Tucatnyi települést kapcsolhat be a vérkeringésbe: az összes fontos infó az M47-es támogatott nyomvonaláról

Debrecen - Belátható távolságba került a már régóta tervezett Debrecen–Szeged 2×2 sávos gyorsforgalmi út. Az M47 Gáborjánnál ágazna ki az M4-ből, a Debrecen–Békéscsaba szakasz nyomvonalára jelenleg három koncepció is van – írtuk januárban. A megyei közgyűlés március 8-i ülésén a képviselők döntöttek arról, hogy a három lehetséges verzió közül az „A” jelűt, a potenciálisan érintett települések legtöbbje által támogatottat javasolják.

2018-ban megkezdődött a jelenleg 2x1 sávos, Debrecent Szegeddel összekötő 47. számú főút Debrecen és Békéscsaba közötti szakaszának 2x2 sávos kialakítását szolgáló tervezési munka a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) irányításával, mely a megvalósítása esetén gyorsforgalmi útkapcsolat létrejöttét eredményezné Miskolc és Szeged között. Ez az összeköttetés részben már megvalósult: Miskolc és Debrecen viszonylatában használhatóak az M30-M3-M35 jelű utak, és elkészült Debrecen és Berettyóújfalu között az M35 gyorsforgalmi út szakasza.

A döntés-előkészítő tanulmánytervben, mely 2018 augusztusában készült el, tíz darab nyomvonalváltozat tervezete szerepel, majd ez háromra szűkült – áll a közgyűlés előterjesztésében, mely bemutatja a három lehetséges nyomvonal jellemzőit is.

Aszerint az I. (A) változat megyénkben Gáborján, Váncsod, Bojt, Biharkeresztes, Told, Berekböszörmény, Körösszegapáti, Magyarhomorog, Körösszakál, Komádi közelében halad el. Berettyóújfalutól keletre ágazik ki az M4-ből, a természetvédelmi területeket keletről elkerülve Biharkeresztes mellett halad el. Hossza 81,9 kilométer. A nyomvonal három vasútvonalat keresztez, továbbá két nagyobb vízfolyást, a Sebes-Köröst és töltéseit, valamint a Kettős-Köröst, és több kisebb vizet, csatornát. A tervezett hidak száma kettő. A nyomvonal elkerüli a víztároló tavakat, a Körös Vidéki Vízügyi igazgatóság működési területén ez a változat a legmegfelelőbb. A tervezett út elkerüli a Berettyót is, amely széles hullámterű, és jégzajlásra hajlamos folyó, így megspórolható a költséges hídépítés.

A tervezett út nem érint kiváló termőhelyi adottságú szántóterületet. Ez a változat tájképvédelmi szempontból más nyomvonalakhoz képest a legkevesebb konfliktust okozza. A nyomvonalon indokolt műtárgyak létesítésének költsége kedvező.

Határ menti együttműködések

A megyei közgyűlés előterjesztése az I. számú változat támogatását javasolta, indoklása szerint ezen út megvalósítása több új gazdasági és társadalmi lehetőséget nyitna meg. Így többek közt – a meglévő úthálózattal együtt – létrejönne egy, a Tiszántúli térség észak–déli irányú tengelye, és ezáltal egy kulcsjelentőségű transz­európai közlekedési folyosóhoz kapcsolódna.

A nyomvonallal az ország legkeletibb és legkevésbé fejlett kistérségeit érintő gyorsforgalmi út valósulna meg, megteremtve így ezen területek számára a gazdasági fejlődés lehetőségét. Kistérségi szempontból a térségi elérhetőség, gazdasági felzárkózás lehetőségének javulását biztosíthatja, kedvező hatást gyakorolhat a leszakadó kistérségi területek felzárkózásának folyamatában. Az I. számú nyomvonal egyforma elérhetőséget biztosít Mezőberény, Békés, Murony, Doboz, Békéscsaba, Gyula és Sarkad települések számára is. Hatására létrejöhetne egy gazdasági agglomeráció, békéscsabai központtal.

A térség szempontjából ezzel a nyomvonallal érvényesülne a településekről 30 percen belül elérhető gyorsforgalmi út lehetősége is.

Az I. számú útterv vonatkozásában keletkezik a legkevesebb és legkisebb mértékű konfliktus élővilág- és környezetvédelmi szempontból. Az előzetesen szükségesnek ítélhető hatásmérséklő és kompenzációs intézkedések (például erdőállományok megszűnése miatti csereerdősítés) mennyisége is viszonylag kevés, és megvalósításuk sem tűnik bonyolultnak. Kialakítandó csomópontok és nagy műtárgyak (híd) tekintetében ez a változat jár a legkevesebb konfliktussal tájképvédelmi szempontból és ezzel egyidejűleg a legkevesebb anyagi ráfordítással.

A fentieken túl az I. számú nyomvonal fekvésén öt büntetés-végrehajtási intézetet valósítanának meg. Jelenleg működik kettő Szeged és Gyula területén, további kettő építését tervezik Komádiban és Békésben, illetőleg szintén tervezett a berettyóújfalui börtönkórház létesítése – áll az előterjesztésben. A határ menti együttműködések szempontjából is kedvező az útvonalterv. A képviselők egyhangúlag döntöttek az I. sz. változat mellett, azonban ez csupán javaslat, melyet a NIF felé tesznek.

SzT

A kevésbé kedvező tervezetek

A II. (B) nyomvonal a tervezett M4 és az M35 csomópontjától indul, és Derecske, Berettyóújfalu, Bakonszeg, Zsáka, Darvas közelében halad el. A meglévő 47-es számú főúttól nyugatra helyezkedik el, hossza 76 km.

E nyomvonal több nagyobb folyót is keresztez (Berettyó, Kálló-ér, Sebes-Körös, Kettős-Körös), emiatt ebből a szempontból kevésbé javasolható. Öt híd építését teszi szükségessé. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületet érint a Békés megyei Kamut és Mezőberény közelében, mintegy 1,5 km hosszan. Keresztülhalad a Szeghalom keleti részén, külterületen lévő halaspusztai kijelölt árvízi szükségtározó területén. Jogszabályi előírás alapján az árvízi tározó területén engedélyhez kötött építési tevékenységet folytatni nem lehet. A vizsgált változatok között ez a nyomvonal a legrövidebb, ugyanakkor a műtárgyak megvalósításának költségoldala kedvezőtlen. Vízvédelmi és természetvédelmi szempontok miatt is problémás ez a tervezet. A III. (C) nyomvonal a 47-es főúttól nyugatra helyezkedik el. Derecske, Berettyóújfalu, Bakonszeg, Bihartorda, Nagyrábé, Darvas közelében halad megyénkben, hossza 83 km.

A nyomvonal négy vasútvonalat, valamint több nagyobb vízfolyást is keresztez, köztük a Keleti-főcsatornát, a Sebes-Köröst és töltéseit, továbbá több kisebb vízfolyást, csatornát. A tervezett hidak száma egy. A nyomvonal nem érint kiváló termőhelyi adottságú szántóterületet, az indokolt műtárgyak létesítésének költsége kedvező.

[related-post post_id="4166924"]

[related-post post_id="4175978"]

[related-post post_id="4109210"]