Szeretet nélkül mit sem ér a sok tudás - fókuszban az ápolók

Az évforduló a modern ápolás alapítója, Florence Nightingale születésének napja. Az ápolók nemzetközi napja alkalmából Halászné Szilágyi Gyöngyivel, a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház ápolási igazgatójával beszélgettünk.

Szeretet és empátia

Az ápolási igazgató három évtizede dolgozik a kórházban, tíz éve jelenlegi pozíciójában. Mint mondta, a ranglétra összes fokát bejárta, hiszen asszisztensként kezdte pályafutását, majd elvégezte az egészségügyi szakoktatói képzést Budapesten. Előbb ápolási igazgató-helyettesként, 2012 óta pedig dr. Muraközi Zoltán főigazgató megbízásából ápolási igazgatóként tevékenykedik. Elsődleges feladata a járó-fekvőbeteg ellátásban tevékenykedő szakdolgozók irányítása, a szakmai munka szervezése, koordinálása és ellenőrzése. Meggyőződése, hogy bár az idő múlásával sok változást megélt, sokféle feladat elé állította az élet, van, amit ma is változatlanul fontosnak tart a szakmát illetően.

– Emberpróbáló, nemes, önzetlen és áldozatos hivatás az ápolás, de úgy gondolom, ami tulajdonképpen teljessé teszi, az az empátia, valamint a szakma és az ember iránti szeretet. Florence Nightingale úgynevezett lámpás hölgyként dolgozott (a katonáktól kapta ezt az elnevezést), és benne erősen megfogalmazódott a tenni akarás. Ez az elköteleződés a jelen ápolóiban is ott van, és a szeretet vezérli. Az ápolónőnek – ahogy Florence Nightingale mondta – két fegyvere van: a szakértelem és a szeretet ereje.

Ez a szakma kétség kívül egész embert kíván, aki az életét teszi fel a betegek ápolásáért.

Mindezt csakis egy csapat részeként érheti el, másképp nem – vallja az ápolási igazgató, aki példaként hozta az elmúlt több mint két év példás helytállását, amit az ápolók a koronavírus-járvány idején biztosítottak. Hozzátette ugyanakkor, hogy az az áldozatos munka, amit a covidos betegek ellátásáért tettek az ápolók, egy szakmailag jól felkészült dolgozói csapat segítségével valósulhatott meg, és ebben kulcsszerepe volt a szakdolgozóknak. Ő maga ápolási igazgatóként koordinálta a tevékenységeket, hogy azok a rendkívüli helyzet ellenére is tökéletesen működjenek, és biztosítsák az elvárt minőségű betegellátást. A betegek és hozzátartozóik azonban sok esetben nemcsak a szakmai felkészültséget, hanem lelki támogatást is elvárnak az ápolóktól. Mindez egy világjárvány idején, akkor, amikor az addig stabilnak hitt hétköznapok kilátástalanná váltak, óriási szakmai alázatot és empátiát kívánt az ápolóktól.

A jövő a fiatalokban van

Halászné Szilágyi Gyöngyi az igazgatói teendői mellett az utánpótlás-nevelésben is részt vállal. A berettyóújfalui kórház a helyi Arany János Gimnáziummal közösen duális képzésben biztosítja az ápolók gyakorlati képzését. Ebben részt vesznek az iskolai szaktanárokon kívül az egészségügyi intézményben dolgozó főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkező főnővérek is.

Az utóbbi években problémát jelent, hogy egyre többen hagyják el az egészségügyi pályát, beleértve az ápolókat is, emellett több dolgozó a nyugdíjas éveihez közeledik. Ezért fontos kiemelten kezelni a szakdolgozói utánpótlást.

Amellett, hogy az ápolói hivatást többek között kormányzati program és pályázati lehetőségek igyekeznek vonzóvá tenni a fiatalok számára, a helyi gimnázium eseményein, a Szakmai pályaorientációs napokon és a Szakmák éjszakáján is ismerkedhetnek a hivatással. – Az Ápoló leszek programban képzett mentorok is ösztönzik a pályakezdő fiatalokat, illetve a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara bemutató filmeket készített, amellyel népszerűsítik az egészségügyi pályát – jegyezte meg.

Élethosszig tartó tanulás

Az ápolási igazgató nemcsak az újabb generáció kinevelését, a fiatalok szakmai útjának megalapozását preferálja, maga is fontosnak gondolja a folyamatos tanulást. Jelenleg is részt vesz egy szakmai mesterképzésen, és kollégáit is arra sarkallja, hogy frissítsék, bővítsék tudásukat. Meggyőződése, hogy a rutin mellett szükség van az új ismeretek megszerzésére is a mindennapokban. Véleménye szerint naprakész tudással, precíz munkavégzéssel, megfelelő empátiával biztosítható csak a mindennapi betegellátás, amihez szükség van jól képzett, összetartó szakemberekre, akik helytállnak a rendkívüli helyzetekben is.

– A szakdolgozók azok, akik mindig a beteg mellett vannak, ha kell a beteggel együtt sírnak, ha kell együtt örülnek. Ők azok, akiben a beteg bízik, akitől segítséget vár. Teszik a dolgukat a nap 24 órájában, sokszor erőn felül teljesítve. Ez adja a hivatásunk nehézségét és szépségét. Ápolásvezetőként hálás vagyok, hogy egy olyan szakdolgozói csapat vezetője lehetek, akik a színvonalas betegellátást a legjobb tudásukkal, együttérzéssel és önzetlenül biztosítják – zárta gondolatait Halászné Szilágyi Gyöngyi.

Bucsi Bernadett Ildikó