Különleges a hajdúvárosok között

Csige Tamás, Hajdúdorog polgármestere volt nemrég a Hajdú-bihari Napló vendége. A város első emberével rengeteg témát érintettünk, szó esett vallásról, a településen jelenleg is folyó fejlesztésekről, közmunkáról, Dorog és Nánás kapcsolatáról, a fiatalok megtartásának nehézségeiről. A polgármester arról is beszélt, van-e alapja annak a hírnek, miszerint a város az elmúlt időszakban több száz milliós adósságot halmozott fel.

Hajdúdorogot úgy ismerik, mint a görögkatolikus hitéhez leghűségesebb várost. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Hajdúdorog nevét bárki meghallja, egyértelműen beazonosíthatja a görögkatolikus vallást. 1912-ben a pápai bullával megkaptuk a jogot az önálló egyházmegye felállításához. 2008-ban újabb változás történt: csaknem száz év után ismét püspököt szenteltek Hajdúdorogon, ezúttal Kocsis Fülöpöt. 2015-ben a pápai döntés szerint létrejött az ország egészét magába foglaló hajdúdorogi püspökség, érsekség, amelyet Kocsis Fülöp érsek-metropolita vezet. 2012-ben – mint volt országgyűlési képviselő – jómagam kezdeményeztem, hogy Hajdúdorog kapja meg a hitéhez leghűségesebb város címet. A történet vége az lett, hogy egyhangú szavazással Hajdúdorog megkapta a görögkatolikus hitéhez leghűségesebb város címet. A település lakosságának több mint 90 százaléka ilyen vallású. Ez a hit a hajdúdorogiaknak mint hajdúvárosbelieknek plusztöltetet, plusztartást ad. Egy kicsit mások vagyunk, mint a többi, lakosainak többségét tekintve református hajdúváros. Hitünkben másként éljük meg a hétköznapokat. 30 éve kapta vissza Hajdúdorog a városi címét, de 30 éve történt az is, hogy egy tanácsi határozattal adtuk vissza az egyháznak az egyik általános iskolát. Ezt követően elkezdődött a gimnázium szervezése, és az 1991–92-es tanévben kezdetét vette a világ első görögkatolikus középfokú oktatási intézményének működése. 1998-ban az egyik önkormányzati óvodát vette át az egyház. A gimnáziumban jelentős ikonfestészeti centrum működik. A görögkatolikus egyház a szociális ellátórendszerben is jelen van, mint ahogy a karitatív munkában is, a többi egyházzal együtt.

Hajdúdorog nem a hozzá négy kilométerre lévő Hajdúnánással, hanem a távolabb fekvő Hajdúböszörménnyel alkot egy járást. Mennyiben befolyásolja ez a mindennapi életet?

A közelség és az ebből fakadó mindennapi élet adta volna, hogy Hajdúnánással alkossunk egy járást, ebben próbáltunk lépéseket is tenni. Ugyanakkor látni kell: ha Nánáshoz tartoznánk, semmivel sem lennénk többek, utazni sem kellene kevesebbet, mint most, hiszen ami egy kisváros működéséhez kell, minden megvan nálunk. Okmányiroda korábban is volt, ennek alapjain 2018-ban átadtuk a teljes körű ügyintézést szolgáló kormányablakot. Földhivatalba, bíróságra azonban valamennyivel kevesebbet kell utaznunk, mint a hajdúnánásiaknak, mert ezek Hajdúböszörményben vannak. Az persze más kérdés, hogy a hajdúdorogiak gyakran kérdezik, miért nincs nagy bevásárlóközpont a városban, miközben a kisebb, de járási székhelyű városokban van. Ez a gazdaságra, a kereskedelemre tartozik, ráhatásunk nincs, de igyekszünk ösztönözni ilyen lehetőség kialakulását is. Aztán a munkahelyeket is hiányolják, bár tapasztalataink szerint, aki dolgozni szeretne, az helyben is vagy közel a városhoz tud munkát találni. A mi feladatunk ebben, hogy a munkaadókat idecsábító környezetet biztosítsunk.

Mennyien élnek most a városban?

Éppen kilencezer fő alatt vagyunk. Nem akarom elkiabálni, de megállt a település lakosságszámának fogyása. Ennek több oka is van. Egyrészt helyben milyen hatások érik az embereket – településkép, kulturális lehetőségek, munkahelyek, megközelíthetőség, oktatás színvonala. Mindegyikben jól állunk. A másik pedig, hogy a magasra szökött debreceni és hajdúböszörményi ingatlan­áraknál nálunk még jóval olcsóbban lehet lakáshoz jutni, és vannak ideköltözők. Ez tavaly tíz családot jelentett, az idén az első félévben már bőven túl vagyunk a tízen.

Mivel tudják a városba csábítani a fiatalokat?

