Ha időben kiderül a baj, nem a rossz látás lesz a természetes állapot

Ne nézd olyan közelről a tévét! Ne hajolj olyan közel a papírhoz! – ezek a felszólítások gyakran elhangozhatnak kisgyermekes családokban, ám érdemes ilyen esetekben a figyelmeztetésen túl elgondolkodni a szülőknek azon, hogy mi állhat a túlzottan közelre nézés hátterében. Előfordulhat ugyanis, hogy nem egy rendellenes magatartás, hanem a gyermek gyengén látásának jelei mutatkoznak meg.

Még óvodáskorban

Nagyon sok kisgyermekről csak az iskolakezdést követően derül ki, hogy nem megfelelő a látása, ugyanis az osztályterem hátsó padjaiban helyet foglaló gyerkőcök több méter távolságból kénytelenek a táblára írtakat követni. Ha nem elég jó a látása a nebulónak, akkor ez a helyzet nehézséget okoz számára, ugyanakkor sokszor ahelyett, hogy jelezné a környezete felé, szégyellheti ezt, és szorongással töltheti el a romlott látása. Orbán Józsefné látszerész szerint lehetne rutinvizsgálat a gyerekek szemvizsgálata ahelyett, hogy már csak ajánlásra, vagy pedig szembeötlő probléma esetén látogatnak el a kicsikkel a szemspecialistákhoz.

„Úgy gondolom, hogy kisgyermekkorban mihamarabb érdemes volna felmérni a csöppségek látását, és nem csak akkor kellene orvoshoz fordulni, amikor szembeötlő a probléma, amikor egy romlott látással állunk szemben.”

– Jó lenne, hogyha minden, már óvodáskorú gyermeket elvinnének a szülei szemészetre, ugyanis akadnak olyan problémák, egyebek mellett a kancsalság is, amelyeket leginkább hétéves kor előtt tudnak korrigálni a szakemberek – hívta fel a figyelmet Orbán Józsefné. A látszerész elmondta, minderre azért is érdemes kiemelt figyelmet fordítani, mert a manapság ismert protokoll keretében, az óvodáskorban végzett vizsgálatok alapján mindössze ajánlást kaphat a szülő a gyermeke szemészeti beavatkozásaira. A figyelmeztetést követően saját felelőssége a felnőttnek az, hogy a gyermekkel ellátogatnak-e vagy sem a szemészetre.

Intő jel lehet

Abban az esetben, ha már fennáll a látás romlásának problémája, akkor is mihamarabb szakember segítségét érdemes kérni.

„A figyelmes szülő a rövidlátóságot hamar észreveszi. Erre a problémára számtalan jel utalhat. Abban az esetben, hogyha a gyerek túl közelről nézi a tévét, illetve ha nagyon ráhajol rajzoláskor a papírra, az azt jelezheti a szülő számára, hogy gyermeke nem látja megfelelő távolságból tisztán a képet.”

– Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogyha a családban a felmenők között akadnak szemüveget viselők, akár pluszos, akár mínuszos dioptriás is legyen az a lencse, hiszen a nem megfelelő látást a gyerek örökölheti – figyelmeztetett a szakember.

„Gyakran tapasztaljuk, hogy nem, vagy már későn vették észre a szülők azt, hogy a gyermeknek szemüvegre volna szüksége, pedig ha időben megkapja azt, akkor lehetséges, hogy már iskoláskorára kinövi a problémát, vagy legalábbis olyan szintre hozható a látása, amelynek köszönhetően mind a két szemét jól használja.”

– Nagyon fontos, hogy időben szemészhez kerüljön a gyermek, mert ha csak nyolc-, kilencéves korában kapja meg az első szemüvegét annak ellenére, hogy szüksége lenne rá, akkor előfordulhat, hogy már egy megszokott állapot válik természetessé. Nem tanul meg a szem jól látni, és ez a probléma már nem hozható helyre. Ilyen esetben egyebek mellett erős dioptriás lencsével tudják helyreállítani a nézővonalat, azonban a szem valószínűleg örökké tompalátó marad. Ha kancsalságot nem korrigálnak időben, akkor is fennáll ugyanez a veszély. Későn történő műtéti beavatkozással mindössze esztétikailag javítható a probléma, de az a szem, amely nem tanult meg időben megfelelően látni, az sosem fog éles képet biztosítani – mondta Orbán Józsefné látszerész.

A távolság a meghatározó

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy a látást a digitális eszközök használata rontja-e. A látszerész szakember szerint önmagában nem mérvadó a telefon vagy tévé nézése a látás romlásának tekintetében.

– Bizonyos szempontból hatással van a látásra a digitális eszközhasználat, azonban inkább a távolság az, ami meghatározó. Évtizedekkel ezelőtt nem használtuk a szemünket ennyire sokat közelre nézéshez, sem gyermek- sem pedig felnőttkorban nem volt jellemző ez a magatartás. A digitális eszközök mellett manapság a sok tanulnivaló éppúgy lehet ellenség a szem egészségének megtartásában, hiszen ha a gyerek ahhoz szokik hozzá, hogy gyakran használja a szemét mintegy ötven centiméteres távolságra való nézésben, akkor nagy valószínűséggel a jövőben rövidlátóvá válik. Főként akkor következik be a romlás, ha az a családban egyébként is jellemző probléma – tette hozzá Orbán Józsefné.

Bucsi Bernadett Ildikó