2024.02.20. 20:00
Romlott disznósajt miatt került kórházba egy asszony Debrecenben, reagált az élelmiszer-üzletlánc
Ételmérgezést kapott egy idős asszony egy debreceni élelmiszer-üzletláncban vásárolt terméktől. A romlott disznósajt elfogyasztása után másnap kórházba került, most pedig portálunkat arra kérte, járjunk utána, hogyan vonható felelősségre egy élelmiszer-üzletlánc.
Egy élelmiszerbolttal támadt vitája a pórul járt asszonynak
Forrás: Illusztráció: MW-archív
Egy olvasónk azzal a panasszal fordult hozzánk, hogy tavaly év végén, december 22-én hozzávetőleg 13 dekagramm disznósajtot vásárolt egy élelmiszer-üzletlánc debreceni boltjában, majd az említett étel elfogyasztását követően másnap a hajnali órákban rosszul lett, ment a hasa és hányt, rossz volt a közérzete. A hetvenéves asszony állapota folyamatosan rosszabbodott, ezért december 23-án a Debreceni Egyetem Klinikai Központba vitték el a gyermekei, ahol sürgősségi ellátásban részesült, majd hazaengedték. Másnap, azaz december 24-én, szenteste a panaszai tovább folytatódtak, sőt rosszabbodtak, ezért hozzátartozói ismét a klinikára mentek vele.
A kórházban ismét sürgősségi ellátásra volt szükségem és mivel az állapotom nem javult, a belgyógyászati osztály izolációs szobájába helyeztek el. A szentestét és az egész karácsonyt a kórházban töltöttem a családom nélkül. A kezelésem során összesen 16 darab infúziót kaptam, rendkívül legyengültem és lefogytam, mivel szilárd táplálékot nem tudtam fogyasztani. A vizsgálatok és mintavétel után megállapították, hogy rotavírus került a szervezetembe a disznósajt miatt, erre vonatkozóan rendelkezésre áll az orvosi zárójelentésem
– osztotta meg a Haonnal.
Hiába kérte az élelmiszer-üzletlánc segítségét
Mint felidézte, december 27-én kiengedték a kórházból, de azóta, ezzel összefüggésben több kellemetlen vizsgálatra is elküldték, sőt, két alkalommal bent is kellett töltenie 1-2 napot a debreceni klinikán. – December 28-án, tehát a kórházból történt távozásomat követő napon személyesen megjelentem az élelmiszer-üzletlánc boltjában, ahol beszéltem az üzletvezetővel és az imént említettekről tájékoztattam. Az üzletvezetőnek átadtam az orvosi dokumentumaimat, amelyeket lefénymásolt és ígéretet tett arra, hogy kivizsgálják az ügyet, és továbbítja a panaszomat a felettesének, majd tájékoztat.
Több mint három hetet vártam a válaszra, de mindhiába, ezért január harmadik hetén ismét felkerestem őt. Azt a választ kaptam, hogy nem küldte meg a panaszomat a központnak, ezért úgy döntöttem, írok egy levelet az élelmiszer-üzletlánc központi e-mail címére, egyrészt azért, hogy legyen írásos nyoma a megkeresésemnek, másrészt pedig nem akartam annyiban hagyni az ügyet
– fogalmazott a debreceni idős asszony, aki továbbította portálunknak az üzletlánc válaszát, illetve hangsúlyozta, azért kér tőlünk segítséget, mert laikusként nem tudja, ilyen esetben kihez fordulhat, illetve kíváncsi lenne arra is, egy szakember mit tanácsolna neki.
Forrás: Illusztráció: MW-Archív
A debreceni üzlet szerint nem volt romlott a termék
Az érintett áruház válaszlevelében hangsúlyozta, élelmiszer-üzletláncuk kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a vásárlók számára mindig minőségi árut biztosítson. Üzleteikben a beszerzett élelmiszereket HACCP rendszer szerint, az előírásoknak megfelelően tárolják és kezelik a beérkezéstől az értékesítésig.
Az áruházvezetőtől azt a információt kaptuk, hogy a termék kapcsán nem tapasztaltak problémát. Illetékes kollégánk úgy tájékoztatott minket, hogy a disznósajt műbélben zártan, hőkezelés után kerül ki áruházainkba és csak a helyszínen bontják ki kollégáink. A vírus nem élelmiszer útján terjed, az ön által csatolt orvosi dokumentumokon nem szerepel, hogy a termék okozta a betegséget. Kérjük megértését! Őszintén sajnáljuk az önt ért kellemetlenséget!
