Új határidő, új feltétel a vízgazdálkodási törvényben

Hazánkban több százezer tulajdonost érint az engedély nélkül, de nem feltétlenül jogszerűtlenül létesített és működő fúrt vagy ásott kutak utólagos engedélyeztetése, mivel 1992 előtt kútfúráshoz nem kellett engedély, bejelentés. Korábban 2018-ban módosították a vízgazdálkodási törvényt, akkor 2020. december 31-ig adtak haladékot a fúrt kutak tulajdonosainak a bírság fizetése alól felmentő vízjogi fennmaradási engedély beszerzésére.

Nemrég azonban újabb módosítást tartalmazó javaslatot fogadott el a parlament. A címe: Egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról (2020. évi XXXI. törvény).

Az új határidő 2023. december 31. lesz.

– A település jegyzőjének engedélye szükséges az olyan kutak létesítéséhez, fennmaradásához és üzemeltetéséhez, amelyek a törvény által előírt három feltétel mindegyikének megfelelnek – mondta a Naplónak Papp-Kunkli Nóra, a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.

A szükséges feltételek

A feltételek a következők: 500 m3/év mennyiségű, kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemelnek; építési telken található, és a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, valamint hogy ha az nem gazdasági célú vízigény – tudtuk meg.

A katasztrófavédelmi igazgatóság csak azon úgynevezett „kis kutak” esetében jár el engedélyező hatóságként, ha e feltételek valamelyike nem áll fenn. Engedélyt minden újonnan létesítendő és a jegyzői engedélyezés körébe tartozó kútra kell kérni, s fontos továbbá az is, hogy minden engedély nélkül létesített és üzemelő kút – a létesítés időpontjától függetlenül –, akár ásott vagy fúrt, engedélyköteles.

Amennyiben nem létesítési engedély alapján kivitelezték, akkor a fennmaradási engedélyt pótlólag kell megkérni. Ha a kis kút ivóvízellátási célt szolgál, akkor mind a jegyzői, mind a katasztrófavédelmi igazgatóság hatósági eljárásában szakhatóságként bevonják az illetékes népegészségügyi hatóságot.

Az eddigi szabályozás

A jelenleg hatályos jogszabály szerint akik 2020. december 31-ig kérelmezik a 2018. január 1. előtt vízjogi létesítési engedély nélkül fúrt kút vízjogi fennmaradási engedélyezését, úgy abban az esetben vízgazdálkodási bírságot nem szabnak ki.

A vízjogi fennmaradási engedélyezés lefolytatása díj- vagy illetékfizetés-köteles: az eljárásban felmerülő mintavételi, laboratóriumi, egyéb műszeres vizsgálatok költségei, továbbá az eljárásban a tényállás tisztázása kapcsán felmerülő személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek, ezt a kérelmező viseli. A jegyzői hatáskörbe tartozó kis kutak vonatkozásában az illetékes jegyző szolgálhat információval. A katasztrófavédelem eljárásában a vízhasználat, vagyis a kútból kivett vízmennyiség díjmentes. Igazgatási szolgáltatási díjat csak abban az esetben szabnak ki, ha a kúthoz kapcsolódik valamilyen vízellátó létesítmény és esetlegesen víztisztító berendezés.

Aki a jelzett határidőig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül vagy attól eltérően létesült kútra, annak a jelenleg hatályos jogszabály szerint 2021. január 1. napját követően vízgazdálkodási bírságot kell fizetni.

Eltérő mértékű bírságok

A vízgazdálkodásról szóló törvény értelmében a bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének nyolcvan százalékáig, engedély nélküli vízi munka vagy vízhasználat esetén egymillió forintig terjedhet. Természetes személy esetében a kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a háromszázezer forintot.

Az ellenőrzést pedig az engedélyező hatóság – hatáskörtől függően a jegyző vagy a katasztrófavédelem – végzi, szintén a vízgazdálkodási törvény alapján.

Laszkács Denise

A törvénymódosítás

A 2020. évi XXXI. törvényen belül a 20. paragrafus tartalmazza a fúrt kutak tulajdonosait érintő információt, tehát a vízgazdálkodási törvény (Vgtv.) 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény (Vgtv.mód3.) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízi létesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi. A módosítás július elsején lép hatályba.