Hatvan éve nyílt meg a debreceni Nagyállomás modern főépülete

Kereken 60 esztendővel ezelőtt, 1961. augusztus 20-án adták át a debreceni Nagyállomás mai modern épületegyüttesét, melyet Kelemen László és Sajó István tervezett.

A Hajdú-bihari Napló előző napi cikke szerint „Évek óta nagy figyelemmel kísérték a debreceniek az új vasúti Nagyállomás építkezését. A második világháború pusztítása során erősen megrongálódott állomás helyett az új elkészítéséhez 1956 januárjában kezdtek hozzá. Az első időszak az építkezés felvonulásával és a szükséges földmunkák elvégzésével telt el. Az építőknek nagy nehézségekkel kellett megküzdeniük, ugyanis az állomás területén igen magas a talajvíz, és emiatt bonyolult talajvízszint-süllyesztési rendszert kellett kidolgozni.”

Motel, étterem, gyerekfürdő

Korabeli híradásunk kitért arra is, hogy az 1956-os események (akkori fogalmazás szerint ellenforradalom) károkozása következtében egy időre szünetelt az építési munka. 1957-ben csak a már elkészült épületek megóvásával törődtek, aztán 1958-ban ismét hozzáláthattak a vasúti állomás építéséhez, mivel már a gazdasági fejlődés ezt lehetővé tette.

„1961. augusztus 20-án elérkezett a várva várt nap: felépült Debrecen új, gyönyörű vasúti állomásának főépülete.”

Akkori cikkünk szerint az új épület három részre tagozódik, a bejárattól balra eső szárny földszintjén az érkezési csarnokot képezték ki, amihez kapcsolódott a 150 személyes étterem az Utasellátó Vállalat kezelésében. Külön 180 személy részére teraszéttermet is létesítettek. Az éttermekhez korszerűen felszerelt konyhát is építettek, és szintén balra volt a MÁV orvosi rendelő. Ennek az épületrésznek az első és második emeletén helyezték el a vasúti laktanya szobáit: 28 vendégszoba és 51 laktanyai szoba állt egyenként két-két ággyal a vasutas dolgozók rendelkezésére. A szobák egy részében állandó hideg- és melegvíz-szolgáltatás volt, s minden emeleten hideg és meleg vízzel ellátott mosdó és zuhanyzóhelyiség található.

Az indulási csarnokban lévő 9 jegypénztár fogadja a jegyváltókat, míg a központi csarnokból a különböző váróhelyiségekbe jut az utas. A központ és csarnok nagyságára jellemző, hogy hossza 42 méter, szélessége 14 méter, a magassága pedig 18 méter. A korszerűen berendezett, kiváló akusztikájú nagy váróterem mellett kultúrváróterem is készült, ahol könyvtár és rádió is áll az utazóközönség rendelkezésére, valamint gyerekággyal és fürdővel felszerelt gyermekváróterem is található ott. Az Utasellátó-büfé édesség-, könyv-, papírárusító és trafik helyiségei is itt vannak, s ezeken kívül telefonfülkék, külön postahivatal áll az utazóközönség rendelkezésére.

Ekkor még állt a régi palota

A harmadik épületrészben a pályaudvar lüktető életét irányító irodahelyiségeket alakították ki – fogalmazott a Napló 60 évvel ezelőtti cikke. Itt található a korszerűen berendezett oktatóterem, a forgalmi iroda és más szolgálati helyiség. Az volt a terv, hogy ezt a szárnyat továbbépítik, és 1962 januárjában kezdődött a postahivatal építkezése, amelynek 1964-ben kellett befejeződnie. Ezután kerülhetett sor a vágányhálózat rendezésére, az aluljárók kiépítésére. A debreceni új vasúti állomás ugyanis szigetmegoldással épült, aluljárókon keresztül lehet megközelíteni a vágányokat. Az építkezés során a csarnokok alatt 1961-ben már elkészítették az alagutat, ez azonban csak a vágányrendezés után nyílhatott meg.

Az augusztus 20-i átadási ünnepségen Németh József, a közlekedés- és postaügyi miniszter helyettese és Biri András, a MÁV vezérigazgatója vett részt, továbbá a Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú Bihar Megyei Végrehajtó Bizottságának tagjai is.

A vasútállomás főépületét Jenei Béla, a Hajdú-bihari Állami Építőipari vállalat igazgatója adta át Németh József miniszterhelyettesnek. Ezt követően az ünnepség résztvevői, a debreceni dolgozók beáramlottak a csarnokokba, és gyönyörködve vették birtokukba a kényelmes, jól felszerelt épületet.

Akkori cikkünk szerint a debreceni vasútállomás új épületét a régi, megsérült épület előtt 43 méterrel helyezték el. Egy ideig tehát egymás mellett álltak. A várótermeket és a többi nyilvános helyiséget is a korszakot jól tükröző bútorokkal és fali díszekkel szerelték fel, s a postai asztalokat tintatartókkal és tollszárakkal is ellátták. Az Uvaterv és a Fortepan archív fotóin is felfedezhető dolgok közül ma is sok megvan még.

S végül kitért a Napló beszámolója arra is, hogy a régi állomás épületét 1961. november 15-ig kellett lebontani.

Vass Attila

Kapcsolódó cikk:

https://haon.hu/kultura/helyi-kultura/ma-119-eve-adtak-at-a-debreceni-nagyallomas-palotat-5457455/