Hányattatott sorsú kastély

2021.05.15. 20:00

Veszélyben a város egyedülálló kincse

A Vértessy-kúria állapota folyamatosan romlik, pedig akár rendezvényház is válhatott volna belőle.

Fotó: Kiss Annamarie

Hiába áll műemléki védettség alatt, kérdéses, hogy visszanyeri-e még valaha eredeti pompáját a debreceni Vértessy-kastély, vagy szép lassan az a kevés is eltűnik belőle, ami még megmaradt. A kastély és a hozzátartozó mintegy 3200 négyzetméter tulajdonosa jelenleg egy családi cég, amely 2005-ben vette meg az ingatlant. A vállalkozás képviselője, Szabó Tamás érdeklődésünkre nem tudott jó hírrel szolgálni. Felidézte, hogy 2012-ben sikeresen pályáztak, ám pár héttel később a nyertes pályázatot valamiért visszavonták. A pénzből az épületet és a környékét is teljesen fel lehetett volna újítani. A tulajdonos elképzeléseiben egy olyan rendezvényház kialakítása szerepelt, ahol például esküvőket tarthattak volna. A kúria állapota azóta is folyamatosan romlik, így ma már a felújítás valószínűleg az akkori költségek többszörösébe kerülne.

Kastélyból sertéshizlalda

A 2011 óta műemléki védettség alatt álló kastély történetéről az egykori tulajdonos unokájától, Vértesi Ferenctől számos érdekességet tudtunk meg. A térség fejlődése Balogh Mihály városi főmérnök és rokona, Vértessy István nevéhez fűződik. Emléküket 1910 óta őrzi utcanév. A Vértesi és a Balogh Mihály utcák közötti területen állt a téglagyár és a kastély, amelynek építtetője Somogyi Gábor nemesi származású cserépmester volt. A kúria romantikus stílusban épült, de azt nem lehet tudni, hogy pontosan mikor. Ami biztosnak tűnik: 1842-ben már teljesen berendezve állt. Később a kastély Zichermann Ignác, majd Balogh Mihály városi főmérnök, végül pedig a Vértessy család tulajdonába került.

Fotó: Kiss Annamarie

Vértesi Ferencnek gyermekkorából is vannak emlékei. Mint mondta, utolsó családtagként a nagynénje lakott a kastélyban, ő pedig többször is ott nyaralt. Megvolt még akkor a tó, a gazdasági épületek, amelyeket gyümölcsöskert vett körül. Az 1952-es államosítás után jött az igazi mélyrepülés: a kastélyból sertéshizlalda lett, az épületbe pedig beköltöztették a dolgozókat. 1953-ban a nagynénjének is el kellett hagynia a kúriát. Később az üzem épületeit lebontották, a tavat feltöltötték, majd egy időben szociális szükséglakásokat alakítottak ki benne.

„Elszomorít, ami történt; tulajdonképpen a szemünk láttára szűnik meg a múlt egy darabja”

– fogalmazott. – Ha nem áll be kedvező fordulat, csak a képek, dokumentumok maradnak meg az utókornak.

Ybl Miklós tervezte?

A kastély felújításának tervét a debreceni Kassai Zsolt készítette. A jelenleg Budapesten dolgozó okleveles építészmérnököt telefonon értük el. – Rengeteg munkám van ebben a projektben, és most ott hevernek a tervek az asztalfiókban, miközben a kastély állaga folyamatosan romlik – mondta. Bár teljes bizonyossággal nem állíthatja, de Kassai Zsolt elképzelhetőnek tartja, hogy az eredeti tervet Ybl Miklós készítette. – Budapesten egy Ybl-ház tetőtér-beépítésének a végéhez közeledtünk, amikor a Vértessy-kastély tervezésével megbízott a tulajdonos – idézte fel. – A két épület között számos hasonlóságot fedeztem fel, ezért azt gondolom, hogy Ybl Miklós keze munkáját dicséri a kastély. Bár az eredeti tervek nem maradtak fenn, több olyan mesteri szerkesztés is van az épületben, amelyek erre utalnak – tette hozzá. Kassai Zsolt kérdésünkre elmondta azt is, hogy a tervek elkészítéséhez nagyon sok segítséget kapott az egykori tulajdonos unokájától. Vértesi Ferenc a családi albumból olyan régi fotókat adott át neki, amelyek alapján rekonstruálni lehetett, hogyan is nézhetett ki a kastély a fénykorában.

Fotó: Kiss Annamarie

Az önkormányzat megóvná

Az ügyben megkerestük a debreceni önkormányzat sajtóosztályát is. – A Vértessy-kúriával kapcsolatban az önkormányzat határozott álláspontja, hogy az épületet minden lehetséges eszközzel meg kell óvni, hiszen egyedi értéke városunknak, jelenleg is műemléki védelem alatt áll. Ennek érdekében az önkormányzat továbbra is biztosítja az egyeztetés lehetőségét a Vértessy-kúria fejlesztési irányainak megvitatására. A megőrzés és rehabilitáció szándékát tükrözi, hogy a város új településrendezési eszközei a kúria telkét is magába foglaló területet oly módon szabályozzák, melyek lehetővé teszik a turisztikai irányú fejlesztéseket abból a célból, hogy a kúria méltó módon betölthesse szerepét a város életében – közölték.

Takács Tibor

Borítókép: A Vértessy-kastély ma annyira romos állapotban van, hogy jóformán észrevenni is nehéz

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában