A digitális oktatás miatt nem volt lemaradás

A Berettyóújfalui Tankerületi Központ 42 oktatási intézmény fenntartója. A központ vezetője Majosi Pálma, aki 2019. december 30-tól megbízott igazgató, majd július elsején megkapta kinevezését a vezetői feladatok ellátására. Közel harminc éve volt már pedagógusi pályán, amikor 2013 januárjától a Berettyóújfalui Tankerületben tanügyesként tíz állami fenntartású intézménnyel dolgozott. Majosi Pálmával az egyes intézmények közötti kapcsolatokról, a digitális munkarend tapasztalatairól és az intézmények szakmai támogatásáról beszélgettünk.

Milyen feladatokkal jár a tankerületi megbízás?

A Berettyóújfalui Tankerület 2013-as megalakulását követően együtt éltünk az intézményekkel, csapatként dolgoztunk, megtartva minden iskolának az egyéni arculatát, így éltük át 2016 nyarát, amikor még három járás: Derecske, Hajdúszoboszló és Püspökladány intézményeivel folytattuk tovább a közös munkát, ettől kezdve dolgozok 42 intézménnyel. Arra törekszünk, hogy az iskolák megismerjék egymás jó gyakorlatát, mindazt a pozitívumot, ami egy intézmény életét színesíti. Nem egy sablont szeretnénk ráhúzni az intézményekre, mindenki más és más, de a kitűzött célok közösek.

Mik ezek a célok?

Boldog iskolai éveket biztosítva, alkalmazkodva az elvárásokhoz átadni a szükséges tudást a tanulóknak. Célunk, hogy minél jobb mérési eredményeket tudjunk elérni, minél jobban tanítsuk meg a gyerekeket arra, hogy az informatikai eszközt okosan tudják használni, ne ragadjanak le – bármennyire is digitális világban élünk – csak a gépek előtt. A könyvek szeretetét, a múzeumok látogatottságát igyekszünk erősíteni a diákokban.

A tankerületi központ 42 intézmény fenntartója. Mennyire jut idő és energia egy-egy intézmény problémáival foglalkozni?

Az iskolák örömteli dolgairól és a problémáiról is tudunk. Az igazgatókkal napi kapcso­latban vagyunk, erre az internet, telefon nagyon jó lehetőséget biztosít, de minden iskolai rendezvényen – amíg ezekre volt lehetőség – részt vettünk. 2013-ban indult a Kritériumorientált, diagnosztikus mérési-értéke­lési rendszer, ezt az újonnan hozzánk csatlakozó intézmé­nyekbe is elvittük, ma már alig van olyan iskola, amely nem kapcsolódott ebbe a munkába. Ennek pedig az a lényege, hogy mérésre alapul a fejlesztés: a diákok eredmé­nyei alapján készülnek el az egyéni fejlesztési tervek. A képességek fejlesztéséhez elektronikus formában feladatbank áll a fejlesztést végző pedagógusok rendelkezésére. Figyelembe véve a nemzetközi és a hazai méré­seket is, a papír alapú méréseket több évfolyamon felváltotta az online mérési forma.

Kell-e különbséget tenni egy-egy intézmény között? Van-e eltérés a szakmai munka kapcsán egy nagyobb városban működő iskola és egy kisebb település intézménye között, ahol például több hátrányos helyzetű gyerek lehet?

Amikor szemben van velünk egy osztály, ott minden tanulónk egy egyéniség, meg kell találnia minden kollégának azt a módszert, ami a legjobb a diákok számára. Ezért van, hogy nemcsak frontális osztálymunkában dolgozunk, hanem a pedagógusok megtalálják azokat a csoportos foglalkozásokat, amivel az adott gyerek legjobban tud előre haladni. Nem tudjuk azt mondani, mert hátrányos helyzetű településen él egy gyermek, őt másképp tanítjuk. Ezt a különbséget nem lehet erősíteni. Arra törekszünk, hogy mindenkinek egyformán adjuk meg azt a lehetőséget, hogy a saját képességeihez mérten a legtöbbet tudja teljesíteni. Mindegyik iskolánk egyformán fontos nekünk!

