Tavasszal ébredeznek téli álmukból a sünök

A hazánkban honos keleti sünt városi élőhelyen több tényező is veszélyezteti. Ahogyan ősszel az avarkupacok felszámolása, úgy a tavaszi munkálatok és a forgalom is megannyi veszélyt jelent ezekre az állatokra.

– A felébredő sünök az éhségtől hajtva óvatlanabbá válnak, például utakon való átkeléskor, mely során a gépjárműforgalom okozhat bajt. A szaporodási időszakban a szerelemtől elvakult sünök eshetnek ugyanúgy áldozatul akár a járműveknek, akár a kertben éberen őrködő kutyáknak. A tavasszal egyre gyakoribb kerti munkálatok közben a sünök könnyen megsérülhetnek az előző évről megmaradt gally­kupacok megmozgatása, megszüntetése közben. A fűnyírási szezonban sincsenek biztonságban, különösen, ha az a bokrok alját is érinti – osztotta meg a Naplóval Varga Sámuel, a debreceni Sündetektor Egyesület elnöke.

„Násztánc” párosodás előtt

Mint elmondta, a növekvő átlaghőmérséklet hatására a sün­egyedek felébrednek, hogy újra territóriumot foglaljanak. Ez azt jelenti, hogy ha a hőmérséklet tartósan 15 Celsius-fok fölé emelkedik, akkor nagyobb eséllyel számíthatunk a megjelenésükre. Ilyenkor meglehetősen soványak, hiszen a téli hibernációjuk alatt a testtömegük akár 25-45 százalékát is elveszíthetik.

Megtudtuk, először általában a hímek ébrednek fel, és elkezdik keresni a magányosan élő nőstényeket párosodás céljából. – A párosodást egy hosszú, leginkább verekedéshez hasonló „násztánc” előzi meg: a felkorbácsolt érzelmű hímek vehemensen, már-már erőszakosan udvarolnak a nősténynek, gyakori a lökdösődés, szurkálódás mindkét fél részéről. Ez a jelenet többször, akár több órán át zajlik, majd a nőstény megengedi, hogy a sünszerelem beteljesedjen. A nőstény a párosodás során lelapítja a tüskéit, így jelezvén: elfogadta a hímet – fogalmazott Varga Sámuel. Hozzátette, a keleti sün évente legfeljebb kétszer vet almot, a vemhesség mintegy 40 napig tart, átlagosan 3-7 utódot hoz a világra. A szaporodási időszak áprilistól júliusig tart, a legtöbb sünfióka júniusban születik. A Sündetektor Egyesület elnöke arról is beszélt, hogyan kelhetünk a sünök védelmére. Mivel egy éjszaka aktív állatról van szó, ritkán találkozhatunk ezekkel az állatokkal napközben. Ám ha mégis így alakul, az mindig valamilyen problémát jelez: megzavarhatták vagy táplálék után kutat. – Ebben az esetben meg kell vizsgálni a sün küllemét és mozgását. Ha a testformája nem szabályos gömbre emlékeztető (pl. ovális vagy csepp alakú), akkor alultáplált. Ha a járása imbolygó, akkor fennáll a kiszáradás gyanúja. Ezek könnyen orvosolhatók azzal, ha ellátjuk élelemmel és vízzel, majd nyugodt, félreeső helyre visszük az aktuális élőhelyén belül. Ha viszont sérülést veszünk észre rajta, az orvosi beavatkozást igényel. Ebben az esetben értesítsünk egy mentőközpontot vagy az illetékes nemzeti parkot! – tanácsolja a szakember. Fontos azt is tudni, hogy amennyiben a sün éles fénypásztába kerül az utakon, védekezésül össze­gömbölyödik, nem szalad el. Ha ilyet látunk, legjobb megállni, és levinni vagy letessékelni az útról. – Ügyeljünk arra, hogy ha magas járdaszegély van az út szélén, azon is segítsük át, mivel ez komoly akadályt jelenthet a sünök számára – tette hozzá.

Készítsünk süngarázst élelemmel!

A sünöket egész évben segíthetjük a saját kertünkben némi odafigyeléssel. Először is egy gallyakból és magas fűből álló, nyugodt sarkot hozhatunk létre, ami alkalmas nappalozó helynek, de akár fészeknek is, ahol a sünfiókák fejlődhetnek. A másik nagy segítség az enni-innivaló biztosítása. Mindenekelőtt a friss víz, melyet egy alacsony peremű edényben helyezzünk ki. Habár egyre többen tudják, mégis kiemelendő, hogy minden sün laktózérzékeny, ezért számukra ne tegyünk ki semmiféle tejet vagy tejterméket! Mivel jóízű a tej, elfogyasztják, de ezzel sokat árthatunk nekik. Heveny hasmenést okoz, rosszabb esetben pedig el is pusztulhatnak, ha rendszeresen tejet fogyasztanak. Táplálék gyanánt jó a száraz macskaeledel és a friss, hazánkban is termő gyümölcs, esetleg dióbél.

Mit tegyünk akkor, ha sérült sünt találunk?

Varga Sámueltől megtudtuk, ebben az esetben mindenekelőtt meg kell győződni róla, hogy valóban sérült-e az egyed, ezt a fenti cikkben említett tünetek ellenőrzésével bárki fel tudja mérni. Utódnevelési időszakban kardinális kérdés a méret: ha a sünfióka teste kisebb, mint egy teniszlabda, és az anyja bizonyítottan nem táplálja akadályoztatás, elhullás miatt (azaz a sünmama napok óta nem kereste fel a fészket, vagy biztosan elpusztult), akkor szakértői segítséggel a mentési központok megkísérelhetik a felnevelését. Ezt mindenképp bízzuk rájuk, hiszen védett állatról van szó. A Sündetektor Egyesület egyik kiemelt tevékenysége a környezetvédelmi tudatformálás mellett az ilyen elárvult és sérült egyedek felnevelése, és szabadon engedése Debrecenben. Kérdés esetén az egyesület Facebook-oldalát felkeresve vagy e-mailben kérhetnek segítséget. Fontos, hogy az egyed befogása előtt keressék fel az egyesületet, mert akadnak olyan szituációk, amikor a beavatkozás többet árthat, mint használ. Ez alól kivételt képez az egyértelmű sérülés vagy a közvetlen életveszély. Aki anyagilag vagy ételadománnyal szeretné támogatni az egyesületet, szintén ezen az elérhetőségen veheti fel a tagokkal a kapcsolatot.

Vass Kata