Sérült emberek kommunikációját segítik

Az országban összesen hat városban, köztük Debrecenben nyílt olyan AAK-Módszertani Központ, ahol kommunikációs kompetencia felmérés, AAK-fejlesztés és tanácsadás, eszközkölcsönzés és speciális kommunikációs segítő szolgáltatás zajlik. A központ által biztosított összes szolgáltatás térítésmentesen vehető igénybe.

– A Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai Központ (NFSZK) a MONTÁZS projektjének fő célja, olyan augmentatív (helyettesítő) és alternatív (AAK) központok létrehozása az országban, amelyek a fogyatékosságügyet segítik a mindennapokban. Azt gondolom, ezen központok amelyek a tanácsadástól kezdve az egyéb más programokon keresztül nagyon sok mindennel hozzájárul a fogyatékosságügyhöz, egyik legfőbb feladata a kommunikációban való segítésnyújtás, melyhez olyan eszközök bérlését biztosítjuk többek között a cívisvárosban is ingyen, amelyeket egy átlag ember nem biztos, hogy finanszírozni tud – derült ki dr. Tóth Tibor, az NFSZK Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának szavaiból a keddi sajtótájékoztatón.

Döntés hozhatnak

– Amíg a sajtóeseményre érkeztem számos döntés hoztam a saját, a családom és az intézmény életére vonatkozóan. A halmozottan fogyatékos emberekkel kapcsolatban általában nem az jut eszünkbe, hogy mennyi fontos döntési helyzetből maradnak ki a saját életükkel kapcsolatban. Nemcsak a mozgásbeli vagy értelmi akadályozottságukból adódóan, de nagyon nagy mértékben a kommunikációs nehézségeik miatt is, alapvető döntéseket nem tudnak magukról meghozni. Az Immánuel Otthon és Iskola alapvetése azonban az, hogy a kommunikáció jog és nem kiváltság – hangsúlyozta Győri Zsófia, a Debrecen Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthon igazgatója.

Az AAK-Módszertani Központ megnyitó ünnepségén az intézményvezető elmondta, a Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit Kft. (NFSZK) projektje révén 21 millió forint fölötti értékben tudtak olyan eszközöket vásárolni, amivel nemcsak a halmozottan sérülteknek, hanem mindazoknak a súlyos kommunikációs akadályozottsággal élő úgynevezett komplex kommunikációs szükségletű embereknek nyújtanak segítséget abban, hogy a maguk életéről hozhassanak kisebb vagy nagyobb volumenű döntéseket.

– Meggyőződésem, hogy az augmentatív és alternatív kommunikáció(AAK) nem eszközök sokasága, hanem egy szemlétmód, ami át kell, hogy itassa a hétköznapjainkat. Tulajdonképpen leképeződése annak a szemléletnek, hogy joga van a sérült embereknek a saját életükről döntés hozni, melyhez ezek az eszközök asszisztálnak – mutatott rá Győri Zsófia, majd hozzátette: ehhez nem kell más, csak hogy az őket körülvevő szakmai munkatársak, családtagok, valamint a szűkebb és tágabb környezet elhiggye, hogy ők valóban képesek és jogosultak döntést hozni.

Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke emlékeztetett rá, hogy 2016-ban a cívisvárosból indult el az a „Fogyatékos testvéreink befogadásáról” című állásfoglalás, amelyet a reformáció évében (2017) az egyház zsinata is elfogadott.

Félmillió fogyatékos

Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár felhívta a figyelmet, hogy december 3-dika a fogyatékos emberek világnapja, s ma hazánkban körülbelül 500 ezer ember él fogyatékossággal. Az államtitkár úgy véli, ha nincs kommunikáció, integrációs sem lehetséges. Ezért alapvető célja a kormánynak, hogy olyan fejlesztéseket támogassanak amelyben a kommunikáció létre jöhet két ember között. – Azt gondolom a fogyatékosságügyben olyan lehetőségeket ad ma az informatika, amivel élni kell – nyomatékosította.

Katona Krisztina NFSZ AAK-csoport menedzsere kérésünkre megmutatott néhány eszközt melyek segítségül szolgálnak a sérült embereknek. Így láthattunk olyan klaviatúrát, mely kontrasztosságának köszönhetően a gyengén látók könnyebben használhatnak, de kipróbálhattunk olyan mozgássérülteknek gyártott egeret is, ami kis érintésre is tud reagálni.

– Ezek a tárgyak ingyenesen igénybe vehetik a felhasználók. Az AAK-Módszertani Központban kell jelentkezni, ahol egy szakember segítségével felmérhető pontosan milyen eszközre lenne szüksége az adott fogyatékkal élő személynek. Az adminisztrációt követően három hónapra elvihető a kommunikációt segítő eszköz, mely szintén 3 hónapig meghosszabbítható. Amennyiben továbbra is szüksége van az említett tárgyra, úgy új kölcsönzést lehet indítani – mondta el kérdésünkre Katona Krisztina.

Pálfi-Tóth Zoé

Új pályázat civileknek

A kormány idei döntése alapján 2020-ban a szociális ellátások területén nagyarányú normatíva emelés történt, közel 40 milliárd forint értékben, amely a civil, egyházi és önkormányzati fenntartókat érinti. Ennek kapcsán Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár bejelentette, azoknak a civil szervezeteknek, melyek bentlakásos ellátást nyújtanak autista vagy értelmi fogyatékosok részére, összesen 189,2 millió forintért értékben pályázatot hirdet. A pályázók a közel 190 millió forintot az intézmények korszerűsítésre, működésre, programok megvalósítására használhatnak fel. A további részletek az FSZK honlapján található meg.