Hagyományos gazdálkodás modern eszközökkel: a Debreceni Egyetemen megvan hozzá a tudás

Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke az eseményen

Forrás: Kiss Annamarie

Az ökológiai gazdálkodás aktuális kérdéseiről tanácskoztak a résztvevők szerdán a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, az Ökológiai Gazdálkodási Tudásközpont, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Kelet-Magyarországi Biokultúra Egyesület szervezésében az egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén.

Komoly kihívás és lehetőség áll a magyar agrárium előtt, mely ugyanakkor felelősséggel jár és veszélyeket is hordoz. Olyan fejlesztési források fognak a magyar agráriumba érkezni, amelyek korábban soha, történelmi pillanatokban vagyunk, ezért nagyon át kell gondolni, mire fordítjuk ezeket

– jelentette ki Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke, a vármegyei kamara vezetője, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja. – A zöldítés áthatja most az egész uniós közös agrárpolitikai rendszert, de ebben veszélyek is vannak. Brüsszelben tájékozódva arról értesültünk, hogy a mezőgazdaság egy jelentős részben átment környezetvédelmi irányba, és gyakorlatilag olyan emberek tesznek javaslatokat, majd készítenek elő döntéseket – egyébként jó szándékkal –, akiknek nincs rálátásuk az agráriumra. Olyan szabályozókat állíthatnak föl, amiknek nem láthatják a következményeit – mutatott rá Szólláth Tibor.

Felidézte, hogy az ökológiai szemléletű gazdálkodást eredményező változást és lehetőséget sokan már nagyon régóta várták. Mostanra azonban kissé túlságosan is fókuszba került, és az a nézet, hogy robbanásszerű fejlődésnek indul a terület, megint csak nem szerencsés, mert a piacok összeomlásához vezethet; Szólláth Tibor megint csak átgondoltságra intett.

Példaként említette, hogy az ökológiai termelésű tönkölybúzát a tavalyi ár harmadáért lehetett idén értékesíteni, olcsóbban, mint a hagyományosat. – Ezek a piacok sérülékenyek, ha tömegével állunk át, lábon lőjük magunkat – érzékeltette.
– Azok az intézkedések, melyek az ökogazdálkodás kapcsán ma az EU-ban történnek, skanzenizálják is az európai agrártermelést: bezárnak minket egy olyan körbe, ahol a gazdálkodás intenzitása korlátozva van. Másrészt nem termelő beruházást is támogatnak, ami elkényelmesíthet, ez csapda! – intett a kamarai alelnök.

Debrecen Harsányi Endre haon — Harsányi Endre, a DE agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese az eseményen
Forrás: Kiss Annamarie

Szerinte azokat a forrásokat, melyek a következő időkben érkeznek, a termelésintenzitás növelésére, a termelés minőségének javítására, a feldolgozásra és a minél magasabb hozzáadott érték elérésére kell fordítani.

Úgy véli, ha feléljük ezeket a támogatásokat, azt történik, hogy a termelés súlypontja kikerül Európából olyan országokba, ahol lényegesen lazább a szabályozás.

Létezik megoldás; a legmagasabb hozzáadott értéket akkor érhetjük el, ha ökológiai keretek közt tudunk intenzíven gazdálkodni. Az ökológiai gazdálkodásra korábban úgy gondoltunk, mint extenzív formára, csakhogy ma már miért ne használhatnánk hozzá a modern gépeket, a precíziós gazdálkodás technológiáit? Az intenzív gazdálkodásra kitalált eszközök az ökológiai gazdálkodás keretei közt is működhetnek

– hangsúlyozta Szólláth Tibor.

Példaként említette a gyomszabályozást, szerinte a mai tudásunk elég ahhoz, hogy ökológiai gazdálkodásban, nagyüzemi méretben is megfelelően kezelje ezt a problémát. Ráadásul a Debreceni Egyetem mindehhez kiváló szakemberekkel rendelkezik.

Fontos a kutatás

– A kutatás jelenti mindennek az alapját egy egyetemen. Abból lesz az oktatás fejlesztése, majd a képzés és a különböző új szakok – mutatott rá Harsányi Endre, a DE agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese.

Hozzátette, a látóképi telephely mintaüzem a tangazdaságon belül is, és többek közt innen indulnak el olyan kutatások, melyek az ökológiai gazdálkodásban a képzés szintjén a továbblépéshez szükségesek.

Beszélt arról, hogy korszerű eszközállománnyal igyekeznek minden telephelyet, intézetet felszerelni, és a közeljövő komoly célja a meglévő eszközök fejlesztése, cseréje, a precíziós gazdálkodás és automatizálás irányába történő eltolása. Várhatóan év végéig egy jelentős beszerzés valósul meg, ami azért is fontos, mert 2023 őszén elindul a precíziós agrármérnök szak, jövő szeptembertől pedig ökológiai gazdálkodás akkreditált alapképzés indítását tervezik.

– Ezek a folyamatok 10-20 év kutatási eredményei, amik nékülözhetlenek a magyar felsőoktatásban. Ezekben a képzésekben vezető szerepe van a Debreceni Egyetemnek, ahogyan magában az agráriumban is, a Tiszántúlon pedig a debreceni agráregyetem megkerülhetetlen – zárta Harsányi Endre.

SzT