Petőfi nem is tudott az ünneppé nyilvánításról

Debrecen - A költő 1849. március 15-én hajnalban a cívisvárosból indult Aranyhoz.

– Március 15-ét két nappal a forradalom első évfordulójának megünneplése előtt nemzeti ünneppé nyilvánították, így 1849-ben már megemlékezést tartottak a cívisvárosi katolikus székesegyházban, ahonnan a menet kétoldali katonai díszőrség kíséretében vonult be a Nagytemplomba istentiszteletre – tudhatták meg az érdeklődők Csákvári Sándor helytörténész előadásából a Csapókerti Közösségi Házban. A debreceniek ezt követően a Nagyerdőn rendeztek nép­ünnepélyt, ahol korsókban és kulacsokban osztogatták a bort a jeles évfordulón.

Futárként dolgozott

Ami a legismertebb forradalmárainkat illeti, Petőfi Sándorról kiderült: nem is tudott az 1849-es első ünnepről, a költő akkoriban a Nemzeti Kincstár pénzes futáraként dolgozott, s bár aznap éjjel megfordult Debrecenben, senkivel sem beszélt, bár hagyott egy levelet Vörösmartynak. – Míg Petőfi hajnalban a cívisvárosból Nagyszalontára indult Arany Jánoshoz, addig Kossuth Lajos a katonai csapatoknál segédkezett Törökszentmiklóson, Tiszaföldváron és Cibakházán – részletezte a szakember, mindezt a forradalmárok leveleivel alátámasztva.

Március 15. tehát már 1849-ben nemzeti ünnep volt az egész országban, kivéve Budát és Pestet, hiszen, mint a történelemkönyvekből tudható, Görgey akkor már feladta a fővárost.

HBN-Kiss Anikó