2024.06.12. 20:00
Ilyen időjárás vár ránk júliusban és augusztusban – számítani kell jégesőre, viharokra?
Az elmúlt hetekben kaptunk esőt bőven. Az idei nyári időjárásról Szegedi Sándor debreceni klímakutatót kérdezte a Haon.
Ma már meg sem lepődünk, ha egyik óráról a másikra elromlik az időjárás
Forrás: Napló-archív
Ha az elmúlt hetek időjárását nézzük Hajdú-Biharnak, akkor sajnos kijelenthetjük, rájárt a rúd vármegyénkre, de igaz ez egyébként az egész országra. A mögöttünk álló négy hétben számtalanszor beszámoltunk a Haonon arról, a heves zivatarok miatt milyen károk érték vármegyénket. Május közepén megírtuk, az év első komolyabb zivatara elérte Hajdú-Bihart, szó szerint víz alá került Hajdúböszörmény főtere. Május végén özönvízszerű esővel csapott le a vihar Hajdú-Bihar több településén: Hajdúböszörményből hatalmas esőről, Nagyhegyesről jégről számoltak be olvasóink. A zivatar nyomait a facebookozók is megörökítették, egymás után kerültek fel a fotók és videók a közösségi médiába – ezek többségét a Hajdú Online olvasói is szemügyre vehették az oldalunkon. Az égszakadás után volt némi fellélegzés, de június első péntekén újra arról kellett hírt adnunk, sötét viharfelhők lepték be az eget Hajdú-Biharban – több helyen leszakadt már az ég is. Minden bizonnyal nem csak mi vagyunk kíváncsiak arra, mire kell számítani az elkövetkezendő hetekben, így arra kértük Szegedi Sándort, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Meteorológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi docensét, ossza meg velünk, jelenleg mit tud elmondani, milyen lesz az idei nyári időjárás.
– Tudni kell, ez az időszak, amiben benne vagyunk, minden évben a legcsapadékosabb. A legtöbb csapadék Magyarországon jellemzően májusban és júniusban hullik, a legkevesebb januárban és februárban. A csapadék mennyisége évről évre ingadozik, a legcsapadékosabb években akár háromszor annyi is eshet, mint a legszárazabbakban. Ez azért van, mert ebben a két hónapban van a légkörben a legtöbb energia, vízgőz, aminek „köszönhetően” a gomolyfelhőtől egészen a szupercelláig, tornádóig „bármi” kialakulhat – osztotta meg gondolatait a Haonnal Szegedi Sándor debreceni klímakutató. Rámutatott, ha egyik nap esik az eső, majd másnap kisüt a nap, akkor párás lesz a levegő. Ilyenkor a páracsepp úgy viselkedik, mint egy kis „fuvarozó”, ugyanis az energiát átviszi, átszállítja a légkörbe, ami végül kicsapódik és felhő lesz belőle.
Minél több a napsugárzás és a víz a légkörben, annál nagyobb esély van a nagyobb viharok kialakulására
– hangsúlyozta a klímakutató. Kifejtette, minél melegebb van, annál több a légkörben az energia, ami ezeket a folyamatokat működtetni tudja.
Extrém időjárási jelenségekre kell számítanunk
– Önmagában szeretjük és örülünk a csapadéknak, csak nem ilyen formában, ahogyan azt tapasztaltuk az elmúlt egy hónapban. Évek óta beszélünk a globális felmelegedésről, ami nem véletlenül jön szóba, ugyanis, ha ennyire meleg van, akkor nem csendes eső jön, hanem egyre nagyobb viharok környékezik meg hazánkat. Sajnos a forró nyár szinte borítékolja azt, hogy extrém időjárási jelenségekre kell számítanunk – mondta Szegedi Sándor.
Hozzáfűzte, jelen állás szerint az látszik, júniusban ez a tendencia folytatódni fog, lesz bőven eső, és jég sem kizárt. Megtudtuk, az elmúlt évek tapasztalatai szerint július első fele szokott változást hozni, természetesen ez sem 100 százalék, azonban a sokévi átlag azt jelezheti, hogy akkor fellélegezhetünk.
A klímakutatótól arra is választ kaptunk, miből tudjuk kikövetkeztetni, hogy egy adott vihar hoz-e magával jeget, vagy sem. – Mindig a zivatarfelhőkben alakul ki jég, aminek a nagysága sem a véletlenektől függ. Minél fejlettebb a zivatarfelhő, annál nagyobb az örvény, és minél nagyobb az örvény, annál nagyobbra kell „megnőnie” a jégnek, hogy ki tudjon esni, szakadni a felhőből. Ha elég nagy, akkor fog kiesni – tudatta. Majd az is kiderült, nem véletlen tartunk jobban a sötétebb fellegektől.
Ha világosabb felhőt látunk, az minden bizonnyal vékony, így nem kell számítanunk óriási csapadékra, dörgésre és villámlásra. Ezt azonban nem mondhatjuk el a sötét felhőről, ugyanis a színe jelzi, vastagabb felhőtömegről beszélünk: több benne a víz és a jég
– húzta alá.
Milyen időjárásra számítsunk a nyáron?
Szegedi Sándor leszögezte, tudományunk jelenlegi állása szerint a napi szintre lebontott és a köznapi felhasználók által már megszokott részletességgel – és pontossággal – bíró előrejelzést 5-6 napra előre lehet szolgáltatni. De amikor beindulnak a frontok, akkor gyakorlatilag az imént említett szám lecsökken 3-ra. – Hazánkban nem olyan az időjárás, mint például Spanyolországban vagy Olaszországban, ezeken a helyeken tényleg csak nagyon kevés, vagy szinte semennyi esőre nem kell számítani egész nyáron. Magyarország három éghajlati terület határán helyezkedik el, időjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni, az északi sarkvidéki légtömegek és a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja. Tehát nálunk az a helyzet, hogy néhány nap leforgása alatt át tud fordulni az időjárás egyikből a másikba, hétfőn még szikrázó napsütést tapasztalunk, míg csütörtök délután jön a hideg és az eső – részletezte.
Rámutatott, ha az a nagy kérdés, mi lesz a folytatás, és milyen időjárásra kell számítanunk júliusban és augusztusban, akkor a következő a válasza:
Ez igazából előrejelzésektől független, ha több napig derült, meleg és napsütéses időt tapasztalunk, akkor szinte biztos, hogy jönni fog egy hidegfront, és 1-2 napra elromolhat az idő. Hazánkban szinte soha nem volt olyan, hogy 7-8 napnál tovább jó idő lett volna, mindig becsúszik egy-egy hidegfront, amire számítaniuk kell idén is a Balatonnál nyaralóknak
– számolt be a klímakutató.
Szegedi Sándor azt tanácsolja, ha idén nyáron belföldön víz mellé megyünk nyaralni, és nem 2-3 napra, hanem 7-9 napra, akkor mindenképpen készüljünk fel rá, hogy lesz legalább 1-2 olyan napunk, amikor nem szabadban, hanem zárt helyen kell kikapcsolódnunk.