Őszi mulatságot tartottak a Dósa nádor téren

Az ősz jegyében: zene, tánc, kézműves foglalkozások, kirakodóvásár és sok más meglepetés várta a hétvége első napján az érdeklődőket. Vidám térzene mellett mesterség-bemutatókon vehettek részt a térre érkezők. A legkisebbek, de ugyanúgy a nyugdíjasok is kilátogattak a rendezvényre, ahol szórakoztató játékokkal emlékeztek meg többek között az állatok világnapjáról.

Az esőben gazdag időszak után felüdülés volt sétálni a megújult Dósa nádor téren, többen sütkéreztek a parkosított területen kora délután, a gyerkőcök pedig fel-alá szaladgáltak, ha éppen nem fagylaltot majszoltak, vagy mesehallgatással ütötték el az időt.

A kíváncsiskodók nemcsak a fabódék között sétálva csodálhatták meg a kézműves portékákat, hanem a készítőik szívesen tájékoztatták az érdeklődőket: hogyan készülnek a termékek, milyen időigényesek, illetve napjainkban mennyire népszerűek.

Megunhatatlan a mézeskalács

Nagy gonddal készítették az egyik standnál a mézeskalácsokat, Radics László mézeskalácsost kérdeztük: manapság az embereknek milyen a tökéletes mézeskalács?

– Ha elvonatkoztatunk a vírushelyzettől, akkor kimondhatjuk, hogy van jövője a mézeskalács készítésnek – kezdte, majd folytatta: – Nyilván szükséges a folytonos megújulás, haladni kell a korral. A gyerekek nagyon szeretik a mézest, a mi dolgunk az, hogy eltaláljuk a gyerkőcök ízlését. A kicsiknek nagyon tetszenek a színes, festett figurák, a tükrös szívek.

„A formák és a színek mellett a motívumok elengedhetetlenek, főleg, ha itt vagyunk Debrecenben, akkor mindig van nálunk olyan mézes, ami a Nagytemplomot ábrázolja”

– mondta, majd a húzótermékről számolt be a Naplónak: – Az ehető puszedlik a legfelkapottabbak, mindig is ebből adtunk el a legtöbbet, ez pedig a mai napig nem változott. De örömünkre egyre többen vásárolnak ajándékjelleggel mézeseket, kicsit díszesebb, művesebb termékeket – hangsúlyozta.

Népszerű foglalatosság

A vasalt krumpli lángos kissé elvonta figyelmünket a szebbnél szebb termékekről, viszont a nemezből készült táskák, ruhadarabok hamar elnyerték a tetszésünket. Ezért is érdeklődtünk Mátrai-Nagy Andrea nemezkészítőtől: mennyire népszerű foglalatosság, illetve kik azok, akiknek szívesen ajánlaná szabadidős tevékenységként, esetleg hivatásként.

„A nemezkészítés a kézműves mesterségek közül az egyik legszínesebb foglalkozás. Egy ősi anyaggal dolgozunk, a nemezgyapjúval. Ezzel az anyaggal lehet a legszabadabban foglalkozni.”

– Jó néhány típusú kézműves tevékenységet kipróbáltam, de azt hiszem, hogy a legautentikusabb, ugyanakkor a legextravagánsabb dolgokat is ebből az alapanyagból lehet kihozni – fogalmazott, ezután a termék népszerűségét taglalta: – A közelben van a Nádudvari Népi Kézműves Szakgimnázium és Kollégium, ami egy nagyon meghatározó eleme ennek a térségnek. Az intézményben nagyon sokféle kézműves mesterséget oktatnak, többek között a nemezelést is, ezért Debrecenben és a megyében is kijelenthetjük: nagyon sok nemezkészítővel büszkélkedhetünk. Történetiségünkhöz hozzátartozik a kézművesség, hogyha a múltunkkal nem vagyunk tisztában, aminek a kézműipar egy nagyon szerves alkotóeleme, akkor arra nem épülhet a jövő sem. Másrészt ma reneszánszát éli a mesterség a tucatárukkal szemben, ezért úgy vélem, nagy iránta az érdeklődés – válaszolt.

Nagy Judit kislányával, Nagy Rozinával érkezett a mulatságra, a néhány éves gyerkőc nagyon jól érezte magát, ennek pedig édesanyja örült a leginkább. – A közelben sétálgattunk, amikor észleltük, hogy különböző foglalatosságokat lehet kipróbálni a téren, akkor egyből kedvet kaptunk. A mindennapjainknak nem része a hagyományőrzés, ezért is szeretnénk, hogy lássa Rozina, falun hogyan nevelkednek, milyen játékokkal játszanak, és láthatóan nagyon élvezi – mondta.

Nagy Emese