Debrecenben is magas az ózonkoncentráció, a jelenségről helyi szakembert kérdeztünk

Az utóbbi időszakban országszerte több helyen – köztük Debrecenben is – magas ózonkoncentrációt mértek a levegőben – derült ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) adataiból. Arról, hogy ez pontosan mit is jelent, és milyen veszélyeket rejt magában, a Napló Lázár Istvánt, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara Meteorológiai Tanszékének adjunktusát kérdezte.

– Kétféle ózont különíthetünk el. Az egyik az úgynevezett „jó” (sztratoszferikus) ózon, mely a legnagyobb mértékben 15–50 kilométeres magasságban mérhető, ám legnagyobb koncentrációban a 15–25 kilométeres magasságban van jelen. Ez az UV-B- és részben az UV-C-sugárzást szűri meg. A másik a „rossz” (troposzferikus) ózon, mely a legalsó légrétegben található, ez a levegőben található ózonmennyiség mintegy 10 százalékát teszi ki. Ez a kipufogógázok, az ipar, illetve a háztartások által kibocsátott szénhidrogének, valamint a nitrogén-dioxidok levegőbe jutása miatt alakul ki.

„Amikor arról beszélünk, hogy egyes városokban, helységekben megnövekedett az ózonkoncentráció, erről az ózonról van szó”

– mondta el lapunknak a szakember.

A napsugárzás hatása

Kifejtette, a káros ózonkoncentráció kialakulásához az említetteken túl egyéb légköri és meteorológiai tényezők is hozzájárulnak. – Az első és legfontosabb ezek közül a napsugárzás. A nitrogén-dioxidból energiabehatás eredményeképpen nitrogén-monoxid és atomos oxigén lesz, vagyis felbomlik a napsugárzás hatására, ezt nevezzük fotolízisnek. Ezt a folyamatot felerősíti a meleg és száraz légkör, valamint a minimális légmozgás. Közérthetően: ha nincs szél, ami odébb fújja ezt, értelemszerűen feldúsul a levegőben – ismertette Lázár István.

A szakember arról is beszélt, hogy a levegőhigiénés index alapján négy csoportba sorolhatják a levegő minőségét: lehet elfogadható, kifogásolt, egészségtelen és veszélyes. Hangsúlyozta, ennél azonban nemcsak az ózon koncentrációja mérvadó, hanem a nitrogén-dioxid és a különböző aeroszolok (PM2,5 és PM10 szálló por) szintje is.

Veszélyes lehet az egészségre

A nem megfelelő levegőminőség pedig az emberek egészségére is hatással van.

Az elfogadható kategóriában nem okoz semmiféle tünetet a kültéri levegő a belélegzése. A kifogásoltnál az egyes lakosságcsoportoknál – gyerekeknél, időseknél, krónikus légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegeknél vagy akár várandós kismamáknál – enyhe légzőszervi tüneteket okoz, például köhögés vagy légúti irritáció léphet fel, valamint a meglévő tünetek is erősödhetnek. Az egészségtelen kategóriában ugyanennél a lakosságcsoportnál gyakoribbá válnak, illetve súlyosbodnak a tünetek, növekedhet az asztma és krónikus hörghurut. A levegő veszélyes minősítésénél pedig megnő a légúti fertőzések kialakulásának kockázata, az érzékeny lakosságcsoportnál tovább fokozódhatnak a tünetek, ám akár az egészséges lakosoknál is mutatkozhatnak panaszok.

Lázár István hozzátette: az ózon leginkább a déli, illetve a kora délutáni órákban van jelen a levegőben, hiszen ilyenkor a legerősebb a napsugárzás. Éppen ezért 12 és 15 óra között lehetőség szerint ne tartózkodjunk a szabad levegőn, és máskorra (inkább a hajnali órákra) időzítsük a szellőztetést is, amennyiben az ózonkoncentráció növekedéséhez szükséges – korábban említett – feltételek fennállnak.

Vass Kata