Így néznek ki a bőrrák leggyakoribb típusai, képeken is megmutatjuk

Két évtized alatt megduplázódott a magyarországi bőrrákos esetek száma, és a betegek negyede még mindig későn fordul orvoshoz. A globális felmelegedés miatt nő a kockázat, hiszen egyre tovább éri UV-sugárzás a szabad bőrfelületeket. A betegség különösen gyakori fiatal nők és idősebb férfiak körében – hívta fel a figyelmet a napokban a Magyar Dermatológiai Társulat (MDT).

Mint írják, évi 2500 melanóma-, 4500 laphámrák- és 17 ezer bazálsejteskarcinóma-megbetegedést diagnosztizálnak az országban. A 2011 és 2019 közötti 23 ezer melanómás beteg átlagéletkora 60 év volt, az ötéves túlélés esélye átlagosan 75, a nőknél 80, férfiaknál 70 százalék.

98,3 százalékos az ötéves túlélés valószínűsége

Az MDT közleményben kiemeli: a modern terápiáknak köszönhetően jelentősen csökkent a melanóma miatti halálozások aránya, de a későn felfedezett betegség még mindig évi 300-400 áldozatot követel.

Egyre növekszik a rosszindulatú daganatok előfordulása

Dr. Emri Gabriella bőrgyógyász, a Debrecen Egyetem Klinikai Központ Bőrgyógyászati Klinikájának egyetemi docens a Haon érdeklődésére kiemelte, a nyári hónapok fontosak számunkra, mert ilyenkor adódik lehetőségünk több időt tölteni a szabadban, és ennek részeként a napfény kedvező élettani hatásait is érezni. Viszont aggodalom is vegyül sokak érzéseibe amiatt, hogy vajon a napfény ultraibolya-sugárzása (UV) nem okozott-e bőrrákot nála.

– fogalmazott a szakember. Hangsúlyozva, valóban úgy van, hogy a bőr rosszindulatú daganatainak előfordulási gyakorisága évről évre növekedni látszik az utóbbi két évtizedben Magyarországon. A Hajdú-Bihar vármenyére vonatkozó adatok arányaiban megfelelnek az ország egészére vonatkozó mutatóknak, azaz jelenleg 100 ezer lakosonként kb. 20-25 melanóma-, 30-35 bőr laphámrák-, 120-140 bazálsejteskarcinóma-diagnózis születik évente.

Magas UV-sugárzás

A bőrgyógyász tájékoztatott, az előfordulási gyakoriság regisztrált növekedése a rosszindulatú bőrdaganatok számának tényleges emelkedése mellett részben abból is adódik, hogy több bőrrákot ismernek fel. A tényleges növekedésben szerepet játszik például a populáción belül az időskorúak arányának növekedése, valamint a magas UV-sugárzás. – Jó hír az, hogy a bőrrákok okozta halálozás nem növekedett olyan ütemben, mint ahogyan az előfordulási gyakoriság, ez is a koraibb diagnózis mellett szól. Ugyanakkor, ha belegondolunk, mindez nem kis feladatot ró az egészségügyi rendszerünkre: igen jelentősen megnőtt és egyre növekszik a sebészi beavatkozásokra való igény, a gyógyszeres kezelést igénylő esetek száma, valamint a betegek száma, akik rendszeres orvosi, illetve képalkotó vizsgálatokat igényelnek diagnosztizált és eltávolított bőrdaganatuk miatt, vagy bőrrákra való magas rizikójuk miatt – emelte ki.