– olvasható az üzenetben. Továbbá felhívták a vásárló figyelmét, a hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében tájékoztatják őt, hogy társaságuk a fogyasztói jogvita rendezése érdekében nem kíván Békéltető Testületi eljárást igénybe venni. „Amennyiben a válaszlevelünkben leírtakat nem tartja elfogadhatónak, úgy esetleges további panaszával a mellékletben szereplő hatóságokhoz is fordulhat. A vállalkozás nem tett alávetési nyilatkozatot. Ha ön kezdeményezi a Békéltető Testület eljárását, természetesen társaságunk az eljárás során együttműködik” – zárul a levél.
Kihez fordulhat a vásárló?
Nemes Imre debreceni ügyvéd tájékoztatta portálunkat arról, hogyan járhat el, kihez fordulhat egy vásárló, ha az a gyanúja, romlott élelmiszert vásárolt és annak elfogyasztása után ételmérgezést kapott.
Amennyiben a vásárló azt tapasztalja, hogy az általa vásárolt termékkel összefüggésben ilyen jellegű probléma – vagy annak alapos gyanúja – merül fel, és az áruházzal folytatott egyeztetés nem vezetne eredményre, úgy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz fordulhat.
A bejelentés egyszerűen megtehető telefonon, e-mailben, illetve a Hivatal Navigátor applikációján keresztül is. A bejelentések alapján – amennyiben azt kellően megalapozottnak találják – a hivatal munkatársai a területileg illetékes megyei kormányhivatalokkal közreműködve kivizsgálják az esetet. Emellett lehetőség van az élelmiszer eredetű megbetegedésekkel kapcsolatosan a megbetegedés – vagy annak gyanúja – észlelési helye szerint illetékes élelmiszerbiztonsági, illetve népegészségügyi feladatkörében eljáró kormányhivatalnál közvetlenül, is bejelentést tenni – magyarázta az ügyvéd.
Forrás: Illusztráció: MW-archív
Fogyasztói jogok és a kártérítési igények
A szakember hangsúlyozta, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény alapján az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért az élelmiszer előállítója, nem hazai előállítású élelmiszer esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozója a felelős, egészen a termék fogyaszthatósági, illetve a minőségmegőrzési időtartamának lejártáig.
A fogyasztói jogok és a kártérítési igények érvényesítése az előállítóval, forgalmazóval szemben azonban meglehetősen komplex kérdés, a bizonyítás a gyakorlatban ugyanis sokszor nehézségekbe ütközik.
– A károsultnak bizonyítania kell az ok-okozati összefüggést az elfogyasztott étel és a megbetegedés között, ami magában foglalja az étel megvásárlásának és fogyasztásának bizonyítását, a megbetegedés tényét, valamint azt, hogy a megbetegedés kizárólag az adott étel fogyasztásának következménye. Mindez lehetetlennek tűnő feladat, hiszen nem életszerű, hogy kizárólagosan az adott élelmiszer okozza a fertőzést, illetve az sem, hogy minden egyes nyugtát gondosan megőrzünk egy-egy élelmiszer vásárlását követően. Ennek ellenére, ha például beigazolódik, hogy az adott termék tömeges megbetegedést okozott, és több fogyasztó is problémát jelzett ezzel kapcsolatosan, az lényegesen megkönnyítheti a kártérítési igény érvényesítésével összefüggésben szükségképpen felmerülő bizonyítást – tette hozzá.
Arra is választ kerestünk, kihez lehet fordulni, ha a bizonyítás nem egyszerű, ugyanis nincs meg az az étel, ami fertőzést okozott.
Ez egy rendkívül problémás helyzet. Általánosságban elmondható, hogy ilyen esetekben a károsultaknak ajánlott minden rendelkezésre álló bizonyítékot összegyűjteniük, így orvosi leleteket, tanúvallomásokat, akár fotókat az ételről vagy a vásárlás helyszínéről, ugyanis kizárólag e bizonyítékok megléte esetén lehet eredményesen az illetékes hatóságokhoz fordulni.
Egy megalapozott bejelentésnél nagyobb rá az esély, hogy a hatóságok indokoltnak találhatják a kivizsgálását, vagy akár egy járványügyi vizsgálat megindítását. A megalapozott bejelentéshez a legalkalmasabb bizonyíték nyilván egy bevizsgálásra alkalmas ételminta biztosítása, azonban előfordulhat, hogy a fent felsorolt bizonyítási eszközök is segíthetnek az esetleges megbetegedések forrásának azonosításában, még akkor is, ha a problémát okozó étel már nem áll rendelkezésre – mondta Nemes Imre.
