Zajos idők következnek

Annak ellenére, hogy Magyarországon a csendháborítás fogalma jogi értelemben csaknem két évtizede nincs már használatban, a jelenséggel a jó idő közeledtével évről évre gyakrabban találkozhatunk. Egy rosszul időzített fúrás-faragás akár félmillió forinttal is megrövidítheti a pénztárcánkat, és elő is állíthatnak bennünket, ha túl zajosra sikerül a házavató összejövetel. Más-más zavaró hatások érik a Debrecen belvárosának nyugodtabb részében vagy a fesztiválok helyszíneinek közelében élőket, ugyanakkor sokat bosszankodhatnak a társasházban lakók és azok is, akiknek a szomszédságában éppen építkezési vagy felújítási munkálatok folynak.

2012-ben több jogszabály is született annak érdekében, hogy a mindennapi élet nyugalmát rendszeresen vagy szándékosan zavarók ne maradjanak retorzió nélkül, ám a tapasztalt jó szomszédok, a hatóságok és a „házmesterek” is ugyanazt vallják: jobb a dolgokat előzetesen egyeztetni, és a megoldásra törekedve hatékonyan kommunikálni, hiszen az emberi kapcsolatok ápolása mindennél fontosabb. Ezért nem árt mérlegelnünk, mielőtt a környezetünket zavaró cselekvésbe fogunk, hogy mi lényegesebb: a jó szomszédi viszony megőrzése vagy a saját elképzelésünk.

Bak Pál debreceni közös képviselő szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy a cívisvárosban még mindig sokan nem ismerik az egyes társasházak házirendjét. Az általában a földszinti lépcsőházban kifüggesztett dokumentum elolvasása rengeteg hiábavaló kellemetlenségtől kímélheti meg a lakókat.

„Meg kell tanulnunk együtt élni a panelben és a kertvárosban is”

– tanácsolja a debreceni közös képviselő.

Szombaton igen, vasárnap nem

Bak Pál, kilenc Csapó utcai társasház közös képviselője szerint a nem megengedett időben történő fúrás-faragás a hozzá beérkező panaszok leggyakoribb oka. – Az új szabályozás szerint már sem hétvégén, sem ünnepnapokon nem végezhetünk hangos tevékenységet, ennek ellenére a mi házirendünk engedélyezi a szombat délelőtti és délutáni zajos házimunkát vagy barkácsolást. Vasárnap egyáltalán nem szabad a lakótársak nyugalmát zavarni – mondja a közös képviselő. Bak Pál szerint bár a kerti munkák is nagy zajjal járnak, a társasházban még inkább oda kell figyelnünk arra, hogy lehetőleg ne zavarjuk meg egymás nyugalmát, hiszen többen élnek egy adott területen. A lépcsőházakban kifüggesztett házirend iránymutatásként szolgál, de az íratlan szabályokat is be kell tartanunk, ha a jó szomszédság érdekében nem szeretnénk a felügyeleti szervek elé tárni a konfliktust.

A tulajdonosok is felelősek

Egy ideje már két kutyát és két macskát is tarthatunk társasházi lakásban, így a lakóközösségnek is alkalmazkodnia kell a négylábú kedvencekhez. A debreceni közös képviselő szerint sokan úgy adják bérbe ingatlanjaikat, hogy a bérlőnek engedélyezik a megengedett számú kedvencek tartását annak ellenére, hogy tudják, a bérlők ezzel zavarni fogják az ott élők nyugalmát. – Mivel ez tulajdonosi vitának minősül, csak tájékoztatni tudom a lakókat, hogy a felügyeleti szervhez forduljanak. Előtte persze célszerű kihívni a rendőrséget, hogy legyen bizonyíték is. Ezek után a jegyző felszólítja, majd szükség szerint bírságolja a szabálytalankodó lakót – magyarázza a közös képviselő.

Akár ötvenezret is fizethetünk

A Hajdú-Bihar Megyei Rend­őr-főkapitányság sajtóosztályától megtudtuk, a hozzájuk érkező bejelentések többségében is az együttélés szabályait be nem tartókra tesznek panaszt, például felújítási munkálatok vagy házibuli kapcsán. A rendőr a helyszínen figyelmeztethet, ötezertől ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki, szabálysértési feljelentést tehet, indokolt esetben pedig a szabálysértés elkövetőjét elő is állíthatják a rendőrkapitányságra. Ezek az estek szabálysértési feljelentéssel is járhatnak, amelyet követően a bíróság dönti el, hogy milyen szankciót alkalmaz.

Erre is léteznek varázsszavak

Tóth Edit nyugdíjas, a Csapókertben él, és azt mondja, egyre gyakoribbak a környéken az építkezések, felújítások. Ő maga kertészkedik, a férje szívesen barkácsol, hétvégén unokái a kertben fociznak. – Arra azonban mindig odafigyelünk, hogy előzetesen tájékoztassuk a lakókörnyezetünkben élőket, ha nagy zajjal, füsttel vagy porral járó programot tervezünk itthon. Ugyanezt elvárjuk a közvetlen és a közvetett szomszédságunktól is. Nemrég a szemközti házba költözött egy fiatal család, és sikerült mindent úgy megbeszélnünk, hogy később nem éreztük tapintatlanságnak a házavató partit sem, amit szerveztek. A legfontosabb, hogy tiszteljük egymás magánéletét – összegzett a debreceni háziasszony.

SZD

Mi számít csendháborításnak?

Egy 2012. évi törvény értelmében „aki lakott területen, az ott levő épületben vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, szabálysértést követ el.”

Az ide vonatkozó jogszabály alapján a szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, és helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot – tájékoztatta lapunkat a Hajdú-Bihar Megyei Rend­őr-főkapitányság sajtóosztálya.