2023.11.16. 17:30
Ruszin-Szendi Romulusz: az alapelvek betartásával megnyerhetőek a háborúk
Debreceni könyvbemutatóján a jelenlegi geopolitikai helyzetet is kommentálta a volt vezérkari főnök.
Ruszin-Szendi Romulusz az alapelvek betartásának fontosságáról beszélt Debrecenben
Forrás: Czinege Melinda
Teltházas közönség előtt tartott inspiráló előadást nemrég megjelent, A háború öt alapelve című könyvéről Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség volt vezérkari főnöke kedden délután a debreceni Partium-Házban.
Az est moderátora, Mazsu János történész, az Őrváros-Debrecen Közalapítvány kuratóriumának elnöke köszöntőjében elárulta, volt dandárparancsnokként egyébként is erősen kötődött Debrecenhez az altábornagy, akivel a továbbiakban is találkozhatnak a cívisváros polgárai, ugyanis a Debreceni Egyetem tiszteletbeli tanáraként részt fog venni a hadtörténet iránt érdeklődő hallgatók képzésében.
Ruszin-Szendi Romulusz előadása kezdetén büszkeségét fejezte ki a magyar katonák felé. Elmondása szerint egyaránt helytálltak a gyakorlótéren, a Covid idején, az illegális migráció megfékezésében, valamint jelentős részük műveleti területeken, főként Irakban és Afganisztánban is aktív harctevékenységet is folytatott.
Miért van szükség az alapelvek újragondolására?
– Parancsnokként azt tapasztaltam, hiába végezzük el a munkát rendesen, a végeredmény nem jó – mondta. Rávilágított, Irakba több alkalommal kellett visszatérnie a magyar katonák is, még sincs rend a térségben. Mint mondta, jól jönne az a költségvetés is Magyarország számára, amit a nemzetközi közösség ráfordított Afganisztánra, mégsem volt eredménye.
Úgy véli, habár könnyű lenne a politikusokra mutogatni, azonban a tapasztalat azt mutatja, az alapelvekkel van a gond. Meggyőződése, aki a háború alapelveit betartja, nagy eséllyel győzelmet tudhat magáénak. Emlékeztetett rá, a Kínában már lefektetett rendszer Napóleon korában fejlődött tudományággá, de ugyanígy Zrínyi is az alapelvekről gondolkodott.
– Egyesével ezek az alapelvek jók, ezeket nem írta felül a történelem, azonban én egy olyan egységes rendszert kerestem, amit betartva garantált lehet a győzelem. Szintén az alapelvek újragondolására késztetett, hogy – míg a napóleoni háborúkban két hadszíntéren vonultak fel a katonák: szárazföldön és tengeren – ma már a levegő, a kibertér és az űr is szerepet kap – vázolta fel. Mint mondta, napjainkban a katonák a nem látható hadszíntereken is meg tudják fékezni az atomenergiát vagy épp a repülőgépeket.
Elmondta azt is, azért öt alapelvre osztotta fel, mert az emberek túlnyomó része ennyit tud észben tartani, az alapelvek szempontjából pedig kritikus, hogy folyamatosan és egyszerre tartsuk szem előtt őket.
![Ruszin-Szendi Romulusz az alapelvek betartásának fontosságáról beszélt Debrecenben](https://cdn.haon.hu/2023/11/loANYx11CZTPbbsgWbWn0ev3oi8BtrgdS-cmWsigY9o/fit/1200/800/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzgyYTJiN2Q1YjYwYjRlMjZhZGU0YmIyMDRhYjBmMTkx.jpg)
Forrás: Czinege Melinda
Az első alapelv: egyenlő feltételekkel ne kezdj harcba!
Az altábornagy szerint meg kell találni azt az előnyt, ami alapján elérhető a végcél. Ennek végrehajthatónak, fenntarthatónak és elfogadhatónak kell lennie. Előny lehet a manőver, a tűztámogatás, a meglepés, a harceljárások vagy épp a morál.
