Kiút a válságból

2022.09.16. 11:30

Az újragondolás ideje jön az élelmiszerszektorban

A mérték új, a minőség a régi: kevesebbet eszünk, a hazai élelmiszeripar azonban nem enged a minőségből.

A tanácskozás résztvevőinek, illetve előadóinak egy csoportja, középen Kósa Lajos országgyűlési képviselővel

Forrás: Czinege Melinda

Az energia- és élelmiszeriparra, valamint az energiaválság kihívásaira fókuszál a Zamat fesztivál szakmai találkozója, amelyet pénteken, a Nagyerdei Stadionban rendeztek meg.

Felkai Beáta helyettes államtitkár a köszöntőjében felidézte, hogy milyen kihívásokkal szembesült az agrárminisztérium a Covid kezdetén, míg a járvány második hulláma már a megoldások időszaka volt.

– A háborús helyzetben az iparnak is napi szinten alkalmazkodnia kell, de továbbra is a jó minőségű, biztonságos hazai élelmiszer előállítása az elsődleges cél – hangsúlyozta. Kifejezte azt is, hogy a jövőben is előtérbe kerülnek kimagasló minőségű termékek, és ennek az agrárszektorban kiemelt szerepe van.

Észszerűsíteni kell

Kósa Lajos országgyűlési képviselő kiemelte: nem kell  reménykedni abban, hogy a külső körülmények a közeljövőben javulnak, mivel a háború reakciójaként létrejött szankciós politika mindenhová begyűrűzik. Mindenki elítéli az orosz agressziót, de azt ki lehetett számolni, hogyha EU és az USA embargóval reagál, akkor az európai gazdaságra katasztrofális helyzettel lesz, míg az oroszokat nem billenti meg – mondta.

Emlékeztetett arra is, hogy a 2. világháború után sem a szankciós politika, hanem egyéb események vezettek célhoz. – A politikát nem mindig a ráció vagy a valóság befolyásolja – összegzett. A politikus szerint a válságkezelés kapcsán több megoldás lehetséges. Át kell állítani az ellátási láncot és lefaragni a fölösleges felhasználást, észszerűsíteni és egyszerűsíteni kell.

A belső tartalékok felhasználásáról is beszélt, majd kiemelte: a legcélravezetőbb az, ha minden olyan szabályt, szabványt és eljárási rendet újragondolunk, amelyet az EU-tól átvettünk. – Válság van, emiatt más szabályok érvényesek a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban egyaránt – magyarázta, majd a témában ötletelésre buzdította a hallgatóságot.

Hittel és tudással

Bács Zoltán kancellár kiemelte, hogy a Debreceni Egyetemnek kiemelt stratégiai eleme az élelmiszeripar. – A jelenlegi probléma, így a megoldás sem helyi jellegű, de enni és inni biztosan kell – összegzett. Elmondta, hogy a gazdaságnak újra kell épülnie, mivel a körülmények a pénzügyi rendszereket is próbára teszik, majd úgy fogalmazott: a világ és az emberek mindig megtalálják a megoldásokat, ahogy mi is megtaláljuk majd. A kancellár szerint az áremelkedés hatásai leginkább 2023-ban lesznek érezhetők. – Hittel és tudással kell felkészülni, ezért is fontos az együttgondolkodás, és hogy ilyen jellegű seregszemlén az egyetem szakemberei is jelen legyenek – fűzte hozzá.

Felkai Beáta szakmai előadást is tartott, melyben kiemelte: az EU-ban 300 ezer élelmiszeripari jellegű vállalkozás van, 4,5 millió foglalkoztatottal. Magyarországon 3900 ilyen jellegű vállalkozás működik, a termékeik harmada exportra készül. EU-s szinten visszaesett az élelmiszer-fogyasztás, ehhez a helyzethez pedig az iparnak is alkalmazkodnia kell.

Az ágazat kereskedelemre és egyéb iparágakra, valamint az oktatásra is hatással van. Kitért a Nébih fogyasztási szokásokra vonatkozó felmérésére is: a szervezet mutatói szerint a karantén első időszakában átlagosan 36 kg ételt tartalékoltak a magyarok háztartásonként, a második kutatás szerint ez alább hagyott, és az online vásárlás, valamint az otthoni főzés lett sokkal népszerűbb.

Fő célunk biztonságos, jó minőségű élelmiszerrel ellátni a lakosságot – emelte ki, majd kitért arra is, hogy a jövőben digi-megoldásokkal segítenék az ágazatot, emellett októberben élesedik a minisztérium fejlesztésében az a honlap, melyen a szakma és a lakosság az élelmiszeriparban gyakran használt fogalmakkal kapcsolatban juthat részletes információhoz.

Válság idején is előre mutatóan

Felföldi János egyetemi docens a lakosság rugalmasságának jelentőségéről beszélt, majd Tirpák Zsolt kancellár állt a pulpitusra.

Felidézte, hogy a szakképzés, évtizedekig nem volt rugalmas, ezért fel kellett nőnie a gazdasághoz a folyamatokban és a tartalmakban egyaránt. Ennek a 2019-es szakképzési törvény adott keretet, de az új rendszerrel a Covid is megérkezett, amely paradigmaváltásra kényszerítette a rendszert. Válság időszakában tanulni és újraépíteni kell olyan módszertani elemekkel, amelyek hasznosíthatók – hangsúlyozta.

Rámutatott arra is, hogy az energiaválság a gazdaságot és a képzési rendszert is megmozgatja, és kérdés, hogy mennyire felkészült erre az utóbbi. – Debrecen ebből a szempontból különleges a dinamikai növekedése miatt, amely szintén nagy kihívást jelent – mutatott rá. Felhívta a figyelmet ugyanakkor a vállalati kapcsolatokra, az ingyenes duális képzésre, az átfogó karrierprogramra, valamint a nappali szakképzésre, a felnőttek szakmai oktatására és a felnőttképzés jelentőségére is.

SZD

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában