Varga Mihály szerint a gazdaság éves növekedése az elmúlt 30 év legmagasabbja lehet

– A 2021-es évet magunk mögött hagyva nem lehetünk elégedetlenek, a magyar gazdaság az elmúlt másfél-két évet nem vette rosszul – szögezte le Varga Mihály pénzügyminiszter a megyei kereskedelmi és iparkamara évnyitóján pénteken. Ezt a megállapítást erősítve rámutatott: hazánk az elmúlt tíz évben a 60. hely környékéről az exportteljesítményt tekintve a 34. lett a világ országai között. Az elmúlt évek trendjeit látva, 2022-ben és 2023-ban a gazdasági növekedés lendülete hasonló szintű lehet, mint az eddigi. A világgazdaság folyamatait azonban nagyban meghatározza a világjárvány miatt felborult keresleti és kínálati piac, amelynek eredményeként elszabadultak az energiaárak, ezzel pedig inflációs nyomás jelentkezett a gazdaságokban. A pénzügyminiszter megjegyezte: a legfrissebb adatok szerint az eurózóna gazdaságaiban 5,1 százalék az inflációs ráta, erre 25 éve volt példa. 

Várakozásokon felül 

– A harmadik negyedéves lendületünk mindezek ellenére még megvan, reményeink szerint ez kitart a negyedikre is.

Azzal számolhatunk, hogy a harmadik negyedév 6 százalékot meghaladó növekedése után a negyedik negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye fölötte marad az Európai Unió átlagának.

2021-ben 6,5-6,8 százalék lehet az éves növekedés mértéke, ami az elmúlt 30 év legmagasabbja lesz – összegzett a tárcavezető. Ehhez az eredményhez a beszámoló szerint az kellett, hogy a magyar gazdaság gyorsan visszaálljon arra a növekedési pályára, ami a 2019 előtti időket jellemezte. A világjárvány azonban rávilágított: a hazai gazdaság sokkal kiegyensúlyozottabb, mint ahogy azt várni lehetett. A gazdaság húzóágazatai, az autóipar és a turisztikai szektor leállásával ugyanis más ágazatok erősödtek, átlag fölötti teljesítményt felmutatva. Jó hír a kiskereskedelem és a fogyasztás tekintetében, hogy már a 2019-es szint fölött teljesít a szektor, a vendéglátás például 32 százalékos árbevétel-növekedést realizált – tudatta. 

A pénzügyminiszter rámutatott: az infláció globális jelenség, amelyet alapvetően az olajár és ezzel együtt az energiaárak emelkedése indukált. Ez pedig további átárazást hozott szinte minden területen. Hozzátette, a novemberben mért 2,8 százalékos, majd a decemberi 2 százalékos infláció Magyarországon nem kirívó, az eurózónában vannak sokkal rosszabbul teljesítő országok, mindemellett az infláció kisiklása globális jelenség, amely idővel mérséklődhet. Varga Mihály ezt követően a kormány inflációcsökkentő lépéseit vette sorra, mint a 2013 óta bevezetett rezsicsökkentés, a hitelmoratórium, az üzemanyagár hatósági korlátja, vagy az alapvető élelmiszerek árstopja. 

Stabil és kiszámítható 

Hozzátette: ez alapvetően szembemegy a liberális gazdaságpolitikával, de a hazai vállalkozások és gazdasági szereplők világos feltételrendszer mellett tervezhetnek. Mindehhez a kormány különféle támogatási programokat hirdetett a vállalkozásoknak, amelyek ösztönzik a beruházási kedvet. Ehhez persze kellett egy kiszámítható, stabil kormányzat és pénzügyi helyzet, amely a források gyors átcsoportosítását is elősegítette – jegyezte meg. 

– Észtország mellett a magyar beruházási ráta a legmagasabb az Európai Unióban – tudatta. A különböző támogatási pályázatok és programok mellett a miniszter szerint az adórendszer átalakítása is kedvezően hatott a beruházási rátára. Emlékeztetett: 27 százalékról 13-ra csökkent a vállalkozások szociális hozzájárulásának mértéke, csak ezzel a lépéssel 500 milliárd forint maradt a gazdaság szereplőinél. A Hajdú-Bihar megyei vállalkozásokról elmondta: gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) forrásból 170 milliárd forintra pályáztak sikeresen, amely kimagasló eredmény a megyék rangsorában, hozzátéve, hogy a pár hónapja indult GINOP Plusz forrásokból is 22 milliárd forintot nyertek már el a helyi vállalkozások. 

A gazdaság növekedésének a miniszter szerint a fogyasztás serkentése lehet az egyik hajtómotorja. A kormányzati intézkedések, mint a 25 év alattiak adómentessége, a családi adó-visszatérítés, amely 600 milliárdos összeget tesz ki, továbbá a 13. havi nyugdíj visszaépítése és a minimálbér-emelés is a fogyasztást segíti elő, amely a kiskereskedelemben és a szolgáltatói szektorban realizálódik majd.

Matey István