Kicsi község gazdag múlttal: áthatja Álmosdot a Kölcsey-kultusz

Annak ellenére, hogy 1400 fő körüli lakosságával egy igazán kis községről van szó, a megyénk román határhoz közel eső szélén fekvő Álmosd rendkívül gazdag kultúrával rendelkezik. Régészeti leletek bizonyítják, hogy az apró település már az őskortól lakott volt, de a magyar történelem alakulásában is többször felbukkant a neve.

A helyiek nagyon büszkék a múltjukra, és szinte minden lakos tudja, hogy ötszáz évvel ezelőtt Dobó István birtokába került a terület, hogy Álmosd mellett arattak győzelmet Bocskai István hajdúi, és hogy itt őrizték a magyar himnusz eredeti kéziratát is 80 éven keresztül.

Az előbbi tények után nem meglepő hát, hogy Hajdú-Biharban itt a legmagasabb az egy lakosra jutó múzeumok száma is. A Napló Tóth Sándorral, Álmosd polgármesterével beszélgetett a fennmaradt emlékekről és azok megőrzéséről.

A polgármester elmondta, amikor nyitva lehettek a múzeumok, havi rendszerességgel tartottak foglalkozásokat a gyerekeknek. – Az előző évben indítottuk ezt a programot, amely keretei között nemcsak a helyieknek, hanem Debrecenből kilátogató diákok számára is tarthatók múzeumpedagógiai órák magyarból és történelemből is. Azt gondolom, hogy tartalmasan eltölthetnek itt egy napot a múzeumban, de azzal is, ha kimennek a határba, és megnézik az állattenyésztést – fogalmazott. – Minden évben próbálunk különböző rendezvényeket rendezni a Kölcsey Múzeumban – mondta Tóth Sándor polgármester. Hozzátette, különböző időszaki kiállításokat is szoktak tartani, ezenkívül volt egy új kezdeményezésük is, kaktuszkiállítást és -vásárt rendeztek a tavalyi évben, amit idén is szeretnének folytatni.

Értékes arborétum

Hogyan is kapcsolódik a faluhoz Kölcsey Ferenc? Ugyan nem itt született, de hatéves koráig szülei álmosdi otthonában, a ma Kölcsey-emlékházként látogatható épületben nevelkedett. Ezt követően tanulmányai miatt elköltözött a településről, ám a szünidőt előszeretettel töltötte mégis Álmosdon. Érdekes, hogy mégsem a család házában találták meg a himnuszt. – A magyar himnusz kéziratát a Miskolczy család kúriájának padlásán őrizték az 1860-as évektől egészen 1944-ig – tudtuk meg Tóth Sándortól. – Az épület mögött található a Miskolczy park, aminek sajnos nehéz ügye van. A rendszerváltásig az iskolások társadalmi munka keretei között sokat gondozták, ám ez azóta elmaradt – mondta a polgármester. – Kéne valamit csinálni, hogy jobban nézzen ki, mert öregednek a fák, és hanyatlik a terület, pedig nagyon értékes növényzetről van szó, több mint 300 fakülönlegesség található benne – tette hozzá. Kiemelte,

itt található az ország legnagyobb és legöregebb vadgesztenyefája, melynek átmérője több mint hétméteres.

– Ez egy természetvédelmi terület, amelynek nem az önkormányzat, hanem az Agrárszövetkezet a tulajdonosa. Ők próbáltak már erre pályázni, de eddig nem jártak sikerrel a felújítás pedig olyan sokba kerülne, hogy másként nem tudjuk finanszírozni – tájékoztatott.

Az előbbieken kívül a település első világháborús emlékművének is kalandos története van. – Az országban elsőként Álmosd lakói állítottak emléket az I. világháborúban elveszített hősöknek – mondta a polgármester. A Nagyváradon készített emlékművet azonban nem volt könnyű eljuttatni a faluba az akkoriban hatályban lévő határzár miatt. Végül azonban elfoglalta helyét, és mai napig áll a református templomkertben.

Dobó István építtette a falat

Habár Álmosd települése főként Kölcsey Ferenc kapcsán vált híressé, már az 1500-as években felkapottá vált, amikor a híres egri várkapitány, Dobó István itt kapott birtokokat.

A falu műemlékké nyilvánított, eredetileg római katolikus, majd később reformátussá váló temploma háromszor lett alakítva és bővítve a tizenharmadik századi építését követően az évszázadok során. Az altemplom román stílusú, és az Árpád-házi Chire család temetkezési helyeként szolgált, míg kőtornyát, melyben három harang is található, 1824-ben építették közadakozásból. – Nemcsak a templom, hanem az azt körülvevő kőfal is műemlék a beépített lőréskamrával együtt. A legenda szerint ezt Dobó István építtette az egri viadal után – tudtuk meg Tóth Sándor polgármestertől. Minderre azért volt szükség, mert a település a nagyváradi vár erődítési vonalához tartozott.

Debreczeni-Kondás Eszter