2016.04.07. 09:01
Feladat alapon
<em>Amikor az állam az önkormányzatoknál áttért az úgynevezett feladat alapú finanszírozásra (egy 1000-1200 lakosú faluban az orvosi ügyelet ellátására például lakosonként 20 forintot ad a központi költségvetés, miközben a feladat ténylegesen ötször ennyibe kerül), és előírta, hogy mínuszos költségvetés márpedig nem tervezhető, egyes polgármesterek lakonikus tömörséggel úgy fogalmaztak, hogy „sebaj, a papír mindent elbír, a végére meg úgyis mindig kikerekedik”. Aztán vagy kikerekedett, vagy nem, de tény (legalábbis nekem úgy tűnik), hogy eleve mínuszos települési büdzsével így az év elején már nemigen lehet találkozni</em>. Petneházi Attila írása.
Amikor az állam az önkormányzatoknál áttért az úgynevezett feladat alapú finanszírozásra (egy 1000-1200 lakosú faluban az orvosi ügyelet ellátására például lakosonként 20 forintot ad a központi költségvetés, miközben a feladat ténylegesen ötször ennyibe kerül), és előírta, hogy mínuszos költségvetés márpedig nem tervezhető, egyes polgármesterek lakonikus tömörséggel úgy fogalmaztak, hogy „sebaj, a papír mindent elbír, a végére meg úgyis mindig kikerekedik”. Aztán vagy kikerekedett, vagy nem, de tény (legalábbis nekem úgy tűnik), hogy eleve mínuszos települési büdzsével így az év elején már nemigen lehet találkozni. Petneházi Attila írása.
Igaz, az állami adósság-konszolidáció, a sok évtizedes nyomasztó terhek levétele az önkormányzatok válláról minőségileg új helyzetet teremtett a helyhatóságoknál. Friss levegőhöz jutottak általa, és mintha megint mernének nagyot álmodni; noha sok faluban és kisvárosban a rögvalóság továbbra is az, hogy bizonyos kötelező feladatok (a közvilágítás, a temető-üzemeltetés, az orvosi ügyelet vagy éppen a közművelődés) finanszírozás-kiegészítése visz el minden pénzt, a zárt ajtók mögül már minierőművek, sőt komplett összeszerelő üzemek létesítésének a hírét is hallani…
