Legyen alap a kultúra elérhetősége

Debrecen - A „hímzőkör” vagy a kertbarátok közössége kis lépés a cselekvő polgárrá válás felé. Interjú Závogyán Magdolnával, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkárával.

Kulturális alapellátás – összegezte a törvénybe is foglalt kormányzati célt Závogyán Magdolna. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára október 17-én, Debrecenben tartott előadást a közművelődésben dolgozó szakembereknek tartott képzésen. Elmondta: szeretnénk közösségfejlesztő szakemberekkel megerősíteni azt, ami a társadalom alapvető része volt a második világháború előtt. – 1945-ig nem volt olyan település, ahol ne lett volna olvasókör, színjátszócsoport vagy fúvószenekar, a nehéz körülmények ellenére, uniós és állami támogatás nélkül. Ma is az alulról jövő kezdeményezéseket kívánjuk segíteni – hangsúlyozta.

Az önök eszköze a törvény. Hogyan tudják ezzel motiválni az alulról jövő kezdeményezéseket? Hogyan módosult a közművelődési törvény az utóbbi időben?

Závogyán Magdolna: Ez egy folyamat része. Kezdőlépésben a kormány megalkotta a hungarikumtörvényt, s gondot fordított a települési értéktárakra. Ha jó a helyi értékfeltárás, akkor felszínre kerülnek a kulturális értékek alapján szerveződő közösségek is. Mi abban nyújtunk segítséget a szabályozással, hogy meghatároztuk a közösségfejlesztés leglényegesebb feladatait 2017-19 vonatkozásában; mi az a minimum személyi, tárgyi feltétel – számítógéptől a székekig –, amelyre ma Magyarországon közművelődés szempontjából szükség van egy ezer fő alatti, ezer és ötezer közötti, ötezret meghaladó, illetve egy megyei jogú település esetén. Eddig rugalmasabb volt a törvény: a lakónként járó 1140 forintos közművelődési normatívát úgy használták, ahogyan ez a rugalmasság engedte. Most meghatároztuk, hogy ezért az összegért cserébe mi az a minimum, amit a településnek nyújtania kell a lakói számára a kulturális alapellátás szellemiségében. A 3155 hazai helységből több mint 2 ezer kistelepülés. Azt mondjuk, hogy meg kell tartani a népességet, a népességnek pedig a népességmegtartó-képességet. Annak érdekében, hogy a kistelepülések is tudjanak foglalkoztatni minimum egy közösségfejlesztő szakembert, meghúztuk az állami normatíva alsó határát 2015. január 1-től. 1,2 millió forintot akkor is kap az adott önkormányzat, ha a lakosság fejenkénti normatívájával nem jutna ennyi. Az összeget 2018-tól 1,8 millió forintra emeljük. Azt reméljük, hogy ezzel a kulturális közfoglalkoztatásba bekapcsolódott személyek teljes állásban folytathatják a munkát. A célok megvalósításához kötődik egy OKJ-képzés, illetve a Debreceni Egyetemen is szeptembertől újként induló közösségszervező BA szak. Szakmai feladat, hogy kialakítsuk a mesterképzés feltételeit is.

Fotó: Derencsényi István

Nyolcfajta intézménytípust írtunk le, s ezeken belül is szabályoztuk, hogy mit kell garantálni az említett állami támogatásért. Eddig kissé magára volt hagyva a szakma. Meg kellett adnunk a viszonyítási pontokat, mert ezután tudunk a minőségirányítás felé tartani. Kétfajta reakcióra számítok. A Borsod vagy Szabolcs megyei kistelepüléseken örülni fognak a normatíva-emelésnek.

Az olyan helyeken, mint Hajdú-Bihar, ahol 82, inkább nagyobb település van az új szabályozás, érdekes próbatétel elé állítja a vezetőket. Ahol eddig is jól működtek a kulturális programok, ott a minimumfeltételeket túlteljesítők akár fel is emelhetik a kezüket – bízunk benne, hogy nem ezt teszik.”

Fel kell hívni a településvezetők, fenntartók, döntéshozók figyelmét arra, hogy állampolgárok veszik igénybe a szolgáltatásokat, s minden ide befektetett forint az életminőségük javulását eredményezi. Azt gondolom, hogy aki eddig is fontosnak tartotta a kulturális élet fejlesztését, ezután sem tesz másként.

Az Európa Kulturális Fővárosa pályázat – amelyen Debrecen is indul – hangsúlyozza a társadalmasítást. Ön szerint milyen társadalmi problémákra tud választ adni a kultúra?

