Az otthoni munkavégzéssel mindenki jól jár(hat)na

A magyar dolgozók rugalmasságra vágynak, ugyanakkor a vállalatok még le vannak maradva e téren.

Világszerte még mindig hagyományos munkarendben, irodában dolgozik a munkavállalók 68 százaléka, s 44 százalékuk szerint kezdenek elterjedni a rugalmas lehetőségek mind a munkavégzés helyét, mind az időbeosztást tekintve. A megkérdezettek kétharmada örülne, ha otthonról dolgozhatna.

– Budapesten azokon a területeken, ahol kivitelezhető a távmunka, nem az a kérdés, hogy van-e lehetőség a munkavállalónak home office-ra, hanem az, hogy hány napot engedélyez a cég. Az a munkaadó ugyanis, amelyik ezt az opciót nem biztosítja, nem talál alkalmazottat – mutatott rá lapunknak Baja Sándor, a Randstad Hungary Kft. ügyvezetője, aki szerint bár igény régóta van az otthoni munkavégzésre, a nagyobb cégek többsége csak 2-3 éve alkalmazza hazánkban, így Debrecenben is. Ma már a technikai háttér is biztosítva van, hiszen az informatikai rendszerek olyan jól zárnak, melyek szinte lehetetlenné tesznek egy esetleges adatszivárogtatást.

Az otthoni munkavégzés gátja sokszor a bizalmatlanság, hiszen a cégvezető nem látja pontosan, mit csinál otthon a munkavállaló egész nap. Az általunk megkérdezett ügyvezetők szerint azonban megfelelően kidolgozott kontrollrendszerrel pontosan mérhető, ki, mikor, mennyit dolgozik, sőt esetenként még növekedik is a teljesítmény.

A home office, amellett, hogy motivációs eszköz lehet a nagyvállalatoknál, esetenként a teljesítményt is növeli. Ehhez természetesen szükség van egy megfelelő kontrollrendszere – derült ki az általunk megkérdezett cégvezetők tapasztalataiból. A Dyntell Software országos lefedettségű vállalat úttörője volt az utóbbi években divatba jött home office-nak, hiszen mint azt Salga Péter ügyvezetőtől megtudtuk, náluk körülbelül 10 éve működik ez a rendszer.

Jól ellenőrizhető

– A tanácsadóink 5 munkanapból négyet ügyfeleknél vannak, így amikor nem, otthon dolgozhatnak. A szoftverfejlesztő hiányszakma, ezért kénytelenek voltunk igen extrém módját is bevezetni a távmunkának, hiszen olyan embereket kellett alkalmaznunk, akik bár rendkívül tapasztaltak és nagyfokú szakértelemmel bírnak, az ország másik végén laknak, ahol kialakult életük van. Ők egy rövid betanulási idő után otthonról dolgoznak, s szükség szerint havonta csak néhány alkalommal jönnek a cívisvárosba. Nem hiszek a túlzott mikromenedzsmentben, azonban mindenképp szükséges egy kontrollrendszer, amellyel jól ellenőrizhető, ki mennyit dolgozik – mondta Salga Péter, akinek bár volt már olyan munkavállalója aki visszaélt a helyzettel, többségében pozitív tapasztalatai vannak.

Ábrahám László, az NI Hungary Kft. ügyvezetője szerint lépést kell tartani a fejlődéssel, ezért pár évvel ezelőtt kísérleti jelleggel olyan területeken, ahol alkalmazható volt a részleges otthoni munka, féléves periódusban bevezették a work from home lehetőségét.

– Azok a munkavállalók dolgozhattak otthonról, akik több éve nálunk vannak, s a teljesítményértékelésük is megfelelő volt. Azt kell mondjam, nagy megelégedéssel vált be a kísérlet. A munkavállaló örült, hogy nem kell a dugóban állnia ezzel megspórolva a munkába jövés-menés idejét, mi pedig azt vettük észre, hogy sok esetben megnőtt a teljesítménye a dolgozónak – fogalmazott az ügyvezető. Arról is szólt: a ma is jól működő rendszernek természetesen vannak további feltételei, mindenekelőtt, hogy olyan munkakörben dolgozzon, ahol ez egyáltalán lehetséges.

Kell a bizalom

Ábrahám László úgy véli, a work from home remek motivációs eszköz a munkaadó kezében. – Aki belekerül ebbe körbe, jellemzően növekszik az elkötelezettsége, ugyanakkor, ha a teljesítménye visszaesik, ezt természetesen szüneteltetjük vagy megszüntetjük az ő esetében. Ha jól emlékszem, egyébként ilyenre még nem került sor – hangsúlyozta a nagyvállalat vezetője. Hozzátette: túl kell lépni a bizalmatlanságon, hogy van a gonosz cég és a lógós munkavállaló. Ha értek a szakmához, akkor vezetőként tudnom kell, hogy az a feladat, amit a munkavállaló végez, egy órába vagy egy napba telik.

– Ha a főnök értelmes feladatot ad, s motiválja a dolgozót, azt tapasztalom, hogy sokkal többet is képes otthonról dolgozni, mint ha az irodában papíron letölti a 8 órát. Külön előnye az otthoni munkának és nagyon sok kolléga ezt emeli ki, hogy ezeken a napokon kevesebb a megszakítás, jobban tudnak koncentrálni és olyan feladatokat végezni, amely gondolkodást és a feladatban való elmerülést igényel. Mindemellett az NI egyik sikere és ereje az őszinte emberi kapcsolatokban rejlik. A kollégák igénylik és szeretik a közös, csapatban végzett munkát, ezért az irodában töltött napoknak is külön értékük van.

Ezzel a munkamódszerrel viszont ki lehet alakítani egy olyan ritmust, hogy az irodában töltött napokon inkább megbeszélések vannak, míg otthon az egyéni munkára koncentrál a kolléga. Úgy gondolom, aki karriert akar csinálni, az igenis értéket akar letenni az asztalra, s az, hogy ez az irodában vagy otthon történik, mindegy – fűzte hozzá a cégvezető.

Pálfi-Tóth Zoé

Jogi bizonytalanság

Angliában a kormány is támogatja a home office-t, ugyanis az otthoni munka az adóalapból is levonható. Ennek oka, hogy így a dolgozó többek között nem használja az irodai áramot, nem szennyezi a várost a közlekedéssel, tehát óvja a környezetet – tudtuk meg Baja Sándortól, a Randstad Hungary Kft. ügyvezetőjétől. Elmondta, hazánkban egyelőre a munkavédelmi jogi háttere is elég zavaros a home office-nak, hiszen kérdéses, hogy ha otthon például munka közben megfőzzük a levest, és ránk borul, az munkahelyi balesetnek számít e vagy sem? – Az elmélet szerint igen. Egyelőre ez egy jogi bizonytalanság, mivel a törvényhozó nem tudja olyan gyorsan lekövetni ezt az újdonságot – jegyezte meg Baja Sándor.