Hozzátette, a létszám nem feltétlenül mérvadó. Eger ostromát hozta fel példaként, amikor több százezer törököt vert vissza a várban lévő néhány ezer magyar. Ugyanez Afganisztánról is elmondható, hiszen 350 ezer koalíciós katona ütközött meg lényegesen kevesebb tálibbal az öbölháború idején, mégsem sikerült győztesen kijönni belőle.
A jelenlegi háborús helyzetekre vetítve elmondta, Oroszország úgy gondolta, hogy egy villámháborúval lecseréli a kijevi vezetést, mivel azonban rosszul mérték fel a helyzetet, kénytelenek voltak stratégiát váltani.
A közel-keleti események kapcsán a Hamász előnye az volt, hogy felmérték, el tudják titkolni a támadás idejét és helyét, dacára annak, hogy az izraeli titkosszolgálat és hírszerzés híresen jó, főleg a virtuális hadszíntéren. Az egymással szemben álló erőket látva azonban a Hamásznak tudnia kellett, hogy ezzel a támadással nem jut el Jeruzsálemig, hiszen az a teljes spektrumú, reguláris haderő, amit Izrael képvisel, katonai, gazdasági erőben és létszámban is túlmutat rajtuk
– mondta.
Az altábornagy szerint nem a hadszíntéren dől el a háború sorsa. Nem a katonák kezdik, és nem ők fejezik be. Sokkal bonyolultabbá vált mára a háború, hiszen figyelembe kell venni a politikai, gazdasági és információs oldalát is.
Szerinte a Hamász tudta, hogy vissza kell vonulnia, ahogy borítékolható volt Izrael reakciója is. Ezért a Hamász – míg a katonai hadszíntéren feláldozta a katonáit – információs oldalon előnyre tett szert, mert világszerte megindultak az Izrael-ellenes tüntetések.
![Ruszin-Szendi Romulusz az alapelvek betartásának fontosságáról beszélt Debrecenben](https://cdn.haon.hu/2023/11/acE7I76UmI55yliQ2k_QEvw9rf8qAo6gK4p5ynfypc4/fit/1200/800/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50Lzk4MmVkZTM2YTkwNDRkODRhOGRlZmIwNDRlZWRjNDE4.jpg)
Forrás: Czinege Melinda
A második alapelv: mindig kommunikálj a baráti erőkkel!
– A katonáknál adott a kommunikációs lánc: a parancs és a jelentés. Ám a háborúban léteznek oldalak. Ukrajnának például nem elég, ha csak önmagával beszélget, hanem kommunikálnia kell mindazokkal, akiktől segítséget vár. Az már egy másik kérdés, hogy itt párbeszédről van szó, vagy diktátumról – mutatott rá.
Felvázolta, Oroszország katonai, gazdasági és létszámfölénye miatt Ukrajna minél több országot igyekszik megszólítani, és a teljes észak-atlanti régió társadalmát győzködi, hogy küldjön fegyvereket vagy épp vegye fel tagnak, hiszen ebben látja a kulcsát annak, hogy esélye legyen a győzelemre, vagy legalább a túlélésre.
Megjegyezte, aki szerint Ukrajna azt tehet, amit akar, rosszul gondolja. Mint fogalmazott, ugyan van mozgásterük, de a nap végén az rendeli a nótát, aki fizet.
Az altábornagy szerint emellett a kommunikációs csatorna is lényeges:
Míg a zászló- és a kézjeleket elég nehéz zavarni, manapság leginkább a kiberteret használjuk, azonban azt mindenki figyeli, hiszen az információ lényeges. A rádiófelderítő kollégáktól tanultam: Istenben bízunk, a többit pedig lehallgatjuk
– mondta. Hangsúlyozta, mindegy, hogy rádiós, informatikai vagy műholdas kommunikációról van szó, fontos, hogy kétirányú legyen, és eljusson a hiteles információ mindkét oldalra.
A harmadik alapelv: tiszteld a szemben álló felet!
