Holland tulipánok

A tulipán nem őshonos növény Hollandiában, sőt Európában sem. A tulipán hazája Közép-Ázsia, innen került először az Oszmán Birodalomba, majd a 16. században Hollandiába. De ekkorra az iszlám világban ez a kecses kerti növény már hatalmas karriert futott be. Pusztai Gábor írása.

1050 körül ezek a virágok már a bagdadi kertek mélyén virítottak, a 13. században perzsa költők verseikben énekelték meg szépségüket. Ugyanebből a századból származik a tulipán első ábrázolása, I. Aladdin Kaykubad szultán kelet-anatóliai palotájából, ahol egy csempedíszen láthatjuk a különleges virágot. A 15. századi Oszmán Birodalomban a tulipánt szinte szent virágként tisztelték. A mohamedánok a mennyországot is úgy képzelték el, mint egy üde kertet, ahol patak csörgedez, érett gyümölcsök lógnak a fákról, és mindenhol gyönyörű virágok, mindenekelőtt tulipánok, rózsák és nárciszok nyílnak. Mikor az oszmán hadak Nyugat felé indultak, hogy meghódítsák a Balkánt, Magyarországot, és elfoglalják Bécset (ez utóbbi sosem sikerült nekik), többek között a tulipánt, melyet törökül lalének hívtak, és annak kultuszát is magukkal hozták. Európába tehát török közvetítéssel jutott el a tulipán.

1559-ben már Augsburgban, Johann Heinrich Herwart kertjében nyíltak tulipánok, 1572-ben Bécsben, 1593-ban Frankfurtban, 1598-ban pedig Franciaország déli részén is termesztettek tulipánokat. Németalföld területére (Hollandia mint önálló állam ekkor még nem létezett, majd csak 1648-tól) 1562-ben kerültek az első tulipánhagymák. Ebben az évben egy hajó futott be Isztambulból az antwerpeni kikötőbe, mert egy ottani flamand kereskedő textilárut rendelt a messzi oszmán fővárosból. Az antwerpeni kereskedő legnagyobb meglepetésére a szövetbálák között furcsa hagymákat talált, amikkel nem tudott mit kezdeni. Nagy részüket olajon megsütötte és megette, néhányat azonban elültetett a kertjében. A következő év tavaszán különös, soha nem látott virágok keltek ki a káposzták között. A kereskedő megmutatta néhány barátjának a furcsa virágokat. Köztük volt Joris Rye is, aki ismerte kora valószínűleg legnevesebb botanikusát, Carolus Clusiust, akinek később kulcsszerepe volt a tulipán hollandiai elterjedésében. Clusius valószínűleg Ryenél, a flandriai Mechelenben látott először tulipánt. Clusius 1573-tól Bécsben, majd 1592-től a Leideni Egyetemen dolgozott és ekkorra nagy mennyiségű különleges tulipánhagyma tulajdonosa volt, melynek egy részét még bécsi működése idején, a császári követ, Ogier Ghislain de Busbecq segítségével, Isztambulból szerezte be. Clusius Leidenben az egyetem botanikus kertjében és saját kertjében is termesztett ritka tulipánokat. Hogy ezek mennyire értékesek lehettek, bizonyítja, hogy két év leforgása alatt kertjéből a tolvajok az éj leple alatt több mint száz tulipánhagymát loptak el. Az igazi tulipánőrület Hollandiában azonban mintegy negyven évvel később, 1634-ben kezdődött. Hogy a szigorú kálvinista hollandok miért kezdtek teljesen esztelen, irracionális tulipánhagyma-kereskedésbe, a mai napig nem világos. Az azonban biztos, hogy a három évig tartó tulipánőrület alatt gigantikus összegekért cserélt gazdát egy-egy különleges vagy kevésbé különleges tulipánhagyma. A tulipánőrület csúcsán egy darab ritka tulipánhagymáért (egy cirkás piros-fehér Semper Augustusért) egy ház árát kínálták Haarlemben. A Rembrandt által is megfestett híres amszterdami orvos és polgármester, Claes Pieterszoon a tulipánkultusz hatására vette fel a Dr. Tulp (vagyis Tulipán) nevet. Rembrandt festménye, a Dr. Tulp anatómialeckéje neki állít emléket. Miután 1637-ben viharos gyorsasággal összeomlott a tulipánpiac, ugyan már nem lehetett a tulipánhagymákból gyorsan meggazdagodni, de a tulipánok és a tulipánkertészetek megmaradtak. Azóta a hollandok tökélyre fejlesztették a tulipánnemesítést és -termesztést. Az ország nyugati részén, a bollenstreeket (Dél-Holland tartományban Lisse, Warmond, Katwijk, Noordwijk környékét) minden tavasszal színes tulipánmezők borítják, évente közel kétmilliárd tulipánt termesztenek, aminek 90 százalékát exportálják. A tulipánüzlet Hollandiának évi 300 millió euró bevételt jelent. A mai napig turisták tömegei (több mint 100 országból évente 1 millióan) zarándokolnak el minden évben a Keukenhofba, hogy megcsodálják a holland virágkertészek évszázadokon át felhalmozott tudását. Ez a kalandos véletlen folytán Németalföldre került virág mára Hollandia nemzeti szimbóluma lett.

Szerzőnk a Debreceni Akadémiai Bizottság titkára, a Debreceni Egyetem néderlandisztika tanszékének vezetője.