Magyar Honvédség

2022.11.11. 11:56

Magyarország legnagyobb haderőfejlesztésének lehetünk ma szemtanúi

A haderőfejlesztési stratégiát négy alapelv mellett kezdték és folytatják – a részletekről dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy tartott előadást Debrecenben.

Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka

Forrás: Molnár Péter

Emlékkonferenciával tisztelegtek a Magyar Tudomány Ünnepe, valamint a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Debreceni Szervezete fennállásának 25. évfordulója alkalmából pénteken, a Debreceni Egyetem főépületének aulájában. Az eseményen résztvevőket köszöntötte Vantal Zsolt ezredes, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Debreceni Szervezetének elnöke, valamint Gereben András, a kör országos ügyvezető titkára, aki bizakodva jegyezte meg: reméli, a debreceni szervezet a következő 25 esztendőben is sikeresen teljesíthetné küldetését.

Forrás: Molnár Péter

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora felidézte, hogy volt idő, amikor Magyarország politikailag, gazdaságilag, katonailag a nagyhatalmak sorába tartozott, és arra is emlékeztetett, hogy amikor ő maga katonai szolgálatot teljesített, akkor 260 ezer katonája volt a Néphadseregnek. 

Szavai szerint a katonai szolgálat olyan erkölcsi, etikai alapokra tanította a fiatalokat, melyek később a civil életben is jelentősek voltak.

 – A nemzettudatunkhoz, a nemzetérzésünkhöz nagy mértékben hozzájárult – jegyezte meg. Mint mondta, bízik benne, hogy dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy vezetésével a magyar hadsereg hamarosan visszanyerheti azt a védelmi képességét, ami minket, magyar lakosságot, nyugalommal tölt el.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora 
Forrás: Molnár Péter

Emlékezni a hétköznapi hősökre

– Amellett, hogy megemlékezünk a magyar hősökről, ne felejtsük el, hogy ma a hétköznapi katonahősök ugyanúgy szolgálják Magyarországot, és a magyar társadalmat. Ott vannak a katonáink Irakban, Koszovóban. Ne felejtsük el, hogy csak néhány héttel ezelőtt fogadtuk vissza azt a több száz MH 5. Bocskai István Lövészdandár állományába tartozó katonát, akik visszatértek Koszovóból, és már több száz, szintén a dandár állományába tartozó katona készül a következő misszióra. De nemcsak a határokon kívül, hanem azon belül, sőt a határokon is szolgálunk; és ne felejtsük el azt sem, hogy a COVID idején segítettük a kórházak, orvosok, rendőrök munkáját – hangsúlyozta köszöntőjében Farkas Sándor alezredes, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnoka. Hozzátette, mindemellett helyt kell állniuk a katedrán, a tudomány világában is. 

Vásárolhatunk bármilyen modern haditechnikai eszközt, megvehetjük a legmodernebb harckocsikat, harci járműveket, repülőket, rakétákat, tüzérségi lövegeket, mind csak rideg vas az ember nélkül. A tiszteknek az elméjüket kell pallérozni 

– szólt a parancsnok.

Farkas Sándor alezredes, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnoka
Forrás: Molnár Péter

Az eseményen a magyar haderőfejlesztés aktuális kérdéseivel kapcsolatban dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka, a Debreceni Egyetem címzetes egyetemi tanára tartott előadást. Rámutatott, jelenleg talán az egész világ egyetért azzal, hogy szükséges a haderő fejlesztése, és mint mondta, meggyőződése, hogy hazánk egyik, hanem a legnagyobb haderőfejlesztésének lehetünk ma szemtanúi.

Úgy fogalmazott, hogy a Magyar Honvédség időben kezdte meg a haderőfejlesztési programját, mely a teljes társadalmat átöleli. – Amikor haderőfejlesztésről beszélünk, nem lehet kihagyni az egyetemeket, a tudást, az oktatást, az innovációt és az társadalmat sem – szögezte le. A társadalom szerepének jelentőségét magyarázva elmondta, a rendszerváltás után a haderő elszigetelődött a társadalomtól, a folyamatnak pedig csak újabb lendületet adott a sorkötelesség felfüggesztése. – Ez a kapcsolat is elmaradt a társadalomtól, és ezt most vissza kell építenünk – szögezte le. 

Mint mondta, a mai magyar honvédség önkéntes elven szerveződik. A számokat illetően ismertette, míg 2010-ben 17 önkéntes tartalékos volt, addig ma 11 ezer; és míg öt éve 200-250 kadéttal számolhattak, addig ma több mint 4600 van. Tavaly a meglévő, aktív és tartalékos szolgálat mellett elindult az önkéntes katonai szolgálat intézménye, amire több százas igény mutatkozott. 

Az altábornagy szerint üzenet értékű, hogy vannak Magyarországon olyan családok, akik rájuk merik bízni a fiataljaikat, másrészt örömteli, hogy az önkéntesek kétharmada tényleges szolgálatra készül. – A legnagyobb erő a humán erőforrás a mai Magyar Honvédségben, és az is volt – tette hozzá. Kitért arra, hogy nemzetközi viszonylatban is elfogadott és vezetésre képes a magyar haderő.

Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka
Forrás: Molnár Péter

A haderőfejlesztési stratégiát négy alapelv mellett kezdték és folytatják. Koncentrálnak a haditechnikai eszközök fejlesztésére figyelembe véve a világ legújabb innovációit. A technikai fejlesztések tekintetében hangsúlyt kaptak a Magyarországon üzemet, gyáregységet, innovációt telepítő vállalatokkal való együttműködések; továbbá az oktatás. A haderőfejlesztési programban döntés született a katonák egyéni harcászati felszerelésével kapcsolatban is, plusz forrás biztosítja a teljes állomány minimális készletének beszerzését.

A fejlesztési stratégia része emellett a készenléti és készültségi szolgálatok fokozása; a harceljárások begyakorlása. Megváltoztatták az alapkiképzés rendszerét, visszahozták a rohamlövész-tanfolyamokat, átszervezték az altiszt és tisztképzés rendszerét. Negyedi elemként pedig a Magyar Honvédség szervezeti struktúrájának átszervezése kap hangsúlyt, az adminisztrációt visszaszorítva hoznak létre több harcoló alakulatot. 

BBI

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában