2024.01.12. 14:18
A Don-kanyar hajdú-bihari hadfoglyai után kutattunk
Hazánk egyik legsúlyosabb katonai veszteségét szenvedte el a 2. magyar hadsereg 1943-ban.
Debrecenben minden évben megemlékeznek a magyar történelem e tragikus eseményéről
Forrás: Napló-archív
A Vörös Hadsereg 81 évvel ezelőtt, az urivi hídfőt áttörve indított megsemmisítő támadást a 2. magyar hadsereg ellen. A doni katasztrófa hazánk egyik legsúlyosabb katonai vesztesége, a 207 és fél ezer fős állománynak mintegy kétharmada esett el vagy került fogságba.
A 2. magyar hadsereg felállítását egy évvel a Don-kanyarban történteket megelőzően rendelték el. Bár az akkori magyar honvédség legkorszerűbb fegyverzetével indultak harcba a katonák, az eszközök európai viszonylatban már elmaradtak a korabeli színvonaltól. 1943. január 12-én, 30-35 fokos hidegben az urivi hídfőnél törte át a Vörös hadsereg a magyar arcvonalat, majd 14-én a scsucsjei hídfőnél is áttörték a védelmet. Az arcvonal ezen részén nem vetette be tartalékait a német hadvezetés, de a visszavonulást megtiltotta.
Többszörös túlerővel szemben, fagyban, embertelen körülmények között, az oroszokéhoz képest hiányos és korszerűtlen felszereléssel kellett magukat tartaniuk a magyar honvédeknek. A január 16-ra három részre szakadt hadsereg arcvonala felbomlott, egyes hadtestek ugyan még folytatták a harcot, de a 2. magyar hadsereg zöme január 24-én kivált.
Így kérhettek segítséget az eltűnt katonák családjai
A Don-kanyar veszteségeinek pontos meghatározása még most is tart, a katasztrófa okait a mai napig igyekeznek feltárni a kutatók. A történések rekonstruálását segítő anyagok – levelek, hiteles beszámolók, visszaemlékezések feljegyzései, hivatalos iratok stb. – egyre szélesebb körben elérhetőek már az interneten is. Az egyik ilyen online adatbázis a Magyar Nemzeti Levéltár oldalán található.
A Hajdú-Biharból elhurcolt hadifoglyok és polgári személyek online adatbázisa folyamatosan bővülő tartalmában azon kérdőívek digitalizált változatát találhatjuk meg, melyeket a Fegyverszüneti Ellenőrző Bizottság 1945. március 18-án kelt 26. számú rendelete alapján készítettek el a települések. A kérdőívekkel a II. világháború alatt hadifogságba került, illetve elhurcolt személyek felkutatásában kérhettek segítséget a hozzátartozók.
Forrás: Fotó: MW-Archív
„A kérdőívek településenként más-más helyen maradtak meg: fellelhetőek lehetnek akár az adott helység iratanyagában, akár a járási vagy megyei hivatalok fondjaiban és akár a Külügyminisztérium dokumentumai közt. Ezeket az adatlapokat próbáljuk meg felkutatni és összegyűjteni Hajdú-Bihar megye vonatkozásában, és egy adatbázisban feldolgozni, kutathatóvá tenni, digitálisan megjeleníteni. A nyomtatványokon a fogságba esett vagy elhurcolt személy nevére, anyja nevére, születési idejére és helyére, nemzetiségére, foglalkozására, családi és vagyoni helyzetére, katonai múltjának adataira, esetleges közéleti szerepvállalására, valamint fogságba esése körülményeire kérdeznek rá” – írják az adatbázis ismertetőjében a készítők.
A Don-kanyarnál eltűnt hajdú-bihariak
Az adatbázisban szereplő adatokra szűrhetünk évek, hónapok, de akár napok szerint is. 1943. januárjára keresve a rendszer a kiválasztott időszakban fogságba esettek, eltűntek kérdőíveit jeleníti meg. A hajdúnánási Barta Sándorról itt megtudhatjuk, hogy 1910-ben született, s katonaként 1943. januárjában hurcolták el Uriv térségében. Sajnos, a kapcsolódó digitalizált kérdőíven szereplő írás nem olvasható túl jól, így az azon szereplő további információk megfejtésébe most nem bocsátkoznánk.
A szintén hajdúnánási Borai Sándor eltünésének dátuma és helyszíne egyértelműen a 2. magyar hadsereghez köti a 22 éves fiatal katonát: 1943. január 14-re datálják elhurcolását a Don-kanyarból. Farkas Mártont munkaszolgálatosként hurcolták el. Vele kapcsolatban pontos nap nincs meghatározva, de a hozzá kapcsolódó kérdőív szerint nős volt és kereskedőként dolgozott. Grósz Ferencről, elhurcolásának pontos helyéről, időpontjáról szintén keveset tudni.
Sárospatak szülöttje, Hága Gyula már hajdúnánásiként kerülhetett hadifogságba január 18-án, Szagunynál. E falu vonalában volt a doni ütközet során a magyar hadsereg által ellenőrzött frontszakasz déli vonala. Médi Miklósról – a digitalizált kérdőíven írtak alapján – a Magyar Vöröskereszt értesítette a hozzátartozókat, hogy január 27-én Mysdrjanka-nál eltűnt. A mikepércsi Katona István, a 14. gyalogezred őrvezetője január 10-én tűnt el az oroszországi harctérről.
