Ironheart projekt: új utakon az ér- és szívbetegségek megelőzésében

Megtartották a Szív- és érkutatási kiválóságközpont – Ironheart projekt zárórendezvényét hétfőn a Kenézy Villában. A találkozón a különböző kutatócsoportok eredményét ismertették a szakemberek.

Az Európai Unió támogatásával működő Ironheart kutatócsoport a Debreceni Egyetem gyógyító, klinikai és alapkutatást végző munkacsoportjainak közössége, amelynek célja az ér- és szívbetegségek új megelőzési és kezelési lehetőségeinek feltárása. A 11 kutatócsoportból álló konzorcium irányítása két akadémikus és kilenc MTA doktora minősítéssel bíró debreceni professzor kezében van.

Több mint száz dolgozat

– A szív- és érrendszeri betegségek Magyarországon csaknem százezer ember halálát okozzák. A halálok több mint feléért ez a betegség felel még ma is. Középkorú embereket sújt, koraszülötteket vakít meg, emberek vesztik a lábukat, a cukorbetegség mindennapi gond, mégis, a szív- és érrendszeri kutatás alulreprezentált hazánkban és Európában egyaránt. Debrecen a témát illetően speciális. A Debreceni Egyetem a hazai kardiovaszkuláris kutatás Mekkája – mondta Balla György a zárórendezvényt megelőző sajtótájékoztatón. Hozzátette, a projektnek célja továbbá, hogy az országhatáron belül tartsa a tehetséges fiatalokat, ezért több mint 130 hallgatónak ítéltek ösztöndíjat. Az eredményeket illetően kiemelte: több mint száz dolgozat jelent meg a világ legrangosabb folyóirataiban.

Az Ironheart projekt eredményeként egy új gyógyszerjelölt fejlesztéséről Csanádi Zoltán számolt be.

– Nekem, mint klinikusnak jutott az a megtisztelő lehetőség, hogy embereken is kipróbálhatom. A vizsgálatok még zajlanak, így egy közbülső analízis eredményeiről számolhatok be. Elmondhatom többek között, hogy úgy látjuk, a medicina bizonyos, például gyors szívműködésen alapuló ritmuszavarokban hatékony, valamint hatásosnak bizonyul a szívelégtelenségben, illetve annak egy formájában is, akkor, amikor szívizomzatnak az összehúzó képessége nem beteg, ugyanakkor az elernyedőképessége igen – mondta.

Juhász Béla hozzátette, a gyógyszerrel nagyon sok farmakológiai vizsgálat történt állatkísérleteken. – A molekula mindenhol bizonyított. A farmakológiai munkacsoport kíváncsi volt arra, hogy egyéb betegségek esetében hogyan működik, így idővel olyan betegségmodellekre tértünk, amelyekre jelenleg nincsen gyógyszer. Szerettünk volna létrehozni állatkísérletes modelleket a teszteléshez. Mindez körülményes, és sosem tudjuk azt az eredményt megteremteni, mint a humán vizsgálat során. Nagyon büszke a farmakológiai munkacsoport arra, hogy az említett molekulát vizsgálhatta – ismertette.

A fókuszba került

A sajtótájékoztatón elhangzott, a szív- érrendszeri betegségek túlmutatnak az ereken és a szíven is, eljutnak a központi idegrendszerig, az agyműködésig, a célszerveket, sőt az egész szervezet működését befolyásolja.

– Az elmúlt évtizedekben került a gondolkodás előterébe az a kifejezés, hogy diasztolés szívelégtelenség. Húsz-harminc éve sokkal kevesebb figyelmet szenteltek neki, és alul is értékelték a jelentőségét. Most már egyre inkább úgy tűnik, hogy a krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegeknek legalább a fele emiatt a probléma miatt érintett. Emiatt dagad a lába, fullad, fizikai teljesítőképessége fokozatosan romlik. Ha ezt megértjük, ha gyógyszert találunk rá, akkor vélhetően javítani tudjuk az életkilátásait ennek a nehéz sorsú betegkörnek – mondta el Papp Zoltán.

BBI