Múltidéző

2024.01.10. 17:00

Nagyon csúszik? Eléggé! – az évszázad havazása Hajdú-Bihart is megbénította – fotókkal!

Közel 40 éve ezen a napon kezdődött a rendkívüli időjárás.

Kosztin Éva

Behavazódott a Péterfia utca is

Forrás: Napló-archív

1987. január 10-én, szombatra virradóan az ország egész területét belepte a heves széllökésekkel érkező, jelentős mennyiségű hó. Az erőteljes havazást évszázados hidegrekord kísérte a rá következő napokban, megbénítva a közlekedést, az áramszolgáltatást és az ellátási láncokat. A strandidő teljes hiánya és az évforduló alkalmából visszatekintünk a havazás és a hideg hetére.

Ahogyan arról a korbeli Napló is beszámolt, a kisebb-nagyobb megszakításokkal szakadó hó következtében Hajdú-Bihar megyében január 11-én, vasárnap délutánra a hótakaró vastagsága elérte a 15-20 centimétert.

– Nagyon csúszik? – Eléggé. – Ez a párbeszéd hangzott el lapunk riportere és az egyik buszvezető között a 4. számú főút Hajdúszoboszló és Debrecen közötti szakaszán, ahol alig lehetett látni közlekedő járműveket. A havazást követő első hétfőn arról tudósítottunk, hogy a távolsági buszpályaudvarról vasárnap még el tudott indulni az összes napi járat, de a menetidő a csúszós utak miatt 5-10 perccel megnövekedett. A MÁV egyáltalán nem tudta tartani a menetrendet, vasárnap 31 személyszállító vonat el sem indult a megyében.

Késve bár, de törve nem, megérkezett a kenyér

A január 13-i lapszámunkban arról írtunk, hogy a hétfő déli órákban megszűnt ugyan a hóesés, de az előrejelzések ismét erőteljes havazást ígértek szerdára, ezért a rendkívüli időjárási helyzetre való tekintettel operatív bizottság alakult Hajdú-Biharban.

A sütőipari üzemek vezetői és a Hajdú Megyei Tejipari Vállalat igazgatója arról számoltak be újságunknak, hogy a termelés akadálytalanul elindult hétfőn, a gondot a kész termékek kiszállítása okozza. A Tejipari Vállalatnak több kocsija is elakadt – főleg a nagyobb járművek, amelyek a gazdaságokból szállítják be a feldolgozandó tejet.

Ugyanebben a január 13-i számban az egyik megkérdezett mentőtiszt adott helyzetjelentést. Úgy látta, a mentősök számára a mentésben nem okozott gondot a hó, mivel rendelkezésükre állt két négykerék-meghajtású UAZ-terepjáró, illetve szükség esetén fordulhattak segítségért a városgazdálkodási vállalathoz, a közúti igazgatósághoz, de a helyi gazdálkodási szervekhez is. Hozzátette, a munkájuk is kevesebb volt, mint máskor, amit azzal magyarázott, hogy az emberek nem mozdultak ki otthonról, az autójukat sem használták, így egyetlen súlyosabb esethez sem kellett kivonulniuk.
Az utak eltakarításában gépi és emberi erőforrásokat egyaránt bevetettek A keddi lapban riportot közöltünk az egyik alkalmi hólapátoló munkással, akikből már a havazás első estéjén 171-et alkalmaztak és megtudtuk, hogy a teljes nappali műszakért 220 forintot, az éjszakai műszakért 290 forintot fizettek. A január 14-én, szerdán megjelent számunkban Debrecen városgazdálkodási osztályának vezetője részletezte, hogy tíz darab ZIL 130-as homokszóró és hótoló járművel dolgoztak.

Szénszünet a rekord hideg miatt

Szerdán adtunk arról hírt a Hajdú-Bihari Naplóban, hogy hétfőről keddre virradóan évszázados rekordot döntött meg a lehűlés a Központi Meteorológiai Intézet adatai szerint. Az intézet feljegyzéseinek 106 éves történelme során egyszer sem mértek olyan hideget, mint 1987. január 13-án: Pakson mínusz 30,3 Celsius-fokot, Békéscsabán mínusz 25 Celsius-fokot, a Kékes-tetőn pedig - 22,6 Celsius-fokot mutatott a hőmérő.

A szerdai számban hívtuk fel a figyelmet arra is, hogy a Művelődési Minisztérium kedden kérte a lakosságot, hogy a bejáró tanulók csak akkor induljanak el az iskolába, ha az útviszonyok és a közlekedés lehetővé teszi. A bejárók és a fűtési problémák miatt nyolc iskola jelentett be szénszünetet Hajdú-Biharban a diákoknak.

Az operatív bizottság ügyeleti vezetőjének szerdai beszámolóját a hóhelyzetről a január 15-i, csütörtöki Naplóban olvashattuk, amikor a hótakaró már elérte a 30-40 centiméteres magasságot is. A vezető elmondta, hogy több helyen zavar keletkezett a villamosenergia-ellátásban, mert a vezetékek közelében lévő ágak a rájuk fagyott hó súlyától megsüllyedtek és a vezetékekhez érve zárlatot okoztak, több helyen leállt a termelés. A közegészségügyi fertőzések elkerülésének érdekében a szeméttárolók körüli hóeltakarítás fontosságát hangsúlyozta, kiemelt feladatként tekintettek a hulladékelszállításra, amit sok helyen méteres hókupacok gátoltak.

Az egészségügyi helyzet fokozódik

1987 harmadik hetében megjelent újságjainkban az egészségügyi állapotokat is körbejártuk. Arról írtunk, hogy a Debreceni Egyetem Bőrgyógyászati Klinikájának kórtermeiben megnövekedett a fagysérültek száma, illetve megszaporodtak az elcsúszás és elesés miatt bekövetkező balesetek – a hét folyamán a vármegye három fekvőbeteg-intézetében közel hatszáz sérült szorult sürgős ellátásra.

Olyan is akadt, aki a csúszós utakat a lehetőségekhez mérten a legjobban kihasználta. Lapunk arról tudósított a január 15-i számában, hogy csütörtök reggel az egykori Biogal Gyógyszergyár (ma TEVA Gyógyszergyár) dolgozója korcsolyával jutott el a munkahelyére. Miután a buszok nem tudtak tovább menni az egyetemtől a gyógyszergyár irányába, a lelkes munkavállaló hazament, felcsatolta a korcsolyáját és bekorizott dolgozni.

Olvad a hó megyeszerte – ezt olvashattuk az 1987. január 20-i lapunkban. A címoldalon közölt cikk szerint hétvégén még 277 tonna sót és 547 köbméter homokot szórt ki 40 gép Hajdú-Biharban, de közben már elkezdett olvadni a hó. 

Ennek következményeként január 19., hétfő reggelre a vármegye főútjai mind járhatóak voltak, a MÁV és a Volán járatai elindultak menetrend szerint. Az operatív bizottság aznapi ülésén megállapította, hogy véget ért a rendkívüli helyzet, ezért arról határoztak, hogy szüneteltetik a működésüket.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában