Fotókkal

2021.11.28. 18:05

Fellobbant az első gyertya, égnek az adventi fények Debrecenben

Szükségünk van a hit és a remény erejére – mondta Papp László.

A Nagytemplom mögött, az Emlékkertben gyűltek össze az egyházi elöljárók és a város vezető politikusai az adventi koszorú első gyertyájának meggyújtására vasárnap este. Az ünnepre hangolódván Papp László polgármester Szent II. János Pál pápa gondolatát idézte, miszerint az advent a remény életben tartására hívja fel a figyelmet, az élet üres lenne advent nélkül. Mint mondta, Szent II. János Pál különös helyet foglal a debreceniek emlékezetében. – Idén augusztusban emlékeztünk meg arról, hogy itt járt közöttünk, hogy 1991-ben ökumenikus igeliturgiát tartott itt, a Református Nagytemplomban. Emberi és egyházfői nagyságát mutatja, hogy nem csupán megáldotta, hanem ő maga helyezte el a protestáns Gályarabok emlékoszlopánál a megbékélés és a kiengesztelődés koszorúját. Ezzel az alázatos gesztussal is gyógyítani akart – mondta.

A polgármester szerint az adventi koszorú első két gyertyája szimbolikusan ugyanarra a rendíthetetlen hitre és a bizonyossággal teli reménységre utal, amelyről a pápa beszél.

Fotó: Czinege Melinda

– A remény ma különösen erős kapaszkodó számunkra. Lassan két éve élünk együtt az egészségünkre, életünket fenyegető járvánnyal. Elengedhetetlenül szükségünk van a hit és a remény erejére a jelenlegi nehéz időszakban, amikor a járványhelyzet miatt szeretteink, barátaink, ismerőseink közül is sokat veszítünk el, vagy ápolnak kórházban – mondta, hozzátéve, ez a gyertya a gyógyulás és a járvány elmúlásának reményének lángját hordozza. – És lobog mindazokért, akik éppen most szenvedik el a betegséget, akik talán most vannak élet és halál között. És azokért is ég, akik az egészségügyben dolgozva minden erőfeszítést megtesznek embertársaink gyógyulásáért, felépüléséért.

„Éppen ezért az első gyertya lángját elvisszük a kórházainkba, hogy közvetítse a reményt, a hitet és a szeretetet.”

Vigye el városunk polgárainak együttérzését mindazokhoz, akik életet mentenek és akiknek életét meg kell menteni – fogalmazott.

Fotó: Czinege Melinda

Papp László vallja, az első láng fellobbanásával azt fejezzük ki, hogy mindannyian az élet pártjára állunk. – Örülni akarunk egymásnak, a találkozásnak, az ünnepnek, s amennyire lehet, feledni a szürke, küzdelmes hétköznapokat. Ezért is döntöttünk úgy, hogy ünneplőbe öltöztetjük a várost, és amit csak lehet, megteszünk azért, hogy olyan adventi hangulatot teremtsünk Debrecenbe, amely boldogabbá tesz bennünket és örömtelibbé a karácsonyi várakozást – mondta, majd kifejezte reményét arra vonatkozóan, hogy egy év múlva már újra a Nagytemplom előtt, a város főterén, minden korlátozás nélkül lehet megtartani az ünnepet.

Létra az ég és a föld között

Palánki Ferenc római katolikus megyéspüspök ünnepi gondolataiban arról beszélt, az első igazi adventi álmot a Szentírás szerint Jákob álmodta. – Azt álmodta, hogy van egy létra az ég és a föld között. Mi, keresztények tudjuk, hogy ez a létra maga Jézus Krisztus. Az ő eljövetele óta van közvetítő, van összeköttetés az Isten és az ember között – húzta alá. Arról is szólt, a kereszténység önkinyilatkoztatása egy új istenképet mutat:

„Isten meg akarja élni a világ szenvedését testileg is, sorsközösséget vállal azokkal, akiket szeret.”

Fotó: Czinege Melinda

Mint mondta, ez nem az értelem logikája, hanem a szívé. – Minden szeretetmegnyilvánulás istennek a megnyilvánulása. A világ összes gazdasága, összes szellemi alkotása mennyit ér ahhoz képest, ha valaki csak egy pohár vizet is ad szeretetből? Ez egy másik világ, Jézus azért testesült meg, hogy ez a másik világ, az Isten világa belénk szálljon, a mi szívünkbe is – mondta.

Él a remény

Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita a próféta szavaival szólt a megjelentekhez: jövőt és reményt adok nektek. – Ezzel bátorította és buzdította a szomorkodó és reményvesztett zsidó népet, megjelölve azt a nagyszerű távlatot, hogy majd eljön a messiás. A választott nép évszázadokon keresztül várt, sok-sok megpróbáltatáson keresztül kellett menniük, de nem veszítették el a reményt, tudták, hogy a messiás egy nap majd eljön. Nekünk könnyebb a helyzetünk, mert bár nehézségeket, fájdalmakat nekünk is el kell viselnünk, de napra pontosan tudjuk, mikor jön el – mondta, hozzátéve, most csak négy héten át kell ezt a reményt táplálnunk magunkban. – Amikor karácsonyéjszaka megszületik a Megváltó kisdedgyermek képében és beteljesedik a remény, valójában akkor lesz igazán sokatmondó a prófétának szava – véli.

Isteni szeretet

Püski Lajos, a Tiszántúli Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője arról beszélt, már hetek óta érezzük és tapasztaljuk, hogy rövidülnek a nappalok, a sötétség hosszabbodik. Mint mondta, ez előhozza az egyik ősi érzelmet, a félelmet. – Fél az ember a sötétségben, mert nem lát távlatot, nem tudja, mi veszi körül. És ilyenkor milyen jó, hogyha valaki, egy ismerős mellénk szegődik, társunk lesz. Milyen jó, ha ilyen sötétben egy kis fény gyullad fel, és valami irányt mutat. Milyen jó, amikor valaki jön és legalább annyit mond: ne félj! Milyen nagyszerű dolog, amikor a legnagyobbtól, az örökkévalótól halljuk: ne félj! – szólt a megjelentekhez, hozzátéve, a legtöbbször az örökkévaló mondja ezt, s ez valóban erőforrássá válhat. Úgy fogalmazott, az isteni szeretet legyőzi a félelmet, ezért arra buzdított mindenkit, engedje, hogy átkarolja és megerősítse ez az isteni szeretet.

Az ünnepi gondolatok után a fény leánya az örökös pásztortól vette át a lángot, amellyel elindult a város adventi koszorújához. Az egyházi méltóságok és a polgármester meggyújtotta az hit gyertyáját, majd a megjelentekkel közösen – a csillagot követve – elindultak a Nagytemplom elé. Ezt követően felgyúltak a fények, ünnepi világításba öltözött a Kossuth tér.

KD