Debreceni közösség fogott össze a bajba jutott sünökért

A 2018-ban indult Sündetektor Debrecen című Facebook-oldal eredeti célja az volt, hogy közösséget teremtsenek, és felmérjék a cívisvárosban élő sünöket. Hamar kiderült azonban, hogy sokan nem tudnak mit kezdeni azzal, ha sérült vagy elárvult sünt találnak, ezért elengedhetetlen volt, hogy segítséget nyújtsanak ezen a téren is. Varga Sámuel alapító tag elmondta, eleinte ők maguk sem tudták pontosan, hogyan kell a sünöket nevelni, de utánaolvastak, és egyre nagyobb hozzáértéssel tudták végezni a feladatukat.

Szúrós kis jószággal a kezében érkezett a megbeszélt találkozóhelyünkre Varga Sámuel. Hamar megtudjuk, hogy a kis sün éppen egy hónapja került hozzájuk, kiváló egészségi állapotban van, megtalálói a Roxi névre keresztelték. Egy debreceni lakos macskája talált rá, utána került a sünmentő csapathoz. Miközben a kezdeményezés részleteiről beszélgetünk, Roxi kíváncsian közelít felénk a ketrecében, és idővel kicsit meg is éhezik. Ő már a sokadik mentett keleti sün, aki a Sündetektor Debrecennek köszönhetően életben maradhatott.

– Eleinte mi sem tudtuk pontosan, hogyan kell a sünöket nevelni, de utánaolvastunk. Először három elárvult süni járt nálunk, akiknek elpusztult az anyjuk. Kezdetben cumis­üvegből etettük őket, később lágy eleséggel, majd macskatáppal is kínáltuk. Szépen felcseperedtek, és elengedtük őket – mondta el a Naplónak Varga Sámuel. Ebben az évben pedig már kb. 25 tüskés hátúnak segítettek.

Megtudtuk, egészen pontosan a keleti sünről van szó, ez ugyanis a hazánkban egyetlen őshonos sünféle. – Mivel a földtörténeti középidő óta nem sokat változott a testfelépítésük és az életmódjuk, számos veszély leselkedik rájuk nap mint nap. A sünök számára évmilliókig elég volt, hogy veszély esetén össze­gömbölyödnek, azonban ahogy az emberi befolyás egyre inkább növekedett az élőhelyeken, ez már nem volt elég, hogy megvédjék magukat – ismertette Varga Sámuel, aki hangsúlyozta: céljuk a sérült és elárvult sünök mentése, visszaengedése a természetbe, valamint az ökológiai szemléletformálás.

Számos veszély leselkedik rájuk

„Ősszel az avarégetés jelenti rájuk a legnagyobb veszélyt. Tudni kell, hogy a sün téli álmot alszik, hibernál.”

– Mivel főleg rovarevő, ezért a téli hónapokban táplálékszegény időszak következik az életében, amit ébren nem tudna átvészelni. A hibernáció egy evolúciós megoldás, ilyenkor lecsökken a sünegyedek légzésszáma, a szívverése, így tudja az ínségesebb időszakokat átvészelni – fogalmazott. – Azt tapasztaltuk, hogy a közúti forgalom is jelentős veszélyt jelent a sünökre nézve, sokat elgázolnak közülük. Ezek az éjszaka aktív emlősök a fénypásztába érve ugyanis nem futnak el, hanem össze­gömbölyödnek. Ezenkívül, ha át is érnek az utcán, sokszor a járdaszegélynél elakadnak, mert nem tudnak rá felmászni. Sok más esetben pedig kutyatámadás áldozatai lesznek, hiszen mindkét állat territóriumot tart, és kölcsönösen védik a területüket – tette hozzá.

A sünök éjszaka vadásznak, jellemzően rovarokat, gilisztákat fogyasztanak, de a lehullott gyümölcsből is szívesen csemegéznek a magas cukortartalom miatt. Sajnos az emberi figyelmetlenség és a túlzott empátia is okozhatja a vesztüket.

Sokan, ha sünt találnak, tejet adnak neki, ami nagyon veszélyes. A sünök ugyanis laktózérzékeny állatok, heveny hasmenésük lehet, kiszáradhatnak, végső esetben pedig el is pusztulhatnak. Varga Sámuel azt tanácsolja, tiszta vizet adjunk nekik. Fontos az is, hogy ha nem muszáj, ne avatkozzunk bele a természetes folyamatokba. Mindig győződjünk meg róla, hogy valóban szükség van-e emberi segítségre.

„Mindig arra alkalmas kesztyűben vagy ruhában fogjuk meg a sünöket, hiszen kullancs és bolha is lehet bennük, illetve veszettséghordozók is lehetnek. Akkor van szükségük segítségre, ha jól láthatóan megsérültek, imbolyogva járnak, vagy egy teniszlabdaméretnél kisebbek, és nincs a közelében az anyjuk.”

– Tudni kell, hogy az anya éjszaka vadászik, ilyenkor magára hagyja a kicsinyeit. Csak akkor szabad összeszedni a sünfiókákat, ha megbizonyosodtunk arról, hogy tényleg magukra maradtak. Az őszi-téli időszakban a hibernáció miatt 400–600 gramm közötti testsúly az ideális számukra, amivel már biztonsággal át tudnak telelni – mondta Varga Sámuel.

A Sündetektor Debrecen csapata amint meggyőződött arról, hogy az általuk mentett sünök újra egészségesek, szabadon bocsátják őket. Mindig a forgalmas úttól távol engedik el a szúrós jószágokat, olyan helyen, ahol megfelelő táplálékot és búvóhelyet is tudnak találni. Minden egyes sünit megjelölnek, hogy nyomon követhessék őket. Szerencsére már visszajelzéseket is kaptak, hogy itt-ott felbukkant már egy-egy mentett egyed.

Nem otthoni hobbiállat

Mivel a keleti sün védett állat, fogságban, hobbiállatként nem tartható. Erre a célra Magyarországon a legnépszerűbb az afrikai fehérhasú törpesün, melyet sokan kedvtelésből nevelnek. – A sün tartása nem kezdő gazdiknak való. Fürdetni kell őket, visszavágni a karmukat, tudni, mik az ökológiai igényeik, milyen tápanyagra van szükségük, illetve van-e a közelben olyan állatorvos, aki sünt is el tud látni. Összességében nagy körültekintést és szakértelmet kíván, mint minden háziállat tartása. A törpesünöknél idővel ízületi és szemproblémák merülhetnek fel, és mivel mediterrán fajok, bár megvan a hajlamuk arra, hogy hibernáljanak, nem tudnak belőle felébredni, és elpusztulnak – figyelmeztetett Varga Sámuel.

Vass Kata