Hortobágyi Nemzeti Park

2019.07.28. 07:00

Természet és ember harmóniája

Húsz éve nyerte el a világ­örökségi címet a Hortobágyi Nemzeti Park.

Fotó: Kovács Péter

– Akik már láttak egy pusztai naplementét, a pusztára boruló csillagkupolát, érezték a kamilla és az üröm bódító illatát a pusztán. Akik látták a fakadás zöldjét a böjti szelek fodrozta vadvizek körül. Ők valamennyien tudják, hogy a Hortobágy minden pecsét nélkül a világ legnagyszerűbb kincsei közé tartozik – jelentette ki dr. Aradi Csaba ökológus, a Hortobágyi Nemzeti Park korábbi igazgatója, Debrecen díszpolgára a Város- és Faluvédők Szövetsége debreceni konferenciáján tartott előadásának elején. Mindezt annak kapcsán fogalmazta meg, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park két évtizede kapta meg a világörökség címet.

Közös felügyelet alatt a táj

Aradi Csaba szerint a pusztát többek között a környező települések, például Debrecen, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Kunmadaras, Balmazújváros gazdáik, pásztorai őrizték meg ilyennek amilyennek mi is ismerjük.

A szakember úgy vélte, ezzel együtt a Hortobágy ugyanakkor magát is őrizte. A Tisza áradásaival, az ekéknek ellenálló szikes talajjal. Így válhatott világörökséggé.

A pásztorkodást megtartották

Az ökológus a folytatásban arról beszélt, hogy ha visszanézünk a távoli múltba, egyedülálló történelem elevenedik meg előttünk. Öt évezreddel korábban nyílt füves táj volt a Hortobágy, csak akkor még oroszlánok és antilopok is éltek itt. Aztán különböző emberek, egyebek között a kurgánok népe, majd szkíták, szarmaták, végül honfoglaló eleink legelő állatai népesítették be ezt a területet. A pásztorkodás volt a közös bennük.

Fotó: Kiss Annamarie

– A Világörökség Bizottság az ember és a természet egyedülálló, harmonikus formáját ismerte el egyetemes értékként – vélekedett. Amikor a puszta sorsáról, kezeléséről kellett dönteni, megpróbáltuk az értékeket rangsorolni, de soha nem sikerült. Mindig úgy éreztük megbántottuk a pusztát, megloptuk saját magunkat. Ezt a harmóniát csak teljes egységében az értékeket soha nem versenyeztetve lehet megőrizni. Üzenjük ezt az elkövetkező generációknak is – emelte ki.

Szükséges lenne a tisztítótűz

Dr. Aradi Csaba hangsúlyozta, bár nehéz beemelni a természetvédelmi kezelés eszköztárába, a pusztának időnként mégis tisztítótűzre is szüksége lenne, hiszen amikor a „szerves törmelék felhalmozódott” a régi pásztorok is ezt alkalmazták.

– A pásztorok tudják, hogy milyen jószágot merre érdemes hajtani ezen a területen, és egy kicsit belenézni a végtelenbe és elálmélkodni – fogalmazott.

A túllegeltetés problémája

A Hortobágy kezeléséről, hasznosításáról azt mondta: a legfontosabb a hagyományos legeltetés fenntartása. Ugyanakkor a terület történetéhez az is hozzátartozott, hogy főleg a települések környékén, vizenyős részeken időnként túllegeltettek. Úgy vélte, ezentúl bizonyos részeken nem kellene a gyephez hozzányúlni, talán még a legeltetést is lehetne korlátozni. Bizonyos löszgyepeket pedig kézzel kellene kaszálni.

A mindenképpen védendő épületek közé sorolta például a Kilenclyukú hidat, a csárdákat, a szekérállást és a kunhalmokat.

A Hortobágyi Nemzeti Park korábbi igazgatója végül arról is szólt, hogy mivel egyre több a tanya a puszta határában, ez veszélyezteti a szép, végtelen látóhatárt.

OCs

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában