Új szemléletű oktatás a szakképzési rendszerben

Februárban jelent meg a tavaly decemberben elfogadott szakképzési törvény végrehajtási rendelete, amely tartalmazza a 2020 szeptemberétől érvényes változásokat. Az új szakképzési rendszerben az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyét a Szakmajegyzék váltja fel, amelyben 25 ágazathoz tartozó 174 alapszakma szerepel. A szakiskolákban az első évben ágazati alapozó ismeretet tanulnak a diákok, majd erre építve következik a kétéves szakmai képzés. Szeptemberben minden ágazatban elindul a technikusi képzés is, itt két évig ágazati alapozó ismereteket, három évig pedig szakmai tananyagot oktatnak. Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára országjáró körútra indult, hogy személyesen egyeztessen az igazgatókkal az ősszel debütáló változásokról. Debrecenben március 3-án tartott munkaértekezletet, a Napló kérdéseire is válaszolt.

Miben lesz más a technikumban történő oktatás ezután?

– Ötéves lesz a képzés, s mindemellett nagyon sok pozitív üzenete van a gyereke számára. Gondolok itt arra, hogy nem öt tantárgyas lesz az érettségi, hanem négy, az ötödik tantárgyba a technikusi vizsgát beszámítjuk. Nemcsak beszámítjuk a technikusi vizsgát, hanem az egy emelt szintű érettségi tantárgynak számít, nem kell külön választani egy szakmai tantárgyat. Azt gondolom, jó üzenet az is, ha a diák nyelvet akar tanulni, akkor ezt ugyanolyan óraszámban teheti meg, mint a gimnáziumban. Azt az apróságot se felejtsük el, hogy mindenki kap ösztöndíjat. Ez egy általános szakképzési ösztöndíj, igaz, aki jobban teljesít, az többet, aki nem teljesít, az kevesebbet, aki nem jár be az iskolába, az pedig egyáltalán nem kap.

Fontos az is, hogy a duális képzést erősítsük. A gyerekeknek munkaszerződést kapnak, ezáltal majdhogynem bért folyósítanak, így nem lesz tanulói ösztöndíj a duális képzésnél. Számtalan pozitívum van ebben az új rendszerben, amit meg kell ismerni.

Hogyan alakul az ösztöndíjrendszer? Mi az a minimum és maximum összeg, amit egy szakképzésben tanuló diák kaphat?

– A szakképző iskolákban havonta 15 ezer forintot, technikumban pedig havonta 8 ezer forintot kaphatnak a tanulók. Ezek nem fix összegek, a gazdaság teljesítményétől függenek, tehát nemzetgazdasági átlaghoz prognosztizáljuk. A tanügy-igazgatási rendszerben látjuk a tanulmányi eredményeket és a hiányzásokat is, ennek lesz egy ösztöndíj-kifizető modulja, s a gyerekek közvetlenül kapják majd az összeget. Azok a gyerekek, akiket nem tudunk duális képzésbe kiszervezni, 10 és 50 ezer forint között kapnak duális ösztöndíjat. Tanulmányi eredménytől függ az ösztöndíj, tehát ha valaki megbukott, akkor félévre szüneteltetjük a folyósítást, illetve hat igazolatlan hiányzás esetén nem kaphat ösztöndíjat.

Mi hívta életre ezeket a változtatásokat, a szakképzési rendszer újragondolását?

– Olyan jelentősen és gyorsan változott a környezet, hogy egy nagyon felaprózódott szakképzési oktatás nem tud vele lépést tartani, ezért a szakmák számát le kell csökkenteni, és széles alapokra helyezni az oktatást. Magukat a specializációkat inkább a munkaerőpiaci felnőttképzések oldják majd meg, ezek rugalmas és rövid ciklusú képzések, de a megfelelő alapokat az iskolának kell megadnia. A képzések tartalmának meg kell újulnia, ehhez a szerkezetet is módosítani kell, három nagyobb egységben lehet talán elképzelni: az egyik, hogy először ágazatban gondolkozzunk, a gyerekek ezért később fognak szakmát választani. Majd elkezdődik a szakmatanulás, és csak utána választanak szakmai irányt, így sokkal megalapozottabb lesz a szakmaválasztás. Abban bízom, ezáltal a lemorzsolódás is csökkenni fog.

Hogyan alakul a szakképzési rendszerben a választható szakmák száma?

– Az Ágazati Készségtanácsok gazdasági szakemberei tettek nekünk javaslatot az átalakításra. Átnézték az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő 760 szakmát, megnézték, melyek nem működnek már, mi az, ami beolvadt, vagy be kellene olvadnia egy másik szakmába, és hol vannak hiányok. Ez alapján jött létre ez a 174 alapszakma.

Egyes szakmák tartalma megújul, összeolvadások is vannak, sőt, új szakmák is megjelennek.

Ez a 174 alapszakma adja az iskolai oktatás gerincét, a tartalom fejlesztése pedig a vállalati emberekkel együtt történik.

Kijelenthetjük, hogy a munkaerő piaci igényekhez igazítják a szakképzést?

– Egyértelmű. A korábbi időszakban mindig az iskolák, vagy a kamarák küldték a gyerekeket a vállalatokhoz, most nem így lesz, a vállalat fogja kiválasztani a gyereket, hiszen munkaszerződést ajánl. Ebből következik, hogy eleve megindul egy minőségi odafigyelés a gyerekek részéről, hiszen a jó vállalatokhoz akarnak kerülni. Másrészt ha egy adott cég választ gyereket, akkor a saját munkaerejét látja már benne. Ennek a szemléletnek kell megadnia a képzés minőségének alapját. További jelentős módosulások lesznek, a szerkezetet, a szabályozást is módosítani kellett.

A felvehető diákok számában várható változás a következő tanévben?

– Remélem, hogy növekedni fog a jelentkezők száma. Nyilvánvaló, hogy az új rendszernek részben be kellene állnia, stabilizálódnia kell. Az átmeneti időszak mindig hoz némi bizonytalanságot. Megvoltak az első jelentkezések, próbáltam érdeklődni a számok iránt, megnéztük a jelentkezési lapokat. Van olyan centrum, amelyik azt mondja, nem változott a beadott jelentkezések száma, de akad olyan intézmény, ahol olyan jelentős növekedésről számoltak be, ami miatt úgy tűnik, új iskolát kell nyitnunk.

Kiss Dóra