2023.06.02. 07:15
Húsz percük volt a debrecenieknek azon a végzetes reggelen, hogy biztonságba húzódjanak
Ma hetvenkilenc éve történt Debrecen első szőnyegbombázása.
Szőnyegbombázás Debrecen fölött
Forrás: Fortepan / National Archives
Hat nagy bombatámadás érte Debrecent 1944. június 2. és szeptember 21. között, ezek közül az elsőnek ma van a 79. évfordulója. Akkor is pénteki nap volt, a szövetséges légierők szőnyegbombázása reggel 9 órakor indult a város fölött. Mint ahogy azt ebben a korábbi cikkünkben is írtuk, a csapás főleg a déli városrészt érte, központban a Nagyállomással. Odalett az Ispotály-templom, találatokat kapott az Erzsébet, a Tóth Árpád, a Hunyadi utca és a Piac utca déli része, de bombák estek Debrecen északkeleti részében is, az Ajtó, a Pereces és a Gólya utcán.
![Szőnyegbombázás Debrecen fölött](https://cdn.haon.hu/2023/05/_BwM7v8tDLaxB9xiOPgtA7xjdu9Zx4IiwiOWwIm0IB0/fit/1200/900/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzIwMzVlYTc1NDJhNTRmNjk4ZGU0YTA1NDJhY2QzMTZj.jpg)
A korabeli híradások szerint, ahogy azzal már itt foglalkoztunk, a várost meglepetésszerűen érte a bombázás, és az erős déli szél is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a bombák a Nagyállomás mellett a lakóövezetekre is estek. Az első támadásban, Bihari László helytörténész kutatásai alapján, 130 repülő 1030 bombát dobott le.
![Szőnyegbombázás Debrecen fölött](https://cdn.haon.hu/2023/05/ECChXNww-cHCuGDhcQmimkjN-4-wgonekXZDfJGGEDg/fit/1200/1089/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzhkMzgyYTMwODRhMzQ0YThiZjNjNWY0MjUxYzE1NWRh.jpg)
Összesen csaknem 280 ház dőlt romba vagy sérült meg súlyosan, 380 lett életveszélyes, 800 pedig könnyebben sérült.
Az áldozatok első nagy csoportját június 5-én temették el, köztük sok német katonát is. A polgári halottak száma 1194, a sebesülteké 673 volt.
Az első szőnyegbombázás a helyi közlekedési vállalat dolgozói közül is követelt áldozatokat.
Nagyon kevés idő volt biztonságos helyre menni
A tavalyi, Nagyállomásnál tartott megemlékezésen Szőllősi Béla, a Magyar Posta Zrt. kelet-magyarországi igazgatója a hajdú-bihari levéltár adatai alapján idézte fel, mi történt azon a tragikus reggelen.
![Szőnyegbombázás Debrecen fölött](https://cdn.haon.hu/2023/05/WYCciAdMqjuWPM0EVzV09lBp9HwYESYjAtawF_b7j7Q/fit/1200/938/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50Lzg0OGFhNzlkYzFkZjQwYWZiZDYyMGFlMDBjY2FmZjQy.jpg)
– Szikrázó napsütéses idő volt azon a péntek reggel Debrecenben, valójában senki nem gondolt támadásra. A légi veszélyt jelző szirénákat már megszokta a lakosság, hiszen Budapest bombázása után gyakran megszólalt. A rettegés rutinná vált.
Június 2-án 8 óra 45 perckor a legmagasabb fokozatú szirénák szólaltak meg, tehát mindössze 20 perc maradt a debrecenieknek arra, hogy védett helyre meneküljenek. Ezt követően közel két órányi szörnyűség következett.
A bombázók a repülőtér felől érkeztek, szorosan egymás mellett, jellegzetes motorzúgással. Elsődleges célpontjuk a Nagyállomás és környéke volt, a vasúti közlekedés megbénítása, az ott veszteglő vasúti kocsikban vélt hadianyag megsemmisítése – mondta el az igazgató, hozzátéve:
ez volt a hazánkat ért legpusztítóbb légicsapás.