A második leggyakoribb bőrrák a bőr laphámrák

Az arcon, fejbőrön jellemzően halvány rózsaszínes, előemelkedő, fénylő felszínű, apró értágulatokat mutató bőrnövedék, aminek a mérete nagyon lassan növekszik, vagy úgy észlelik, mint egy sebet, ami gyógyulni látszik, de ahogy a pörk leválik róla, újra csak seb marad. Hozzátette, a törzsön, végtagokon inkább mint rózsaszínes, halványpiros, szabálytalan alakú, lapos lézió jelenik meg. Ez a típusú bőrrák áttétképzésre nem hajlamos, a ritka, egészségi állapotot befolyásoló esetek azok, amikor a daganat nagy átmérőjű, a bőr alatti szöveteket roncsolóan mélyre terjedő, illetve többszörös megjelenésű. Többségében azonban műtéti és nem-műtéti úton jól gyógyítható.

– A második leggyakoribb bőrrák a bőr laphámrák. A krónikusan napfénykárosodott bőrön vagy krónikusan gyulladt, heges vagy sebes területekben alakul ki, előemelkedő, pörkös felszínű, nedvező tumor, ami növekszik. Ez a tumorfajta a környéki nyirokcsomóba áttétet adhat, de többségében műtéttel szintén jól gyógyítható. Az említett kétféle daganat több mint 50 százalékban 70 évesnél idősebbeknél fordul elő – tette hozzá.

A melanómás betegek átlagéletkora 58 év

A bőrgyógyász kihangsúlyozta, a bőr festéktermelő sejtjeiből kiinduló rosszindulatú bőrdaganat a melanóma. A melanómás betegek átlagéletkora 58 év, azaz fiatalabb életkorban is számítani lehet kialakulására.

– Szabálytalan formájú, szabálytalan szélű, többszínű, a meglévő anyajegyekhez képest másként kinéző, eltérő színű, gyakran egészen sötétbarna, fekete, de világosbarna, fehér, piros részeket is tartalmazó folt vagy előemelkedő tumor. Napfénynek kitett és napfénytől védett bőrterületeken is kialakulhat, nagyszámú anyajegy esetén nagyobb eséllyel, de gyanút keltő az is, ha egy növekvő festékes vagy vöröses bőrelváltozást vesz észre valaki a bőrén, akinek nincs, vagy alig van anyajegye. Ezek olyan figyelmeztető jelek, melyek miatt a háziorvosi vagy a területileg illetékes bőrgyógyászati rendelésen jelentkezni indokolt. Mivel a figyelmeztető jelek észleléséhez szükséges a már meglévő anyajegyek ismerése, hasznos, ha a magunk és hozzátartozóink bőrét átnézzük, sok anyajegy esetén saját magunk részére fotót is készíthetünk, amit összehasonlításra használhatunk – fogalmazott a szakember.

Kevesebb napfény is okozhat bőrrákot

Mint elmondta, a rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásában szerepet játszanak öröklött tényezők és a napfény ultraibolya-sugárzása. A napfény szerepe összetett, a nyaranta ismétlődő magas intenzitású napfényhatás, valamint az évek alatt összeadódó napfényhatás évekkel, évtizedekkel később nyilvánul meg bőrrák kifejlődésében. – A bőrdaganat-megelőzés a bőrünk tulajdonságaira, a napfény hatásaira, a fényvédelem módjára vonatkozó ismeretek gyermekkortól kezdődő átadásával lehet csak sikeres.

Továbbá ne felejtsük el, hogy a szoláriumok fénye a szolárium típusától függetlenül hajlamosít bőrrák kialakulására, és emiatt akár már fiatalkorban bőrdaganat fejlődhet. A fehér bőrű, szeplősödésre hajlamos, a napon hamar leégő egyéneknél, a nagyszámú anyajeggyel rendelkezőknél, vagy akiknek a családjában melanóma előfordult, bármilyen daganatos betegségük van, vagy immunrendszert gyengítő gyógyszert szednek, a fényvédelmi szabályok követése és a bőrfelszín figyelése, időközönkénti bőrgyógyászati vizsgálat nagyon javasolt – fűzte hozzá, megjegyezve, fokozott odafigyelés szükséges 60 éves kor felett. Ugyanakkor hangsúlyozható,