Eltűnt személyek után kutattak a Barnevál romjai alatt – fotókkal, videóval

Alig néhány hónap telt el a törökországi földrengés óta, amely után a világ szinte minden részéről érkeztek segítőcsapatok a túlélők felkutatására és a károk felszámolására. Hazánkból többek között a Kelet-magyarországi Speciális Mentő Egyesület (KMSME) tagjai – Balogh Zsolt, Sitkei Zoltán, Vincellér Tibor, Papp István és Lángos kutya – utaztak ki, hogy segítsenek. Hazatérésük után nem sokkal a debreceni apafai lőtéren gyakorlatoztak, amelyről egyedül a Hajdú Online tudósított. 

A februári gyakorlat lehetőségét egy olyan épület adta, amelyre egy vihar következtében egy fa dőlt, így az önkéntes mentőcsapat a kutyás személykeresés mellett a műszaki mentést is gyakorolhatta. 

Ez alkalommal viszont csak kutyás keresőgyakorlatot hajtottak végre, amelyhez a Neptun Búvár Klub és Mentőcsapat Miskolcról és a Kutyákkal az Életért Alapítvány Jászberényből.

Remek terep a gyakorláshoz

– Amikor megláttuk, hogy elkezdődött ennek a gyárnak a bontása, akkor az egyik kollégám felvette a tulajdonossal a kapcsolatot, hogy lehetőséget kérjünk egy országos romkutatási gyakorlat megtartására. 

Ez úton is köszönjük a lehetőséget Markovits László tulajdonosnak és Babits Pálnak, a bontási munkálatok vezetőjének – idézte fel az előzményeket Balogh Zsolt, a Kelet-magyarországi Speciális Mentő Egyesület alelnöke. 

Az élethű körülményeket fokozta, hogy az egyik félig lebontott épületről időközönként hullottak le elemek (értelemszerűen nem ebben gyakorlatoztak, és valamennyi résztvevő megtartotta a biztonságos távolságot tőle).  

Mint megtudtuk, a gyakorlat most kifejezetten a kutyáknak és a kutyavezetőknek szólt, akiknek a célja a romok között lévő személyek felkutatása. 

E szempontból a szervezők valóban nem panaszkodhattak a körülményekre: az egykori háromszintes irodaépületben törmelékek, üvegdarabok, törött bútorok között jártunk. Két lábbal sem egy könnyű terep, nemhogy néggyel. A gyakorlaton egyébként több olyan személy és kutya is részt vett, akik kint voltak a februári törökországi földrengésen és kutató-mentő feladatokat végeztek, illetve azt megelőzően már számos hazai, illetve külföldi káreseményen is részt vettek.

– Természetesen akárcsak valódi terepen, itt is odafigyelünk az egyéni védőfelszerelések meglétéra, mint a zárt ruházat, védőbakancs, sisak, kesztyűk. Ez a segítőkre vonatkozik, tehát őket is a megfelelő védőfelszerelésekkel ellátva rejtjük el. Természetesen most feltérképeztük az épületet, így a biztonságos részeit használjuk – mutatta be szervezet alelnöke.  

Ottjártunkkor először Ikon, majd Lángos kutatta fel az elrejtett személyeket az épületben. Mint ahogy legutóbbi találkozásunkkor már megtudtuk, a romkutató kutyák szag alapján keresnek, bejárva akár többször is az adott területet. 

Ahogy valós helyzetben, úgy gyakorlaton sem volt egyszerű dolguk a négylábúaknak: többen követtük őket, így több „szagmintát” is el kellett különíteniük ahhoz, hogy valóban megbizonyosodjanak arról, hogy nincs hiányzó személy az adott helyiségben. A gyakorlat része volt továbbá az, hogy a kutyákat emelőkosárral juttatták be az épület legfelső szintjére. 

Balogh Zsolttól megtudtuk, valós helyzetben, mint például egy természeti katasztrófa károk idején a mentőcsapatot a kutyák és vezetőik mellett műszaki mentők egysége (ők végzik a fizikai bontásokat) és egészségügyi dolgozók, valamint a logisztikáért felelős emberek alkotják. – Az egészségügyi kollégák egyrészt a mentési munkában résztvevőket felügyelik, továbbá a sérült személyek ellátásában segédkeznek – tette hozzá. 

Bekecs Sándor