Társadalomrajz magyar westernbe ágyazva

Debrecen - A díszbemutatót követően a Délibáb kulisszatitkaiba engedett betekintést Hajdú Szabolcs.

– A western valamilyen társadalmi problémának metaforikus megrajzolása: sokszor a rasszizmusról, az elnyomó hatalomról szól. Szimbólumokat használnak, ami nagyon alkalmas struktúra egy társadalomrajzra. Néhány dolgot –ami a történetből adódott– éppen ezért végig kellett gondolnom. Például a pénz miként jelenjen meg egy ma Magyarországon forgatott western filmben? Akkor jött a foci. Vagy az idegen kérdése, ami ebben a műfajban megjelenik. Mi az, ami tájidegen Hortobágyon? Így jött az ötlet, hogy fekete legyen a főszereplő – avatott be a kulisszatitokba Hajdú Szabolcs a Délibáb című film rendezője, pénteken a debreceni díszbemutatón. Hozzátette, a mi generációnk 3 dolgon nőtt fel: a Bud Spencer-Terence Hill klasszikusokon, a Csillagok Háborúján és a a western filmeken. Utóbbi toposzait mindenki ismeri: a vonat, kocsmába lépő idegen, naplementében ellovaglás, a rosszfiúk és segítői, területfoglalás, elhagyatott vidék, törvényen kívüliség. Nagy Andris operatőrrel, mi ezekből az emlékekből dolgoztunk. Nem akartunk parafrázis tanulmányt készíteni, csak annyira engedtük be ezt a világot, amennyire a történet megkívánta, illetve amennyire Tar Sándor könyvében is felvetődik (a film alapja a Ház a térkép szélén című novella volt. A szerk.)

Két világsztár helyett

A vetítést követő beszélgetésen azt is elárulta, hogy a film főszerepét eredetileg nem Isaach De Bankolé (Francis) játszotta volna; másik két név volt a talonban. Szabolcs a forgatókönyvet már 2008-ban megírta, majd 2009-ben pályázott először, amikor megnyerte a maximális támogatást a filmre. Ekkor kezdték meg az első előkészítést, s egy angol ügynökséget bíztak meg a főszereplő keresésével. – Két színészt ajánlottak, akikről úgy vélték valószínűleg nagyon rövid időn belül szupersztárok lesznek, tehát ha sikerült valamelyiküket megcsípni, akkor viszonylag olcsón van egy olyan emberünk, aki –mire a film vetítésre kerül– sztár lesz belőle. Az egyik David Oyelowo A majmok bolygója: Lázadás című film szereplője, a másik Chiwetel Ejiofor, aki a 12 év rabszolgaságban nyújtott alakításáért Oscar-díjra jelöltek. Elküldtük nekik a forgatókönyvet, mindkettőjüknek nagyon tetszett, csak hát a magyar film finanszírozásának átalakítása végett, 3 éven keresztül hol elvették a támogatást, hol visszaadták: emiatt elcsúsztunk a forgatással, s lekéstünk ezekről a színészekről. Magyarországon élünk, így őrölnek itt a malmok – fejtette ki a rendező, aki egyébként mint kiderült nem bánja, hogy végül Isaach-ot választotta, mert véleménye szerint plusz dolgot hozott a filmbe. – Isaach-nak köszönhetően az eredeti tervhez képest kevesebb lett a dialógus, mivel annyira érdekes az arca, hogy ki tudja tölteni a jeleneteket akkor is, ha nem történik semmi. Ránézel és nem tudod, hogy mire gondol, van benne egy titokzatosság amit próbálsz megfejetni. Ennek megfelelően alakítottam át a jeleneteket – fűzte hozzá. A főszereplőnek egyébként nem volt könnyű dolga, mert mint azt Hajdú Szabolcs „megsúgta” Isaach irtózik a fegyverektől és a kosztól, amikből a filmben nem volt hiány.

Környezeti tényezők

Bár a forgatókönyvben nem szerepelt, Dragoş Bucur (Kokas) szájából kibukott az „is the fucking puszta” mondat, amit az egész stáb egyhangú véleménye volt a forgatás ideje alatt. – Beretttyószentmártonban nőttem fel, tehát tudom, hogy mit jelent az alföldi létezés, de erre a körülményre én magam sem számítottam. 12 órán keresztül a 40 fokos melegben a puszta közepén lenni igazán nagy megpróbáltatás volt. Hortobágynak volt egy speciális mikroklímája: ha az egész országban sütött a nap, ott biztos esett az eső, ami nagyon veszélyes volt, mert ilyenkor annyira felázott a talaj, hogy a gépjárműveket traktorral sem tudtuk volna kihúzni. Tehát ha látszott hogy jön a vihar rögtön evakuálni kellett a stábot. Emlékszem volt, hogy leállítottuk a forgatást mert zuhogott az eső, jöttünk 20 kilométert, visszanéztünk a helyszín felé, s a nemzeti park fölött mint egy kupola állt egy esőfelhő. Persze voltak vak riasztások is, ezek mind pénz mind idő veszteségek voltak, de ha mégis maradunk volna és elered az eső még több időbe és pénzbe került volna – fogalmazott a direktor.

Először a helyieknek

A Hajdu Szabolcs Délibáb című filmje a torontói –jelenleg a világ legnagyobb– filmfesztiválon debütált, ahol várokozáson felüli sikereket ért el, majd Magyarországon Budapest és Debrecen helyett Balmazújvárosban vetítették le először, a rendező ugyanis azt szerette volna, ha azok a statiszták és helyiek látják elsőként a filmet, akik szívvel-lélekkel segítették a forgatást.

HBN–TZ

Főszereplő megtalálása

Hajdú Szabolcs a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon zsűrizett együtt Jim Starkkal, akinek a családja marosvásárhelyi származású. Szabolcs felesége, Török-Illyés Orsolya is ott született, így segítettek Jimnek eljutni Marosvásárhelyre, ahol megkeresték a nagyszülei házát és az ősei sírját. Közben összebarátkoztak, s beszélt neki a Délibáb tervéről, ami tetszett Jimnek, így ő is részt vett a forgatókönyv megírásában. Jim ajánlotta Isaach De Bankolé-t is, akit a rendező 58 évesen először túl idősnek tartott, de aztán felkereste New York-i otthonában, ahol meggyőződött, jó választás.