Nemcsak azok fontosak, akik ide szeretnének jönni, hanem az is, hogy senki ne akarjon elmenni innen. Már a harmadik esztendőben vagyunk az országosan is egyedülálló és mintaértékű otthonteremtési programunkkal. Az önkormányzat megvásárol használt, de lakható ingatlanokat, utána szociálisan hátrányos helyzetű, zömében fiatal családokkal szerződést köt, majd a család beköltözhet, és a szerződés alapján 5-8 évi takarékosság után megvásárolhatja a házat. Ha van rá lehetősége, már elkezdi az épület felújítását. Tapasztaljuk, a partnerségben nemcsak lakáshoz jut egy család, hanem életük alapvetően kedvező irányba fordító szocializáción is keresztülmegy. Például továbbtanul a szülő, gépkocsivezetői engedélyt szerez. Említhetem még az oktatás és a szolgáltatások magas színvonalát is. De a városvezetés innovativitása is fontos. Így létesült a fiatalok kérésére évekkel ezelőtt a görkorcsolya- és a gördeszkapálya. Vagy legutóbb a darts­klub, amely már versenyt is rendezett.

Jelentős fejlesztésekben vannak. Ezek közül a legnagyobb a körforgalom megépítése a városközpontban.

A körforgalom megépítése a teljes központ átalakításával is jár. A főtér-rekonstrukcióra korábban nem tudtunk pályázni, mert egyik pályázatba sem fértünk bele. Ugyanis nem voltunk kistérségi központ, lakosaink száma nem éri el a tízezret, de több mint ötezer, és hiába vagyunk város, Hajdúdorog nem járási székhely. Tasó László országgyűlési képviselő, akkori államtitkár azonban a segítségünkre volt. A városközpont balesetveszélyes útkereszteződését körforgalomra válthatjuk. Kérésünk megerősítésére több mint háromezer aláírást gyűjtöttünk össze. A most folyó és várhatóan augusztus közepére befejeződő munkálatok több pályázattal, komplex módon alakítják át a városközpontunkat: rendezik a vízelvezetést, a közművek cseréjét, a járdák kérdését, a közvilágítást, a kerékpáros közlekedést. Ez utóbbiban össze tudjuk kapcsolni a már meglévő két bicikliutunkat. A másik pályázatunk, a kerékpár­utak építése pedig ehhez tud csatlakozni. A biztonságos közlekedés mellett szebb lesz a környezet is. Ehhez kapcsolódik a nemrégiben felújított és átadott patinás irodaház, valamint a nagy ABC és a Bocskai étterem épületének külső-belső modernizálása. Ezzel párhuzamosan a városközpontban saját erőből felújítottuk a játszóteret. Az orvosi rendelő tetőtér-beépítéssel bővül, a helytörténeti gyűjtemény épülete energetikai korszerűsítésen megy át. A leszakadó településrészünk felzárkóztatására van egy komoly szociális programunk is. Közösségi teret alakítunk ki, piacképes tudást adó képzést indítunk, továbbá a közösségi térben lesz egy krízislakás vis maior helyzetekre. Utakat építünk, év végére 100 százalékos lehet a belterületi utak szilárd burkolattal való ellátottsága.

Év elején szárnyra kapott hírek szerint 600 millió forintot meghaladó összegű adóssága van Hajdúdorognak. Az előbb felsorolt fejlesztésekből nem ez derül ki. Mi az igazság?

Ez a politikai hecckampány kategóriájába tartozik, választási évet élünk. Kiegyensúlyozott, követhető, logikusan összerakott költségvetésünk van. Az előbb felsorolt fejlesztéseken túl ezt igazolja az is, hogy a közszférában dolgozóknál végrehajtottuk a 30 százalékos fizetésemelést, év végén átlagosan egyhavi bért kapnak a közalkalmazottaink, köztisztviselőink. Ingyenesek a tanszerek, amellett, hogy a tankönyvekért egyébként sem kell fizetni. Hogy mégis fölvetődött a hiány, annak több összetevője van. A költségvetési koncepció készítésekor az intézmények, a képviselők szabadon fogalmazhatnak meg úgynevezett kívánságlistát. Az persze már más kérdés, hogy ezekből melyek kapnak költségvetési prioritást. Továbbá, ahhoz, hogy egy település többletforráshoz jusson, a költségvetése működési oldalának mínuszosnak kell lennie. Ezt egy technikai hitel beállításával lehet elérni. Az elmúlt 13 évben mindig is alkalmaztuk ezt, volt, amikor 500 millió forintot, máskor csak 250 milliót terveztünk be. A valóságban azonban ezt soha nem vettük fel. Ugyanakkor döntöttünk arról, hogy a három évvel ezelőtt elnyert 100 százalékos támogatású pályázataink időközben mintegy 40 százalékkal megdrágult kivitelezési munkálataira kormányzati engedéllyel 150 millió forint hitelt veszünk fel. Ám valószínűleg erre sem lesz szükségünk. Ha mégis felvennénk, a visszafizetés nem nagy tételt, évente 10-15 millió forintot jelentene a költségvetésünkben. Jelenleg a város hitelállománya 0 forint.

