2023.07.30. 11:30
A KRESZ módosításáról kérdeztük a debreceniek véleményét
Az utca embere mellett az egyik helyi autósiskola vezetőjét is megszólaltattuk, illetve a vármegyei rendőrség is szolgált statisztikai adatokkal.
Sok baleset következik abból, hogy a közlekedésben résztvevők figyelmen kívül hagyják a táblákat
Forrás: Kiss Annamarie
A közelmúltban egy sajtótájékoztatón beszélt arról Lázár János építési és közlekedési miniszter, hogy a tárcája megkezdte a KRESZ felülvizsgálatát, illetve átalakítanák a B kategóriás jogosítvány megszerzésének feltételeit, a tervezett joganyagot pedig várhatóan ősszel bocsátanák társadalmi egyeztetésre.
– Úgy gondolom a legfontosabb a kodifikáció lenne. E körben konkrétan az egységes szabályozás szükségességére gondolok a külön-külön rendeletben rögzített apró szabályok helyett. A KRESZ szabályait például az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet rögzíti, amit illő lenne törvényi rangra emelni – hangsúlyozta megkeresésünkre Kozma Dénes, az Összkerék Autósiskola vezetője.
Mint kifejtette, a kodifikáció során ugyanakkor elengedhetetlen lenne a közlekedéssel összefüggő szabálysértések és bűncselekmények büntetéseinek olyan szigorítása, hogy az a visszatartó erejük hatékonyságának növelésével járjon, és egyértelműbbé, mindenki számára érthetőbbé kellene tenni, hogy ezen szabálysértéseknek, bűncselekményeknek a társadalomra való veszélyessége kiemelten magas.
– Fontos lenne a közlekedési szakemberek képzésében és továbbképzésében is nagyobb hangsúlyt fektetni arra, hogy minél hatékonyabban tudják átadni a tanulóknak, mit is jelent az, hogy az autó veszélyes üzemnek tekintendő. Szerencsére a Közlekedés Tudományi Intézet (KTI) által szervezett képzéseknél már látható ez az irányú törekvés – tette hozzá.
Miben változhatna a B kategóriás jogosítvány megszerzése?
– Valószínűleg sok autósiskola azt mondaná erre a kérdésre, hogy emelni kell a gyakorlati oktatás óraszámát, az életkort, vagy vissza kellene vezetni a rutinvizsgát. Mindezzel ellentétben úgy látom, hogy a közlekedési morál javítására kellene a hangsúlyt fektetni.
Mi azzal a szemlélettel engedjük az utakra a levizsgázott tanulókat, hogy amíg megfelelő rutint nem szereznek a vezetésben, addig a defenzív vezetési módot alkalmazzák
– vélekedett Kozma Dénes. A kulcs mindezekhez a magasan és folyamatosan képzett oktatói gárda. Az Összkerék Autósiskola oktatói részére például rendszeresen szerveznek biztonságtechnikai és pszichológiai képzéseket, és a tapasztalatok szerint ezek sokat segítenek a mindennapi munkában.
Pszichológiai tesztet végeztetni és tréninget tartani a leendő járművezetőknek is fontos lenne. Az sem ördögtől való dolog, ha az orvosi vizsga megújítása során 10 évente egy már jogosítvánnyal rendelkező személy egy közlekedésismereti és pszichológiai tesztet csinál, vagy mondjuk egy ilyen tartalmú oktató videót kötelezően megnéz
– vélekedett a szakember. Véleménye szerint akár az iskolai rendszer keretében is be lehetne vezetni olyan tantárgyakat, vagy délutáni foglalkozásokat, melyek során már a B kategóriás jogosítvány megszerzését több évvel megelőzően kapnának a gyerekek olyan közlekedési alapképzést, ami után nagyobb magabiztossággal kezdhetnének a jogosítvány megszerzéséhez. – Volt erre irányuló kezdeményezésünk egy közlekedésbiztonsági konferencia keretében, ahol pozitív visszajelzéseket kaptunk az iskolák képviselőitől, de sajnos a megvalósításra mégsem kerülhetett sor – tette hozzá. Véleménye szerint továbbá nem a gépjárművezető-képzés kötelező óráinak növelése lehet a jó megoldás, hanem helyette például bevezethetnék a próbavizsga intézményét.
Friss jogsival ne üljenek sportkocsiba
A rolleresek, kerékpárosok részére bevezetnék valamilyen kötelező oktatást, vizsgát. Sajnos jellemzően nem tartják be a közlekedési szabályokat, figyelmen kívül hagyják a tiltó táblákat. Egy elektromos roller képes elérni akár az 50-60 kilométer per órás sebességet is, ami már jelentős veszélyt hordoz magával
– osztotta meg véleményét Barbara. A debreceni lány nyolc éve szerzett jogosítványt. Véleménye szerint ezen kívül célszerű lenne a 65 év felettiek alkalmasságának rendszeres szűrése, illetve megszüntetné az indokolatlan 30-as táblákat.
Forrás: Kiss Annamarie
Elmondta még, hogy mivel egyre nagyobb a differencia a nagyvárosi és a vidéki forgalom között, így forgalmi vizsgát csak és kizárólag előbbiben szervezne, hogy ott szerezzenek rutint a leendő sofőrök. – Úgy gondolom több balesetet meg lehetne előzni azzal, ha a friss jogosítvánnyal rendelkezők csak bizonyos idő eltelte, rutin megszerzése után vezethetnének több száz lóerős autókat. Sajnos találkozni olyan esetekkel, amikor a 18 éves fiatal, miután megszerezte a jogosítványt, beül a szülei sportkocsijába és felelőtlenül száguldozik vele, amivel rosszabb esetben balesetet okoz – vélekedett.
Több mint harminc éve, 1992-ben szereztem jogosítványt, az azóta eltelt időszakban rengeteget változott a technika és a közlekedési kultúra. Elavult már a jelenlegi KRESZ
– mondta kérdésünkre Tömöry Csaba. A rutinos sofőr osztja azon véleményeket, melyek szerint a kevés vezetői rutinnal rendelkezők ne ülhessenek több száz lóerős autók volánjai mögé, illetve szintén támogatja a szépkorúak vezetésre alkalmasságának szigorúbb szűrését.
Ezek a szabálysértések okozzák a legtöbb balesetet
Vármegyénkben évek óta a közlekedési balesetek döntő többsége a sebességtúllépés, az elsőbbségre, illetve a kanyarodásra vonatkozó szabályok megsértése miatt történik – tájékoztatott megkeresésünkre a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya. A közlekedési szabálysértések miatt feljelentettek számának alakulásáról rendszeresen készítenek statisztikát.
Így például az idei év első öt hónapja alatt összesen 632 esetben történt feljelentés a közlekedési szabálysértések megsértése miatt, s mintegy 44 főt tiltottak el a járművezetéstől.