Élelmiszerbiztonsági előírások
Nemes Imre rámutatott, elsődlegesen elengedhetetlen tisztázni, hogy minden élelmiszer-vállalkozásnak szükséges rendelkeznie egy olyan belső szabályzattal, amely a működéséhez kapcsolódó, az élelmiszerek megfelelő minőségével, az élelmiszer-biztonsággal, az azonosíthatósággal, a nyomonkövetéssel és az élelmiszerek jelölésével kapcsolatos eljárásrendet rögzíti. – Ezt a dokumentumot HACCP-kézikönyvnek nevezzük. Ez alapján az érintett áruháznak folyamatos önellenőrzési kötelezettségük van, amelyeknek tárgya az általuk forgalmazott élelmiszerek minőségi megfelelőségével kapcsolatos vizsgálatok lefolytatása. Mivel a fenti kézikönyv az élelmiszerrel kapcsolatos teljes láncolat – vagyis az előállításon túlmenően a forgalmazásra is kiterjedő – ellenőrzését írja elő az adott áruház részére, így egy esetleges megbetegedés esetén a lefolytatott vizsgálatok eredményei is nagy relevanciával bírnak a panasz kivizsgálása során – tudatta a jogász.
Szükséges kiemelni, hogy kifejezetten egy élelmiszeripari termék által okozott – vagy vélhetően okozott – megbetegedésnél beérkező panasz kivizsgálására vonatkozóan jogszabály nem írja elő a belső szabályzat elkészítését, de általánosságban elmondható, hogy a legtöbb áruház rendelkezik ilyen dokumentummal,
amelyben szabályozhatják az élelmiszerbiztonsági előírásokat, a bejelentésekkel kapcsolatos eljárásmód lépéseit a fogyasztói érdekek védelmének szem előtt tartása mellett. Az, hogy egy esetleges bejelentés miatt az adott áruház indít-e belső vizsgálatot hatósági felszólítás vagy beavatkozás hiányában, minden esetben az adott üzlet kompetenciájába, mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés – tájékoztatott.
Békés megoldás
Továbbá elmondta, a Békéltető Testületek célja hatékony, gyors, olcsó, a bírósági eljárások körén kívül eső igényérvényesítési lehetőség biztosítása a fogyasztóknak. A Testület eljárása során arra törekszik, hogy a fogyasztók és vállalkozások között felmerült vitákban egyezség szülessen, ha pedig ezt nem tudja elérni, kötelező erejű határozatával zárja le a vitás ügyeket. – Fontos, hogy a fogyasztónak először közvetlenül a vállalkozással szemben kell megkísérelnie a panasz rendezését, ennek sikertelensége esetén nyújthat be kérelmet a Békéltető Testülethez az összes kapcsolódó dokumentum csatolása mellett. Az ügyben minden esetben meghallgatást tartanak, melynek során főszabály szerint 3 tagú tanács jár el, akik közül egy-egy főt a felek választanak. Jogorvoslatra az eljárásban hozott határozattal szemben nincs lehetőség, azonban a Békéltető Testületi eljárástól függetlenül bíróság előtt továbbra is indítható eljárás – mondta Nemes Imre.
Debrecenben és vonzáskörzetében például a Hadú-Bihar Vármegyei Békéltető Testület segítségét lehet igénybe venni, amelynek honlapján minden, az eljárás megindításához szükséges információ megtalálható.
| A jelenlegi eset kapcsán mit javasol az ügyvéd az elszenvedőnek? |
| Nemes Imre leszögezte, a megbetegedéssel kapcsolatban javasolt elsődlegesen az illetékes, fent említett hatóságoknál bejelentést tenni, ez azonban még csak a romlott termék árusításának esetleges szankcionálásával kapcsolatban nyújt segítséget. – A betegséggel összefüggésben felmerült kár, esetlegesen sérelemdíj – amennyiben annak mértéke összegszerűen kifejezhető – rendezése kapcsán a legköltséghatékonyabb módszer a Békéltető Testület előtt kezdeményezett eljárás lehet, annak gyorsasága miatt. Ezen túlmenően továbbra is nyitva áll a lehetősége annak, hogy az ügyet bírói útra tereljék az érintettek, ez azonban már egy végső megoldási lehetőség, így elsődlegesen a problémakör békés úton történő lezárására való törekvés a legkifizetődőbb mind idő, mind pedig a költségek szempontjából – húzta alá. |
