Karácsonyozik a világ: rítusokból hagyomány, ajándékozásból fogyasztói társadalom

Debrecen - A szokáskör a sok évszázados története során jelentősen bővült, de még ma is az ősi hagyományokra épül.

A karácsonyt az egyház a IV. századtól ünnepli, ez napjainkra a világon a legnépszerűbb eseménnyé nőtte ki magát. Keresztény ünnep, és amint azt dr. Bar­tha Elek, a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékének vezetője elmondta, vannak benne olyan elemek is, amelyek még jóval a kereszténység kialakulása előtt keletkeztek. A rómaiak ekkor tartották a legyőzhetetlen Nap ünnepét, innen és a napforduló rítusaiból is eredeztethető a karácsonyi tűz- és gyertyagyújtás szokása. Az ajándékozás hagyománya – évkezdő szokásként – már náluk is megvolt, később pedig a karácsonyi ünnepkör részeként világszerte elterjedt.

Magyarországon a karácsonyfa a XIX. századtól van.

Dr. Bartha Elek

Regölés, kántálás

– A szokásokban az egyes régiók, nemzetek között kisebb-nagyobb eltérések vannak. Nálunk is általánosan elterjedt a karácsonyfa állítás, a mindenütt megjelenő karácsonyi fények, a karácsonyhoz kapcsolódó zenei hagyomány, és megtartottuk az ajándékozást is. Számos más látványos karácsonyi szokásunk között ott van a betlehemezés, a kántálás, hajdan pedig az ősi időkbe visszanyúló regölés – részletezte a tanszékvezető.

– Karácsonyfát legelőször a német protestáns vidékeken állítottak a 17. század táján. Európa többi részén ezt követően terjedt el, kezdetben közösségi tereken, polgári házaknál. Magyarországon a 19. században jelent meg, de még a 20. század elején sem vált mindenhol általánossá. Az adventi koszorú ennél későbbi, itthon pedig csak a 20. század végétől vált népszerűvé. Az is érdekes viszont, hogy a karácsony, mint vallási ünnep, a hozzá kapcsolódó számos érték és szokáselemnek köszönhetően a 20. század második felétől az egész világon elterjedt. Ma már nemcsak a keresztényeké, a vallásos embereké, hanem családi ünneppé válva szokás a karácsonyt a család és a szeretet ünnepeként is számon tartani – ismertette Bartha Elek.

Kedvez az újításoknak

– Az évszázadok során a meglévő szokások közé gyakran épültek be új elemek. Sok helyen kapcsolódik ide Szent Miklós és más szentek kultusza is. Tőlünk nyugatra, például az angolszász országokban, ennek számos példájával találkozunk. Megemlíthetjük a karácsonyi vásárokat, amelyek egyre népszerűbbek, miközben azok a hagyományok legújabb rétegéhez tartoznak. Néhány évtized elég volt ahhoz, hogy a vásárok sok ország karácsonyi tradícióját gazdagítva egy viszonylag homogén, kevés nemzeti jelleget hordozó népszokásként jelenjenek meg. Ugyanide sorolom az ünnephez tartozó sajátos tárgykultúrát és a zenei hagyományt is. Mára már ez a legnagyobb ünnep a világon.

Erre nagyban rásegített az ajándékozás révén kialakult fogyasztói kultúra. A karácsony legnagyobb pozitívuma mégis abban rejlik, hogy ilyenkor az emberek fogékonyabbak a jóra, a családi értékekre, a szeretetre, mások megsegítésére. Sokkal könnyebben és szívesebben adakoznak ilyenkor a nélkülözésben élőknek – zárta a beszélgetést a tanszékvezető.

HBN–BR

Enni akkor is szeretünk

A térségünkben a legnagyobb eltérések talán az ünnep rítusához tartozó táplálkozási hagyományokban mutathatók ki. A katolikusoknál az advent egyben böjti időszak, amely magába foglalja december 24-ét is.

Így korábban a szentestén az ő asztalukra tésztafélék, gabonafélék, különböző magvak és gyümölcsök, később halételek kerültek. A protestánsok nem böjtölnek, így tulajdonképp bármit fogyaszthatnak. Az ünnepi lakomáról már egyik felekezetnél sem hiányozhattak a sültek, húsfélék.

A töltött káposzta a halhoz hasonlóan nem túl rég lett az ünnepi asztal egyik gyakori fogása – fejtette ki dr. Bartha Elek egyetemi tanár.