Számtalan esetben megtörténik, hogy az ellenfelet lebecsülik. Ha úgy állunk, hozzá, hogy „kicsi, gyenge és hülye”, az nem fog működni. A Közel-Keleten régóta viaskodnak egymással a felek, magas fokú gyűlölet feszül köztük, azonban mindenki felmérte, mire számíthat a másiktól. Ugyanez az orosz-ukrán hadszíntéren már máshogy működik: ott lebecsülték az ukrán haderő morálját, ezért kapták az első pofont az oroszok.
![Ruszin-Szendi Romulusz az alapelvek betartásának fontosságáról beszélt](https://cdn.haon.hu/2023/11/Y5rYIBexBcKBgSMuQ69QuE0bjGOJUS-Hr__5FBGk-R0/fit/1200/800/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2ZmNjJkZjc0ODgyMTRlOWJhNjQ2NDc4NjQ5Yjg1ZjU2.jpg)
Forrás: Czinege Melinda
A negyedik alapelv: ne veszítsd szem elől a célt!
Ruszin-Szendi Romulusz szerint a cél meghatározása a legfontosabb, amikor stratégiát építünk. Ezután lehet a végrehajtás módját és az erőforrásokat meghatározni. Mivel mindez ritkán valósul meg egyszerre, ezért a kockázat mértékével lehet kiegyensúlyozni a mérleget. Ezt azzal illusztrálta, amikor látták az oroszok, hogy túl sok veszteséget szenvedtek, és mégsem érték el a célt, rájöttek, hogy túl nagy a kockázat, így visszavonultak. Ettől függetlenül Oroszország nem változtatta meg a célt, ahogy Ukrajna sem. Az altábornagy szerint ezért, amíg valamelyik fél nem követ el túl nagy hibát, addig a háború nem fog befejeződni.
A célon nem szabad változtatni, mert ha közbeszólunk, vagy tűzszünetet tartunk, az egész hadigépezetet befolyásolja, így a valós cél elérését is. Irakot példaként felhozva úgy véli, már az első öbölháborúban – amikor Bagdadig eljutott a koalíciós közösség – meg kellett volna találni Szaddámot, azonban a politikusok megálljt parancsoltak, így újra be kellett vonulni.
Azt szoktam mondani, ha egyszer megmondjuk a célt, utána ne szóljunk bele, hagyjuk, hogy a katonák végezzék a dolgukat, különben káros következményei lesznek
– vallja Ruszin-Szendi Romulusz.
Hozzátette, nem szabad elfelejteni, hogy egy háború addig tart, amíg a kormány vagy a haderő, de legfőképp a társadalom akarata meg nem változik. Példaként említette Vietnámot, amikor – hiába volt célegyenesben az amerikai haderő – a társadalom megelégelte a helyzetet. Hasonlóképpen Afganisztánban, ahol nem a katonák vagy a kormány vetett véget a harcoknak, hanem az emberek mondták: elég volt abból, hogy honfitársaik sorra vesznek oda a térségben.
Az ötödik alapelv: legyen egy egyértelmű, világos vezetési rendszer
Szerinte ez a katonaságnál alapvetően működik, legfeljebb ott lehet probléma, ahol több hadszíntéri parancsnok van. Leginkább a politikai oldalon van egyensúlytalanság, ahol a kormányzati és nem kormányzati képviselők egyszerre akarják érvényesíteni az akaratukat, így nincs egy egységes rendszer. Ha pedig nem egy kottából szólnak a hangszerek, a zene fals lesz, a háborúban pedig ez emberéletekben mérhető.
Habár a könyv katonai példákkal van tele, azonban önmagában az öt alapelv segít mindenkinek a saját csatáját megnyerni. Meggyőződésem, hogy hozzásegíthet minden ember a győzelemhez a saját szakmájában, ha van ellenfele, vagy versenyhelyzetben van
– mondta. Megjegyezte, természetesen nem arról van szó, hogy tűztámogatással kell felülemelkedni a másik cégen, azt azonban megtalálhatja egy vállalkozó, hogy miben jobb a konkurenciánál.
Humorosan hozzátette, házasságban is működhetnek az alapelvek, feltéve, hogy harcolni akarunk a másikkal. Jótanácsként emlékeztetett a kommunikációról szóló, második alapelvre: ilyen esetben mindenképpen beszéljünk az anyósunkkal.