Az olasz emlékezet hangjai

A Kölcsey Központban november 19-én felcsendülő, csaknem másfél óra időtartamú Requiem négy énekes szólistát, kettős vegyes kart és nagy méretű szimfonikus zenekart foglalkoztat. Zenei anyagát az operai hangvétel jellemzi, ez azonban magától értetődő, hiszen Itália az opera műfajának bölcsője, s ennek legnagyobb mestere Verdi. A partitúrában a gazdagon áradó dallamosság mellett jelen vannak az európai zene egyéb fontos tradíciói, mint például a gregorián hatás és az ellenpontos szerkesztésmód is – olvasható Balogh József ismertetőjében a társulat honlapján.

A művet a végítélet freskójellegű, látomásos ábrázolása szövi át, mely drámai erejével mélyen megragadja a hallgatót. Nagyszabású méretei miatt a Requiem meghaladja a templomi szertartás kereteit, s ezért gyakran hangzik el koncertpódiumokon is. Fő tételei: Introitus és Kyrie, Dies irae, Offertorium, Sanctus, Agnus Dei, Lux aeterna, Libera me) A mű keletkezéstörténetéhez kapcsolódik, hogy az olasz komponisták által eredetileg tervezett s azóta elfeledett közös „Messa per Rossini” című művet 1988-ban Helmuth Rilling, a világhírű német karnagy megtalálta, és stuttgarti bemutatóját követően hangfelvételen örökítette meg.

HBN