A mérések kapcsán érezhető, hogy van, ahol több az elmaradás?

Ezt nem lehet általánosítani, hogy ez azért van, mert ő hátrányos helyzetű településen él. A mérésekből azt látják a kollégáink, hogy milyen formában kell fejleszteni, feladatot adni tanítványainak. Erre a nagymértékű fejlesztő munkára célirányosan belső továbbképzéseket szervezünk az alsóbb évfolyamon tanító kollégák számára, illetve tavasszal és ősszel bemutató foglalkozásokat magyarból, matematikából. A település és város közti szakmaiságot segítjük még azzal, hogy minél jobban megismerjék egymás munkáját. Minden tanév tavaszán megrendezzük a tankerületi szintű szakmai napot, ahol bemutató órák vannak, jó gyakorlatokat mutatnak be a kollégák. Ez lehetőséget biztosít, hogy az igazgatók mellett a szaktanárok is még jobban megismerjék, elismerjék a többi intézmény munkáját.

A koronavírus-járvány az oktatási intézményekre komoly terhet rótt, tavasszal a digitális oktatásra történő átállást hogyan lehetett kézben tartani?

A digitális átállás idején az internet-elérhetőség miatt jelentkezhetett különbség. Ennek kiküszöbölésében a nagy ellátók segítettek, az intézmények pedig abban támogatták a diákokat, hogy ha valahol nem volt elég felszerelés, akkor tudtunk biztosítani részükre. A tankerületi központtól 72 okostelefont kaptak a gyerekek három intézményben, a jelenlegi időszakban pedig pályázati forrásból 1069 tabletet fognak kapni. Tabletek korábban is voltak kint az iskolákban, ha valahol szükség volt rá, eljuttatták a kollégák. Az első bejelentést követően kapcsolatban voltunk az igazgató kollégákkal. Mindenki kiválasztotta, melyik az a felület, ami számára a legmegfelelőbb. Elsődleges kommunikációs felület volt a KRÉTA rendszer. Minden pedagógus hanganyagokkal, videókkal, fotókkal segítette a gyerekek tanulását. A KRÉTA rendszert azóta továbbfejlesztették, októbertől beindult a Digitális Kollaborációs Tér, ami kimondottan az online tanórát segíti elő, továbbá a tanórai és a házi feladatok kiadását, ellenőrzését, értékelését, valamint kommunikációs felületet is biztosít. Jelenleg ahol digitális munkarend van érvényben, már használják.

Jelentkezhetnek a járvány miatt lemaradások a diákoknál?

Ha a jegyeket és érteléseket nézzük, akkor mindig több év értékelését helyezzük egymás mellé. Ha az elmúlt négy évet nézzük, számottevő különbség nem volt. Nem tudjuk azt mondani, hogy a digitális oktatás miatt történtek lemaradások, amennyiben mégis szükséges, a tanév során van lehetőség a pótlásra.

Szakmailag hogyan segítik még az intézményeket?

Egész nyáron nyitva álltak az intézmények, a 42 iskolának 167 nyertes napközis Erzsébet tábor pályázata volt, több mint 55 millió forintból 3076 diákunk vett részt a iskolai táborban. Figyelünk az iskoláink infrastruktúrájára is, jelenleg pályázat keretében három településen – Berettyóújfaluban, Biharkeresztesen, Földesen – 750 millió forint értékben valósulnak meg fejlesztések. A Kodály három programon belül több mint 11 millió forintért cseréltünk hangszert az iskolákban. Múzeumpedagógiai foglalkozásokat szervezünk a tankerületi központ valamennyi intézményében, biztosítva ezzel, hogy a kistelepülésen és városban élő diákok egyaránt megismerjék környezetünk muzeális érékeit. A tavaszi időszakban a tantermen kívüli digitális munkarend bevezetésekor a tanárok, diákok és a szülők is egyaránt sikeresen helytálltak, az összefogás példaértékű volt. Az intézmények heti beszámolóiból összesítést készítettünk a Tankerületi Központban, mely a jelenlegi időszakban segíti az intézmények munkáit.

Kiss Dóra