Helyi közélet

2014.10.01. 08:54

A gazdaságfejlesztésre koncentrálnak a következő ciklusban

Debrecen - Célegyenesbe fordultak a következő európai uniós költségvetési ciklus első hazai pályázati kiírásai, melyek jövő héten jelennek meg – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára kedden Debrecenben, egy vállalkozói fórumon.

Debrecen - Célegyenesbe fordultak a következő európai uniós költségvetési ciklus első hazai pályázati kiírásai, melyek jövő héten jelennek meg – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára kedden Debrecenben, egy vállalkozói fórumon. Az előzőhöz képest számos változás van a fejlesztési stratégiában és a pályáztatásban is; egyik legfontosabb az erős koncentráció, így például 17 helyett 10 különböző operatív programba sorolták a támogatandó célokat, továbbá a támogatások 60 százaléka fordítható gazdaságfejlesztésre, szemben az eddig 16-tal.

– Csak olyan beruházásokat kívánunk segíteni, melyek fenntarthatóan működnek, az EU-s pénz nem mentőkötél, hanem kezdő lökés számukra – hangsúlyozta Csepreghy Nándor, hozzátéve, hogy a két legfontosabb cél a gazdaságfejlesztés és a munkahelyteremtés. Beszélt arról is, hogy a kormányzat tervei szerint többek között az elszámolások rendjének változtatásaival igyekeznek megkönnyíteni a vállalkozások számára az önerő biztosítását, illetve „üldöznék” a tisztességtelenül ténykedő pályázatírókat.

A gazdaság és innováció területét érintően, kilenc témában jelennek meg a 2014-2020 közötti uniós ciklus legelső hazai fejlesztési pályázatai; ezekről beszélt előadásában Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai helyettes államtitkár vállalkozóknak kedden, Debrecenben.

A magyar fejlesztéspolitika illeszkedik a közös EU-s stratégiába is, aminek két nagyon fontos eleme, hogy a foglalkoztatási rátát 75%-ra, a kutatás-fejlesztésre fordított összeget pedig a GDP arányában 1,8 %-ra kívánják emelni.

– A munkahelyteremtésben a magas hozzáadott értéket előállító cégek támogatása a cél, a multiké csak akkor, ha együttműködnek a hazai vállalkozásokkal – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy „az autóipar hátán a kkv is a külpiacokra juthat”. Azt is megjegyezte, az EU országai közül egyedül mi harcoltuk ki, hogy az élelmiszeriparunk támogatható legyen.

A helyettes államtitkár részletesen beszámolt a vállalkozások helyzetét megkönnyítő adminisztratív eszközökről is.

– Egyik a kiszámíthatóság: korábban előfordult, hogy a jól értesültek pénteken megtudták, hétfőn milyen pályázatot írnak ki, s annyi igénylést nyújtottak be, hogy azonnal ki is merítették a keretet. Most előre nyilvánosságra hozza majd a fejlesztési minisztérium, a következő negyedévben mire lehet pályázni, így a vállalkozások felkészülhetnek – mondta Csepreghy Nándor.

– A nyerteseknek gyakran okozott gondot, hogy egyáltalán nem, vagy csak jelentős banki teher tudtak mellett előfinanszírozni. Most tárgyalunk az elszámolás változtatásának engedélyezéséről: így például arról, hogy a pénzügyi biztosíték általában 50 százalékos arányát a megfelelően működő cégeknél 10 százalékra csökkentsük, vagy hogy egy 50 %-os intenzitású támogatás esetén ne fele-fele arányban kelljen szerepeltetni az EU-s pénzt és az önerőt, hanem 100 %-ig a támogatást számolhassa el a vállalkozó addig, míg a teljes költség felét el nem éri, s csak ezután forgassa be a saját pénzét – részletezte az előadó.

Beszélt arról is, hogy csökkentenék a fixen elszámolható költések (projekt-menedzsment, kommunikáció, stb.) mértékét, illetve mérnöki felelősségbiztosítást is kötelezővé tennének az állami beruházásokra, melyeknél „nincs olyan, ami határidőre és az adott költségkeret belül elkészült”. Elektronikus ügyintézéssel biztosítanák, hogy adminisztratív hiba miatt ne utasítsanak el egyetlen pályázatot se, azon igazolásokat pedig, melyek valamely állami adatbázisban fellelhetők (pl. adótartozásról) nem a pályázónak kellene a jövőben beszereznie.

A Napló kérdésére Csepreghy Nándor elmondta, hogy az észak-alföldi régióban – gazdasági helyzetére tekintettel – hazánkban a legmagasabb, 50-60 %-os támogatási intenzitás is elérhető. Cél, hogy az önkormányzatok, állami intézmények 100 támogatással tudjanak pályázni, a szükséges önerőt a központi költségvetésből vagy más pályázatok révén biztosítanák. Hangsúlyozta azonban, hogy ők is csak önfenntartó beruházások megvalósítására pályázhatnának, melyekből előbb-utóbb bevételük származik.

HBN


Néhány kiemelt fejlesztési terület

  • A vállalati kultúra fejlesztése a cégek exporttevékenységének segítéséért.
  • Kutatás-fejlesztésre (K+F) 700 milliárd forint fordítható a következő 7 évben. Egy kitörési pont lehet azon kis- és középvállalkozások feltőkésítése, melyek valóban K+F tevékenységet folytatnak, arányuk az EU átlagában 30%, nálunk 13%.
  • A vállalkozások versenyképességét nagyban befolyásolja, hogy milyen áron termelnek, ebben pedig jelentős költség az energia. Támogatják a cégek számára a saját termelésükhöz szükséges energia előállítását, pl. napelem park létesítését.
  • A foglalkoztatásban a jövő héten kiírandó 36 milliárd forintos keretösszegű pályázat kiemelten célozza a 25 év alatti, felsőfokú vagy szakképzettséggel nem rendelkező fiatalok munkaerőpiacra jutását.
  • Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Rovatunkból ajánljuk

    További hírek a témában