magyar–román együttműködés

2019.11.27. 12:44

Versengve is a Debrecen–Nagyvárad régió fejlődéséért

Olyan Európa épüljön, amely okosabb, zöldebb, szociálisabb, és az állampolgárokhoz közelebb álló is.

– Ha van Európának olyan része, ahol érdemes fejleszteni a határ menti kapcsolatokat, akkor az a Debrecen és Nagyvárad közötti együttműködésre mindenképpen igaz – hangsúlyozta dr. Papp László, Debrecen polgármestere szerdán a Kölcsey Központban, a magyar–román határmenti fejlesztésekről tartott tanácskozáson, amelyet a francia nagykövetség szervezett.

A Pascale Andreani, Franciaország magyarországi nagykövetének védnökségével megrendezett szakmai műhelyt a 2012-ben elindított, úgynevezett Nagyváradi folyamat keretében tartották meg, ezúttal Debrecenben.

Versenyképes szövetségben

– Száz éve Trianon miatt a térség megosztott lett, a közösségek távolabb kerültek egymástól, és a II. világháború után is nehéz történelmi folyamaton ment keresztül a térség – emlékeztetett Papp László. A városvezető úgy véli: Debrecen és Nagyvárad abban érdekelt, hogy versenyképes legyen a régió. Debrecennek is egy erős régió felépítése a célja, s a polgármester hisz abban, hogy a két város Európa egyik legversenyképesebb régióját hozhatja létre itt.

Ennek érdekében a gazdasági és a kulturális együttműködéseket is erősíteni kell. Papp László kiemelte azt is, hogy várhatóan 2020 nyarán a magyar gyorsforgalmi úthálózat eléri Romániát, és ez a munkaerő szabad áramlását is fokozhatja majd.

A Franciaország Magyarországi Nagykövetsége által is támogatott konferencián köszöntőt mondott Pascale Andréani, Franciaország budapesti nagykövete is, aki egyebek mellett hangsúlyozta: a határokon átnyúló kapcsolatok révén tudunk közelebb kerülni egymáshoz, s ez a kiegyensúlyozott fejlődés egyik záloga. Az Európai Unióban hatvan ilyen interregionális együttműködés létezik, és ezek közül Franciaország tizenhétben vesz részt.

A tanácskozáson szintén részt vevő Marius Gabriel Lazurca, Románia budapesti nagykövete kifejtette azt is, hogy a két városhoz hasonlóan nekik is igen jó a kapcsolatuk Debrecennel, s ezt erősíti, bátorítja a történelmi múlt is. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy a két település verseng is egymással. Emiatt az a cél, hogy az esetleges kihívásokat is a javunkra fordíthassuk. A francia–német együttműködés ma is alappillére az európai együttműködéseknek, és ennek mintájára Magyarország és Románia is jó szomszédi megállapodást kötött 1996-ban.

Minisztériumi támogatással

Marius Gabriel Lazurca szerint a 2020–2027-es EU-s ciklusban arra is törekedni kell, hogy a két ország együttműködése még jobban illeszkedjen az EU stratégiai fejlesztési irányaihoz. Ezáltal pedig olyan Európa épüljön, amely okosabb, zöldebb, szociálisabb, és az állampolgárokhoz közelebb álló is.

Kiss-Parciu Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára arra is rámutatott, hogy fontos az összes érintett részvétele az ilyen tanácskozásokon, hiszen az ő életükről és jövőjükről van szó. Egy-egy térségben az együtműködések elkezdéséhez az országok támogatása is szükséges, de a legfontosabb az érintettek szerepvállalása, hiszen róluk szól. A minisztérium támogatja az ilyen alulról jövő kezdeményezéseket, valamint azok tartalommal való megtöltését is.

A konferencia résztvevői a magyar–román határtérség integrált fejlesztésével foglalkoznak, amelyhez Franciaország tapasztalatai használhatók példaként. A témák között szerepel az innovatív megoldások a francia határ menti térségek fejlesztésében, valamint az integrált megoldások és kormányzási tapasztalatok a magyar határok mentén. Ezekről Dominique Lorette, a francia Grand-Est Régió Európai és Határmenti Ügyek Szolgálatának vezetője, valamint Ocskay Gyula, a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő szolgálatának főtitkára tart(ott) előadást.

VA

Borítókép: Papp László, Debrecen polgármestere

Ezek is érdekelhetik