Jönnek a Hortobágyi Lovasnapok, lóból és látványból nem lesz hiány

Közel ezer ló, 600 versenyző, 400 néptáncos, 60 kézműves iparművész vesz majd részt a programokon, és mutatják be tudásukat. Természetesen a gasztronómia is nagy szerepet kap, szürke marha és racka húsából készülnek finom falatok, több mázsa húst dolgoznak majd fel. A gyermekfalu több ezer négyzetméteren elterülő forgatagában három napon keresztül izgalmas programokkal várják a legkisebbeket, de a lovasversenyekből, csikós bajnokságból, fogatható versenyből, lovas-, csikós és pusztaötös bemutatóból sem lesz hiány.

Ez már az 54. alkalom lesz 

Az idei rendezvény pénteki beharangozó sajtótájékoztatóján Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. ügyvezetője kitért arra, hogy övék a legöregebb ménes, hiszen az első írásos emlék 1671-ből származik. – A magyarságnak genetikai kötődése van a lóhoz, hisz mindig is voltak itt lovak. A ménes mai arcát a 1800-as évek közepétől véglegesítették azáltal, hogy Mezőhegyesről hoztak ide a nóniuszokat – mondta. Medgyesi Gergely Árpád egy öreg csikós gondolataival vezette fel azt, miben rejlik a lovasnapok jelentősége. A csikós úgy fogalmazott, jönnek a fiatalok, a városiak, és megtalálják maguknak a Hortobágyot. Teljesen másként tekintenek rá és fantasztikus látni azt, hogy hány arca lehet Hortobágynak, hiszen ez nemcsak egy puszta. 

– Hiszem azt, hogy Hortobágynak az egyik legfontosabb rendezvénye a lovasnapok, itt mindenki megtalálhatja magának a pusztát, és Debrecen és Hortobágy kapcsolatát is újra lehet gondolni – vallja az ügyvezető. Tudatta, 2014-ben, amikor Debrecen még nem vett részt, 5 ezer látogatója volt a rendezvénynek, 2019-ben, mikor utoljára megtarthatták, már 22 ezren voltak itt.

A megyeszékhely és a község kapcsolatának mély gyökeréről beszélt Papp László, a cívisváros polgármestere is. Mint mondta, az igazi debreceniek ma is úgy gondolnak a Hortobágyra, mint Debrecen egykori birtokrendszerének nagyon fontos elemére. – A 16-17. században ezer négyzetkilométeres birtokrendszerrel rendelkezett a város, a Magyar Királyság egyik gazdagabb települése volt ebben a tekintetben. Remélem, gazdagságban most sem vagyunk nagyon lemaradva, de természeti értékekben kicsit más a helyzet, mit pár száz évvel ezelőtt. A város kiterjedése és átalakulása számos kihívás elé állít bennünket – fogalmazott. A polgármester szerint éppen ezért a megőrzött természeti környezet egyre inkább felértékelődik. Papp László hangsúlyozta, Debrecen ma is úgy tekint a Hortobágyra, mint a város egyik nagyon fontos turisztikai értékére, ennek csiszolása érdekében fogtak össze néhány évvel ezelőtt, és leheltek új életet a lovasnapokba. A város támogatóként és szervezőként is részt vesz a megvalósításban. 

– Azzal a hittel indultunk neki, hogy vissza lehet adni a rendezvény régi fényét. Ez egy hosszú út, de az 54. alkalomra készülve nagyon izgalmas és érdekes programsorozatnak nézünk elébe – mondta a polgármester. A lovasnapok fontos eleme lesz a hortobágyi vágta nevet viselő selejtező futam, melynek győztesei részt vehetnek majd az őszi nemzeti vágtán. A városvezető a Mátai Ménes kulcsszerepére is kitért, úgy véli, a ménes egy olyan érték, amelyet nem aknáztak ki az elmúlt években minden tekintetben. Vallja, hogy azt a szakmai munkát, amely itt zajlik, érdemes bemutatni, s a lovasnapok az egyik legjobb alkalom erre.  

KD