Závogyán Magdolna: A kultúrának közösség- és gazdaságfejlesztő hatása is van. A közművelődés az egyik olyan része, ami segíteni tud a társadalomban felmerülő bajokon. Életminőséget javít, mert egy aktív közösség tagjaként, hasonló érdeklődésű emberek között jól érzem magam. Azon túl, hogy közösségben élek meg egy-egy élményt, van kinek elmondani a problémáimat, gondolataimat, van kinek vinnem pogácsát, odaadnom a receptet, beszélgetni, véleményt formálni. Ezek lépések az aktív, cselekvő polgárrá válás felé. Az unió ezt felismerte már, ezért kap ekkora hangsúlyt az EKF-pályázatban a társadalmasítás. Nem véletlenül nem ad már támogatást az EU határozottan kulturális tevékenységre; társadalomfejlesztésre viszont igen. Egész Európában megoldandó feladat a közösségek fejlesztése.

Fotó: Derencsényi István

Hazánkban a legnagyobb szakmai próbatétel talán a lakótelepeken van, mert összességében nem homogén az a lakónépesség, amely ott szocializálódott.

Jordán Tamás színházigazgató újraválasztása körüli feszültségekről a sajtóból értesültünk. Áprilisban szárnyra kelt a hír, hogy ezzel összefüggésben könnyítik a kinevezéseket: kormányrendeleti szintre viszik az elvárásrendszert, azaz a miniszter felmentést adhat egyes kitételek – például szakirányú végzettség – alól; illetve a pályázó előadó-művészeti szervezet vezetésével eltöltött öt helyett három év is elegendő, sőt felmerült a meghívásos pályázat ötlete. A hírek szerint véleményező választ várva erről levelet kaptak a megyei jogú városok vezetői. Mi indokolta e terveket? Mi valósult meg?

Závogyán Magdolna: Ha a kormányzat hozzányúl egy-egy törvényhez, jogszabályhoz, azt rendszer szintjén teszi, nem pedig egyes esetekre vonatkoztatva. Az előadóművészeti szervezetekre vonatkozó törvénynek megfelelően az önkormányzati fenntartású, nyilvántartásba vett előadóművészeti szervezetnél a vezetőre vonatkozó pályázatok véleményezésére a munkáltató szakmai bizottságot kér fel, melybe a szakmai szervezetek, a munkáltató és a munkavállalók képviselői mellett a miniszter egy tagot delegál. Az önkormányzat a bizottság javaslatát is figyelembe véve dönt a vezető megválasztásáról. A törvényben nem szerepel a meghívásos pályázat lehetősége. Azt pedig kormányrendelet szabályozza, hogy a vezetőnek a munkaköre ellátásához szakirányú felsőfokú végzettsége és legalább ötéves szakmai gyakorlata vagy legalább hároméves előadóművészeti szervezetben szerzett vezetői gyakorlata legyen. Nekünk szakmai szempontból azt kell vizsgálnunk, hogy az intézmények vezetői, dolgozói hogyan tudnak megfelelni az előadóművészeti törvénynek. A támogatást is ennek megfelelően tudják igényelni vagy részt venni az előadóművészeti szervezetek számára kiírt pályázaton.

HBN–HABE

A közös öröm nagyobb öröm

Závogyán Magdolna beszámolt egy érdekes kutatási eredményről is, amely az aktív cselekvő közösség fontosságát bizonyítja. „Járási szinten mértük objektív mutatókkal az életminőséget: többek között a GDP-t, munkanélküliséget, családok lakhatási körülményeit. Pirossal jeleztük a legrosszabbakat, zölddel a legjobbakat. Nem meglepő módon Észak- és Kelet-Magyarország piroslott, a nyugati részek zöldelltek. Azt gondoltuk, hogy ahol az objektív mutatók rosszabbak, ott rosszabbul is érzik magukat az emberek.

Egy 2015-ös felmérésben azt kérdeztük az emberektől, hogy mennyire aktív a településük vezetése, mennyire vonják be őket a lakóhelyüket érintő döntésekbe, hogyan érzik az adott településen magukat. Ezt egy attitűd vizsgálat keretében összegeztük. Nem várt válaszokat kaptunk: a keleti részek itt-ott zöldet mutattak, míg néhány dunántúli helység pirosra váltott. Volt egy aktív közösségeket, szervezeteket számon tartó térképünk is, amit ráhelyeztünk az utóbbi felmérésünkére. Az derült ki, hogy ahol a közösségek aktívabbak, ott érzik jól magukat az emberek, s nem ott, ahol 50 centiméteres helyett a legtöbbeknek egy méteres képernyőátmérőjű televíziójuk van.