Debrecen 35 kilométerre van. Ez még az a távolság, amellyel Hajdúdorog jelentős helyzeti előnyhöz juthat a megyeszékhelyi fejlesztések kapcsán.

Fontos a mikrokörnyezet, például, hogy nálunk olcsó a telek, kiépített infrastruktúra van, jók az utak, kiváló minőségű, széles sávú internetünk van. És lényeges tényező, hogy van-e, lesz-e megfelelően képzett munkaerő a térségben. Ebből a szempontból a következő időszakban Hajdúdorog is nagy kihívások előtt áll. Fontos, hogy a meglévő minőségi munkaerőt Debrecen ne szívja el. Mindenféleképpen cél, hogy megfogjunk munkahelyteremtő beruházásokat is. Én annak örülnék a legjobban, ha tíz darab, egyenként 20-25 főt foglalkoztató kis üzem települne ide. Ezt lehetővé teszi a rendezési tervünk, területünk van, a helyi adó pedig messze a legalacsonyabb a környéken. Megkeresések vannak és tárgyalások is folynak, a befektetni szándékozóknak a középtávú terveiben szerepelhet Hajdúdorog. A munkaerőigényből és a képzettségekből fakadó különbséget fel kell tudnunk számolni. Az uniós pályázatokon keresztül mi magunk is próbálunk képzéseket szervezni.

A város hagyományos gazdasági ága a mezőgazdaság. A zöldség, gyümölcs, gabona, takarmány, minden jól megterem. Milyen perspektíva lehet a mezőgazdaságban?

Komoly lehetőségek vannak, főleg a gyümölcstermesztésben, és ezen belül is a meggyben. De van már cseresznye is, alma is, dió is. A paradicsomtermés mindig is erősségünk volt. A mezőgazdaság jövője azon áll vagy bukik, hogy a gazdák megértik azt, hogy a terményt nem a föld végéről kell eladni, hanem feldolgozót kell létesíteni. Erre készítettünk egy programot, amiben a gyümölcsfeldolgozás központi szerepet játszott volna. Sajnos a pályázaton nem nyert. A mezőgazdaságnak mindenképpen jövője van a városban, de csak akkor, ha feldolgozó is épül. Termelők összeállnak, közösen lépnek ebbe az irányba. Például lehetne kezdeni egy gyümölcsaszalóval. Ugyanakkor a mezőgazdaságunkban innovatív elemek is vannak, a Debreceni Egyetemmel közösen, a gyógyszeripar irányában. A meggy játszhat ebben is nagy szerepet. De meg kell említenem a legnagyobb foglalkoztatónkat is, a Nagyhegyes Hús Kft.-t, amely folyamatosan és dinamikusan növekedik.

A közmunkaprogram mely elemeit célszerű megtartani?

A közmunka feladata, hogy az elsődleges munkaerőpiacra visszavezesse az embereket. Mi nem a közmunka konzerválásra rendezkedtünk be. Ezért mi nem is halmoztuk fel a termelőeszközöket. A mezőgazdasági program mellett egyedieket valósítottunk meg. A szociális tűzifaprogramot megoldjuk az itt készített papírbrikettel, 4-4,5 milliót megspórolunk ezzel. A másik elem: a bontott anyagokból építünk téglakerítéseket, köztéri pihenőhelyeket. Ehhez azonban ma már nincs szakember. Hiánypótló volt az elektronikai eszközök begyűjtése szétbontása és a hasznosítható anyagok értékesítése. Ez olyan szintre fejlődött, hogy már kivezettük a közmunkaprogramból. Ez lett a szociális szövetkezetünk alapja.

Milyen a kisváros közrendje, közbiztonsága?

Hadú-Bihar az ország legbiztonságosabb megyéje, a Hajdúböszörményi Rend­őrkapitányság pedig több mutatóban országos első. És összességében is az elsők között van. A rendőrségi statisztikák alapján nyugodtan mondhatom, hogy az ország legbiztonságosabb települése Hajdúdorog, melyet 55 térfigyelő kamera, több ezer óra kerékpáros rendőri szolgálat támogat. A polgárőrség a mezőőrökkel és a rendőrséggel közösen járőrözik. A rendőröknek a kerékpárokat az önkormányzat vásárolta. Így akár napi 40-50 kilométert kerékpároznak, őrizve a város lakóinak biztonságát.

Kovács Zsolt