Védelmi stratégia

2023.03.24. 14:41

Jelentősen nőtt a debreceni kadétok száma, ám a honvédségi nyugdíjasokra is szükség van

Az idősebb generáció gyakorlati tapasztalatának megosztása is fontos része Magyarország haderőfejlesztési stratégiájának.

A pénteki, debreceni rendezvényen

Forrás: Kiss Annamarie

A régió nyugállományú katonái és honvédségi nyugdíjasai részére szerveztek találkozót péntek délelőtt Debrecenben, a Kossuth Laktanyában. A Obsitos Program újjáélesztésével a Honvédelmi Minisztériumnak és a Honvéd Vezérkarnak az a célja, hogy a nyugállományú katonák gyakorlati tapasztalatait beépítsék a fiatalabb generációk tudásába.

Kósa Lajos, az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának elnöke beszédében kifejtette, a Magyar Hadsereg a rendszerváltás óta folyamatosan leépült, a szuverén haderő helyett nemzetközi szervezetekre épített az elmúlt évtizedekben. Azonban – mint mondta – a NATO a megalakulásakor egységes nézetet valló országokhoz képest mára egy harminc tagállamot számláló hálózattá nőtte ki magát. Egyértelműnek nevezte, hogy egy török vagy a most csatlakozó svéd tagállamoknak nem azonos a biztonsági érdeke, ahogy az is nyilvánvaló, hogy méretéből adódóan a szervezetnek mozgósítási korlátai is akadhatnak hirtelen vészhelyzet esetén.

Magyarország biztonság iránti igénye töretlen. Ezért az első számú cél, hogy szervezetten megvédjük az országot, akár külső segítség nélkül is. A haderőfejlesztésben és szervezetfejlesztésben jelentős feladatok előtt állunk, ami egy hozzáértő, szakavatott, szerződéses állományt jelent, valamint megfelelő hadi felszerelést. Leginkább humán területen van lemaradása az országnak, ám ez behozható, mivel a magyar lakosság hazaszeretete és nemzetével kapcsolatos érzelmei messze erősebbek, mint a nyugat-európai társadalmakban

 – mondta Kósa Lajos.

Az elnök rámutatott, Magyarországon Németországhoz képest nagyobb a hajlandóság a haza védelmére. Míg a nyugati országban a felmérések szerint a katonai használhatóság szempontjából a legrelevánsabbak, a 20-30 év közöttiek 3 százaléka lenne hajlandó fegyvert ragadni országa védelmében, addig hazánkban ez az arány 10-15 százalék. A teljes lakosságot számba véve ez jóval magasabb, azonban az arányt az 55 év felettiek hajlandósága növeli.

Felvetette, ha fiatalabb korosztály akarata elegendő is lenne, erre sok esetben fizikailag nem alkalmasak, valamint a technológiai fejlődésből adódóan a műszaki érzékkel is kevésbé vannak megáldva. A sorkatonaság visszaállítása szerinte nem megoldás, mivel ellenállást váltana ki, és véleménye szerint nem is feltétlen szükséges. Ellenben elegendő lenne, ha egy ötvenezres létszámú, jól kiképzett, friss ismeretekkel rendelkező önkéntes tartalékos állománnyal rendelkeznénk. Hangsúlyozta, a nyugállományú katonák élményei kulcsfontosságúak, gyakorlati tapasztalatuk meghatározó lehet a jövő generációi számára.

Kósa Lajos
Forrás: Kiss Annamarie

Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke előadásában kifejtette, a 21. századi környezetben a haderőfejlesztés egyik dilemmája, hogy milyen legyen egy országi védelmi stratégiája. Szerinte erre négy lehetőségünk van: vagy semlegesek vagyunk, vagy tömegpusztító fegyverünk van, vagy egy nagy hadsereget utánzunk, vagy tagja vagyunk egy szövetségnek. Rámutatott, semlegesnek lenni támogatottság nélkül óriási kitettséget jelent, a tömegpusztító fegyver fejlesztése egy kisebb ország számára elérhetetlen, valamint számos anyagi és kutatási forrást felemésztene. Így Magyarország a hadseregre koncentrál. Mint mondta, a hagyományos hadszínterek közül környezeti adottságaiból adódóan a tengeri haderő nem opció, így a szárazföldi és a légierőre összpontosul a haderő. Megemlítette, manapság két új hadszíntér is szerepet kap: a kibertér és az űr, ám főleg ez utóbbi rendkívül költséges.

Az altábornagy elmondta, jelentős előrelépést sikerült elérni az utóbbi években, hiszen idén elértük a NATO által elvárt két százalékos GDP-arányú haderőfejlesztést, melynek fenntartása számos dologra elegendő. Hozzátette, az anyagi forrás megléte mellett elengedhetetlen a humán faktor: a kiképzett, hadköteles állomány. Hiszen a cél, egy ütőképes haderő, amely képes megvédeni az országot.

Ruszin-Szendi Romulusz szerint a hadsereg fejlesztését ráadásul előbb a déli határvédelem, majd a koronavírus-járvány alatti társadalmi szerepvállalás és az intézmények biztosítása is rendkívüli mértékben visszafogta, így a katonák nem a gyakorlótéren láthatták el alapfeladataikat.

Ruszin-Szendi Romulusz
Forrás: Kiss Annamarie

Kiemelte, az aktív és a tartalékos állomány mellett a kadétprogramra is támaszkodnak, a nyugállományú katonák tapasztalataival kiegészítve. Felelevenítette, míg négy évvel ezelőtt Debrecenben 300 kadét volt, mára több mint hétezren tűzik ki a katonai hivatást maguk elé a fiatalok közül. Megjegyezte, jóllehet, a kadétképzés után sokan nem lesznek hivatásosak, azonban a társadalomba visszatérve egy jobb képet adhatnak a magyar hadseregről. Hangsúlyozta, a megfelelő haderőfejlesztési stratégiában ugyanis elengedhetetlen az állami finanszírozás és a társadalmi támogatottság együttes megléte.

A haderőfejlesztés másik fontos alappillére a hadiipar, a beszerzési nehézségek miatt az ország a helyi gyártásra is összpontosít, ami szorult helyzetben jelentős védelmi stratégiát jelenthet Magyarország számára.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban megemlítette, habár a nyugati országok folyamatosan kritizálják Magyarországot, amiért nem szállít fegyvereket Ukrajnánk, mégis számos magyar katona halt meg a frontvonalon. Rámutatott, a két háborúzó félen kívül egyik állam sem tud felmutatni ekkora, a saját népét érő veszteséget. Emellett Magyarország jelentős humanitárius segéllyel is támogatja a bajba jutottakat. 

HL

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában