„Legyen béke, szabadság, egyetértés”

A ’48-as történések Magyarország újkori történetének meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik legfontosabb alapköve, s nemcsak társadalmi reformjai, a polgári átalakulás megindítása vagy küzdelme miatt, hanem ezért is, mert az akkori történések, politikai döntések iránytűként szolgálnak a későbbi korok számára és eligazodási pontokat, követendő példákat kínálnak napjainkban is.

– „Nem oly időket élünk, hogy holmi aprólékos párttekintetek, s pártszenvedélyek miatt e nemzetnek jövendőjét kockáztatni engedhetnők.” – e szavakat Kossuth Lajos mondta 1848. július 10-én, de akár ma is mondhatnánk. Ma is olyan időket élünk, amikor felelős vezetőkre van szükség, nem pedig meggondolatlan és fékezhetetlen politikai haszonlesőkre, hamis prédikátorokra, vagy idegen érdekeket kiszolgáló ármánykodókra – hangsúlyozta ünnepi beszédében Pósán László országgyűlési képviselő, a Kulturális Bizottság elnöke.

Kossuth útmutatása szerint

A politikus Kossuthot idézve kiemelte: nemcsak azért tartozunk kötelességgel, ami van, hanem az iránt is, ami lehet. Emlékeztetett: mindez ma is így van. Kossuth útmutatása szerint járt el a polgári kormány sok döntésben, így többek között akkor is, amikor úgy határozott, hogy a külső kölcsönök helyett a lakosságnak megvételre kínált állampapírok kibocsátásával állítja lábára az országot. Pósán László szerint azt sem szabad elfeledni, hogy az, aki ma bevezetné Magyarországon az eurót, az felszámolná pénzügyi önállóságunkat és odadobná, kiszolgáltatná hazánkat az európai pénzügyi elitnek. – Feladná Magyarország szuverenitást, ami 1848-ban és 1956-ban is a legfontosabb nemzeti cél volt – fogalmazott.

Pósán László arra is emlékeztetett, hogy 1848. március 15-én a kinyomtatott 12 pont mellett szerepelt még egy fontos kívánalom: Legyen béke, szabadság, egyetértés. Az országgyűlési képviselő utalva a szomszédságunkban zajló háborús eseményekre úgy fogalmazott: jelen körülmények között mi sem kívánhatunk mást az ország határain kívül és belül élőknek egyaránt. Hozzátette: Magyarország békét akar, hiszen csak békében lehet gyarapodni, építkezni, tervezni.

Debrecenben különösen fontos

Az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról a cívisvárosban különösen fontos megemlékezni, hiszen abban a város kitüntetett szerepet játszott. Amikor a magyar politikai vezetés kényszerűségből Pest-Buda kiürítése mellett döntött, a szabadságharcnak Debrecen lett a központja. Ez lett az új főváros csaknem fél esztendőn át, és 1849 januárjától egészen júniusáig itt székelt az Országos Honvédelmi Bizottmány, ülésezett az Országgyűlés, működött a pénznyomda. A cívisvárosban szervezték meg a dicsőséges tavaszi hadjáratot és annak győztes csatái után itt, a Debreceni Nagytemplomban mondta ki 1849. április 14-én az Országgyűlés a függetlenségi nyilatkozatot. Kossuth egyik levelében Debrecent a magyar szabadság őrvárosává nyilvánította.

Az eseményen önkormányzati, állami szervek, fegyveres testületek vezetői, egyházak, intézmények, politikai pártok, civil szervezetek és egyesületek képviselői, valamit Debrecen polgárai helyezték el a megemlékezés virágait a Kossuth téri szobornál. Ezt követően pedig ünnepi műsort adott az oDEon-ZeneTheatrum. 

BBI