Új kötet született Trianonról a századik évfordulón

Az eltelt száz esztendő alatt több ezer kiadvány, könyv, cikk jelent meg az okok elemzéséről.

A Nagy-Trianon-palotai békekötés miatt százévnyi idő után is van magyar kérdés a Kárpát-medencében – köszönhetően a kisebbségi sorsban élő nemzedékek kitartásának, szülőföld- és anyanyelvszeretetének. Több mint fél évszázadon át tiltott volt hazánkban nemzeti történelmünk egyik legtragikusabb megpróbáltatásáról, a trianoni békediktátumról, az ország igazságtalan szétdarabolásával csaknem nemzethalálra ítélt magyarságnak sorsáról elmélkedni.

Nem nacionalizmus

A hazaszeretet nem nacionalizmus, a nemzeti szellemű, magyar érdekű történelem­írás sem az, ha történelmi tényeken, a valóságon alapul

– fogalmazza meg a Trianon centenáriumára a közelmúltban megjelent új könyvében dr. Lőkkös János, Trianon történetének ismert kutatója.

A szerző e témában tízévente megjelent könyvei mellett a magyar könyvpiacról évekig hiányzott egy összefoglaló jellegű könyv Trianonról, amely adathalmazával kézikönyvként is hasznosítható. Néhány többkötetes sorozat napvilágot látott ugyan e témában a múlt években, azok azonban kevés olvasóhoz juthattak el, nem válhattak e téma ismeretterjesztő könyveivé.

Lőkkös János az új könyvében több olyan kérdéssel foglalkozik, amelyről Trianon kutatói keveset írtak eddig: az ország etnikai helyzetét (1500–1910), a kiegyezéshez vezető rögös utat (1849–1867) ma kevesen kutatják. Pedig a kiegyezés dualista formája és a kormányszintű döntések nehéz mechanizmusa is oka a nagymértékű területi veszteségünknek.

Kiáltóbban a szavaknál

A szerző könyvében részletesen ír 1918 októberének-novemberének történéseiről, IV. Károly magyar király sajátos szerepéről. A könyvet alkotó öt részben és a függelék 18 mellékletében nagy szerepet kapnak a táblázatok, a számok, amelyek a szerző szerint a betűknél, szavaknál kiáltóbban beszélnek a tényekről. Arról, hogy magyar szempontból a trianoni békeszerződés csak címében szerződés, az békediktátum. Jelentős értékkel bír Lőkkös János könyvének gazdag forrás- és irodalomjegyzéke, táblázatrendszere és a közreadott térképmellékletek.

Péter Imre