Teljes mértékben a helyieket szolgálja ez a hajdúnánási gazdaság – fotókkal, videóval

A Magyarország Legszebb Birtoka verseny kategóriagyőztese lett idén a Kendereskert.

Bekecs Sándor

Az önkormányzat a saját gazdaságaként hozta létre újra, és kezdte el fejleszteni a területet, ahol közfoglalkoztatásban állattartással és növénytermesztéssel foglalkoznak

Forrás: Czinege Melinda

Magyarország legszebb gyümölcstermesztő és kertészeti birtoka lett idén a hajdúnánási Kendereskert. Az önkormányzat a saját gazdaságaként hozta létre újra, és kezdte el fejleszteni a területet, ahol közfoglalkoztatásban állattartással és növénytermesztéssel foglalkoznak. Az itt megtermelt termények a Nánási Portéka Termelői Piacra, valamint a közétkeztetés konyháiba kerülnek, ahol minden hónapban legalább egyszer, teljes mértékben bioalapanyagok felhasználásával készítik a napi menüt, ezzel is közelebb hozva a gyermekekhez az egészséges táplálkozást.

A Magyarország Legszebb Birtoka verseny célja elsősorban az, hogy bemutassa hazánk mezőgazdaságának szépségét, s felhívja a figyelmet olyan gazdákra, termelőkre, akik a legmagasabb szintű szakmai munka mellett igyekeznek birtokaik szépségét is előtérbe helyezni. A verseny szervezői július 13-án látogatták meg a hajdúnánási kategóriagyőztest, ahol kisfilmeket is forgattak. A bejárásra a Hajdú Online is meghívást kapott. A versenykiírás szerint a kategóriagyőztesek közönségszavazáson vesznek részt, melyen kiválasztják a Magyarország Legszebb Birtoka 2023 közönségdíjasát, míg az abszolút győztest, az idei év Magyarország Legszebb Birtoka 2023 cím nyertesét nagyszabású gálaesten választja ki a zsűri, titkos szavazással.

Számunkra a Kendereskert már most hazánk legszebb birtoka, de ha elnyernénk a legrangosabb címét a versenynek, az az egyik koronája lenne annak a társadalmi szerepvállalásnak, amit helyben csinálunk. Úgy gondolom, ez tényleg egy olyan bázisa Hajdúnánásnak, amely nemcsak szép, de értéket is teremt, tudást ad át és szemléletet formál

– fogalmazta meg kérdésünkre Nagyné Legény Ildikó.

Látogatás a hajdúnánási Kendereskertbe

Fotók: Czinege Melinda

Helyi adottságokra és erőre alapozva

– 2010-ben megfogalmaztunk egy mottót: hagyomány és innováció. Elkezdtük megkeresni azokat a hajdúnánási értékeket, amelyeket érdemes átmenteni a következő nemzedéknek. A Kendereskert a múlt század elején a legeltetési közbirtokosság központja volt. Az 1930-as évek közepén úgy tartották, hogy Hajdúnánáson annyi szürke marha van, mint az összes hajdúvárosban összesen - idézte fel Szólláth Tibor. Elmondta, az volt az elképzelésük, ha már a Hortobágy mellyékén vannak, akkor igyekeznek egy olyan gazdaságot létrehozni, amely részben bemutatja a hortobágyi életérzést. – Évente 150 ezer vendégünk van a fürdőben, így kihasználva annak közelségét, azt találtuk ki, hogy létrehozunk egy látogatóközpontot, amely alkalmas az elképzelésünk megvalósítására – tette hozzá.

Mint megtudtuk, a mostani épületek közül bő tíz éve még egyik sem volt meg. Azóta létrehoztak itt több kiállítótermet, állattartó telepet őshonos jószágokra alapozva, valamint egy kertészetet és egy sertéshizlaldát.

– Ez egy száz százalékban önkormányzati tulajdonú ingatlan, ahol a közfoglalkoztatási program keretei között gazdálkodunk. Volt, hogy 1100-an dolgoztak közmunkásként, de sosem hittük, hogy ez a cél. A közfoglalkoztatás szerintünk egy eszköz. Azt a célt tűztük ki, hogy értékteremtő munkát végezzünk, amely a város és az ő hasznukra is válhat. Ma 250-300-an dolgoznak benne – fejtette ki a városvezető.

Tíz év alatt hatszorosára nőtt a szürkemarha-állomány

Mintegy 6 hektáron zöldséget termesztenek, 24 hektáron szántóföldi növénytermesztés folyik a Kendereskertben, míg 5 hektáron gyümölcsöt termelnek. Továbbá 4200 négyzetméteren fóliasátrak alatt történik növénytermesztés. A korábbi hagyományokra építve, 2013-tól elkezdődött az őshonos állatfajták tartása. Kezdetben 20 szürke szarvasmarha, 20 bivaly, 10 szőke mangalica sertés, valamint 20 racka, 10 kecske és 10 magyar tarka szarvasmarha volt az állattartó telepen. A tenyésztőmunka eredményeként ma már a szürke szarvasmarha állománya elérte a 120, míg a bivalyok száma a 60 darabot. Szőke mangalicából 132, rackából 51, kecskéből 55, míg magyartarkából 131 darab van a Kendereskertben. Az önkormányzat tavaly július óta magyar nagy fehér sertés tenyésztésével is foglalkozik, a jelenlegi állomány 146 darab.

Biozöldség a gyerekeknek, helyből

A városvezető a gazdaság bejárásakor elmondta, elsődlegesen a közfoglalkoztatási programhoz kapcsolódóan hozták létre a Kendereskertet, másodlagosan pedig turisztikai és edukatív szerepet adtak neki: sűrűn szerveznek programokat bölcsődés, óvodás gyerekeknek, valamint általános és középiskolás diákoknak.

Harmadsorban ez egy termelőüzem, melyben alapvetően ökológiai gazdálkodást folytatunk. Az itt megtermelt zöldségeket igyekszünk minél nagyobb mennyiségben bevinni a közétkeztetésbe, ezáltal egészségesebbé és minőségibbé téve azt – mutatta be Szólláth Tibor. A termékek jelentős része a helyi piacra kerül, mellyel a városvezetőség célja, hogy a hajdúnánásiak hozzáférése a biotermékekhez ne pénzkérdés legyen.

– Azt gondolom, az élelmiszerrel való rendelkezésnek (amit mára globálisan elveszítettünk) a visszaszerzése ma nagyon fontos. De mi itt nem állunk meg, ugyanis amit megtermelünk, azt feldolgozott termékként visszük tovább a lakosság számára. Úgy gondoljuk, ennek a hozzáadott értéknek helyben kell lecsapódnia. Európában ma átlagosan kétezer kilométert utazik egy zöldség, míg a termelőtől eljut a fogyasztóig. Mi ezt 20 kilométeren belül meg tudjuk oldani – avatott be a polgármester.