A Debreceni Egyetem szakemberei is hozzájárulnak az űrkutatás sikeréhez

November 1. és 5. között Budapest ad otthont a Nemzetközi Űrhajós Szövetség 33. Kongresszusának. Ebből az alkalomból szerdán a Debreceni Egyetem és a város közös szervezésében nyílt napot tartottak.

Az esemény célja az volt, hogy a kongresszusra érkező külföldi űrhajósok népszerűsítsék a természettudomány területén tanuló egyetemi hallgatók, középiskolás diákok, illetve a szegmens iránt érdeklődők körében az űrtudományt és az űrkutatást, valamint tájékozódjanak a helyben zajló űrprojektekről.

– Óriási megtiszteltetés a városnak és a Debreceni Egyetemnek, hogy itt köszönthetem az űrhajósokat. Az a humánerőforrás, amelyet önök képviselnek, tisztelendő. Gratulálok a munkájukhoz – köszöntötte a jelenlévő asztronautákat Pintér Ákos, a Debreceni Egyetem általános rektorhelyettese.

– A világűr különlegességével itt, Debrecenben nem tudunk minden tekintetben versenyezni, de bízom abban, hogy a mai napon olyan élményekben lesz részük, amelyek miatt vágynak majd vissza hozzánk – fogalmazott Papp László, Debrecen polgármestere, majd hozzátette: Debrecen a 13. századig visszanyúló történelme során mindig is a tudásban látta a fejlődés lehetőségét.

Tudásalapú gazdaság

– Büszkék vagyunk arra, hogy megszakítás nélkül már csaknem 500 éve folyik felsőoktatás városunkban, amely nemzetközi szinten is elismert tudósokat, tanárokat, teológusokat és a természettudományok iránt elkötelezett gondolkodókat adott hazánknak és a világnak egyaránt. Jelenleg is zajlanak a városban olyan kutatások, amelyek komoly hatással lehetnek a világra. A debreceni atomfizikusok kísérleteikkel nemcsak a tudományág fejlődéséhez, világunk megismeréséhez és megértéséhez, hanem űrkutatási programunk sikeréhez is nagyban hozzájárulnak. Debrecen alapvetően két városstratégiai jelentőségű területre építi a jövőjét: az oktatásra és a tudásalapú gazdaságra. Az utóbbi években az ország egyik legsikeresebb gazdaságfejlesztési programját valósítottuk meg. Ez idő alatt több mint 30 külföldi cég döntött úgy, hogy befektetést hajtanak végre itt. Közülük sokan azért választották Debrecent, mert komoly kutatás-fejlesztési potenciált látnak a városban. Bár az űrhajózás a mobilitás egy egészen különleges válfaja, mégis mutat rokonságot a járműipar hagyományosabb szereplőivel is. Ami az űrkutatás során tudományos teljesítményként jelenik meg, az előbb-utóbb a járműiparban is érzékelhetővé válik. A járműipar területén Debrecennek is megvannak a maga érdekeltségei – tette hozzá.

Az eseményen résztvevő űrhajósok nevében az amerikai James Shelton Voss ezredes köszöntötte az egybegyűlteket, aki öt űrszolgálata alatt összesen 4853 órát töltött a világűrben.

A Debreceni Egyetemen zajló űrkutatási programban az űrutazás emberi szervezetre kifejtett hatásait, valamint technikai feltételeit vizsgálják. Prof. dr. Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese kifejtette, hogy hat kutatócsoport négy szegmensben vizsgál különböző űrkutatással kapcsolatos kihívásokat és feladatokat: többek között a kozmikus sugárzás és a mikrogravitáció hatását az űrhajósokra és a műszereikre, valamint a hosszútávú tartózkodás feltételeit és következményeit. A kardiovaszkuláris kutatócsoport tagjai azt tanulmányozzák, hogy az agy és a végtagok hogyan viselkednek magas nyomáson. A nukleáris medicinával foglalkozó kutatók arra keresik a választ, hogy a sugárzás miként hat a tumorok kialakulására. A szakemberek ezenkívül olyan adatokat gyűjtenek az űrből, melyek segítségével a lehető legkisebb terheléssel járó rendszerek kialakítása válik lehetővé.

Panyiczki-Berényi Viktória