A maják nyomában járva

Mexikóváros - A maja volt a legfejlettebb, ugyanakkor a nyugati féltekén a legkevésbé ismert civilizáció.

Amint kiérünk a repülőtér várócsarnokába, tömény sörszag csap meg, az ajtó mellett valódi kocsma van sombrerós, mokány, bajuszos férfiakkal. Ez nem egy filmforgatás díszlete, Mexikóvárosban landoltunk. A magyar amúgy is rögtön otthon érzi magát Mexikóban. Azonosak nemzeti zászlóink színei, a maja asszonyok népviseletét akár Kalocsán is hímezhették volna. Hagymásak, paprikásak, csípősek ételeik, és sírva vigadnak, mint mi.

Pedig a kereket se...

A Yucatán-félsziget a maják otthona. Abban az időben, amikor Európát a sötét középkor uralta, a maják megtisztították a földeket az őserdőktől, utakat, palotákat, piramisokat és csatornákat építettek, mindezt igavonó állatok, fémszerszámok és szekér nélkül: nem ismerték a kereket. A tudósok előtt is évszázadok óta rejtély, hogyan emelték fel és mozgatták az óriási építőköveket, és mi az oka annak, hogy piramisaik ennyire hasonlítanak az ezer évvel ezelőtt épült egyiptomiakra.

Tökéletes épület

Építészeik és matematikusaik teljesítménye ma legnagyobb városuk, Chichén Itzá romjainál fedezhető fel. Lépcsőinek száma megegyezik az év napjaival, a faragott kőlapok a hetek számával, akár kőbe faragott maja naptárnak is nevezhetjük a fő piramist, amelynek ajtó- és ablaknyílásai olyan pontosan illeszkedtek egymáshoz, hogy csillagászati megfigyelésekre is használták őket.

A harminc méter magas piramis belsejében még egy templomot is építettek, lépcsőinek aljára kígyót faragtak. Oldalára mindössze kétszer, pontosan napéjegyenlőségkor esik úgy a lenyugvó nap fénye, hogy a lépcsők árnyéka a kőkorlátra a kígyó testét vetíti.

Kavalkád

Sportpálya is található a városban: valószínűleg a kosárlabda őse lehetett az a játék, amelyet itt függőlegesen elhelyezett kőgyűrűn át dobálva gyakoroltak. Az indián kultúrák emlékei túlélték létrehozóikat, a hódítók és a természet pusztításait.

Az átlagember csak azon csodálkozik el, hogy mennyire hasonlítanak egymásra a mexikói és egyiptomi piramisok. De a helyszínen járva még a felkészült turistát is zavarba ejti az indián kultúrák sokfélesége. Hallottunk az aztékokról és a majákról, talán még a toltékokról is. De itt térben és időben több mint tucatnyi civilizáció keresztezi egymást.

Tula titka

Teotihuacanban a Nap- és Hold-piramis látványa minden képzeletet felülmúl. A szabványos mértani alakzat és a tájolás tökéletessége mindenki fantáziáját megmozgatja. A majd öt kilométer hosszú Halottak útján sétálva elmúlt korok szereplői tűnnek elő az idegenvezető meséi nyomán. De arra még ő sem tudja a választ, hogy az aztékok miért rombolták le mégis elődeik legnagyobb városát, a kétszázezres Tulát – a ma gigantikus méretű, hat méter magasságú szobrairól és faragott fali díszeiről híres, egykor fényűző várost.

HBN–Becsi Etelka