Napló TOP100 Klub: Bajnai Gordon - Veszélyben a jövőnk

Debrecen - Bajnai Gordon volt kormányfő szerint elvesztettük közös céljainkat.A rendszerváltáskor a magyar polgárok többsége egyetértett azokban a dolgokban, melyek meghatározták, merre menjünk és a politikai versengés ezen kereteken belül zajlott: demokráciát akartunk, szabadpiaci versenyt, szükségesnek tartottuk a társadalmi szolidaritást és a nyugathoz tartozást. Mostanra ezek a célok mind megkérdőjeleződtek – mondta Bajnai Gordon volt miniszterelnök kedden este az ötcsillagos Hotel Divinusban, a Napló Top 100 klubjában. Bűnös feledékenységként értékelte, hogy annak idején elfelejtettük tisztázni, mit jelent a nemzet, miért jó magyarnak lenni; a közösséghez tartozás ugyanis sok nehézségen átsegít és gazdasági erőt jelent.

Az IMF-hitelről úgy véli, az nem megoldás, hanem haladék és nem elsősorban az ország gazdasági stabilitása miatt van rá azonnal szükség, hanem a vállalkozók és magánszemélyek hitelkamatainak csökkenése érdekében. Az Orbán-kormány elmúl két évi tevékenységének néhány elemével, például az inaktívak számának csökkentésével célját tekintve egyetért, de a módszerével nem; összességében azonban úgy véli, a jelenlegi vezetők intézkedéseikkel az ország jövőjét élik fel.

Feléltük a pénzt és a bizalmat

Bajnai Gordon sürgető gazdasági és társadalmi teendőkről beszélt.

Az elmúlt két év történéseit az elmúlt 22 év folyamatában kell értelmezni – hangsúlyozta elöljáróban Bajnai Gordon, a Napló Top 100 klubjának vendégeként, kifejtve, hogyan maradt le az „éltanuló” Magyarország mostanra régiós versenytársaitól.

Súlyos hibának nevezte, hogy a társadalmi béke érdekében hatalmas inaktív réteget próbált az ország eltartani; az ezredfordulón aztán a politika rájött, hogy a választásokat nem a gyarapodásban érdekelt aktívak, hanem az újraelosztásból élő inaktívak döntik el, s népszerű, de pénzügyileg fedezetlen vállalásokat tett, fenntarthatatlan pályára állítva ezzel a magyar gazdaságot.

Tartalékok

– Az Orbán-kormány nem a mi stabilizáló, józan gazdaságpolitikánkat folytatta, hanem fejest ugrott a mélybe. Két ellentétes választói csoport érdekének akart egyszerre megfelelni: az aktív, adófizető polgárokénak és a segélyből élőkének (a zembereknek). Egyszerre próbált adócsökkentést végrehajtani és a megszorításokat elkerülni; ennek eredményeként 500 milliárd forintos lyukat ütött a költségvetésben. Ráadásul a kiadási oldal is elszállt, s erre válasz az unortodox gazdaságpolitika, melynek lényege az időnyerés, félévente elhalogatni a szükséges lépések megtételét – mondta a vendég.

Szerinte mindehhez el kellett fogyasztani három nagy tartalékunkat, elsőként a magánnyugdíjrendszerben felhalmozott 3000 milliárd forintot, melynek egyik felét adósságcsökkentésre fordították, másikat pedig „elégette” a költségvetési hiány. A különadókkal, bankadókkal a bizalmat éltük fel, mely a külföldi tőkebeáramláshoz kellene, s mely hosszú távon vihetne minket előre. Ez azért különösen problémás, mert már az amortizáció értékét sem fektetik vissza a magyarországi vállalkozásokba, egyre kevesebb lesz az üzem, a gép; tehát a munkahely. Harmadikként az egykulcsos adót említette Bajnai Gordon, mely csak az aktívak felső egyharmad rétegének segített és együtt járt a bérre rakódó terhek növelésével. Utóbbi azért problémás, mert tovább nehezíti a legnagyobb munkaerőpiaci tartalékot jelentő alacsony képzettségűek foglalkoztatását.

Program

Az IMF szerepe kapcsán hangsúlyozta: a nemzetközi pénzügyi szervezet nem ad kész programot, azt a kormányokra bízza, „csupán” racionális gazdaságpolitika megvalósítását várja, ami hazánk esetében gyökeres fordulatot jelentene. Bajnai Gordon szerint azonban a magyar kormánynak éppen azért kellene a hitel, hogy a mostani gazdaságpolitikát fenntarthassa, ezért „lebegteteti” a megállapodást.

Sürgetőnek mondta azon közös társadalmi célok újrafogalmazását, melyek a következő 20 év politikájárt meghatározzák, ezek hiányában lecsúszhatunk, visszafordulhatunk.

 Egy kérdés, egy válasz

Ábrahám László (NI): Becslése szerint az utóbbi minimálbér emelés és elvárt bérfejlesztés mennyi munkahely megszűnésével járhat?

Bajnai Gordon: Néhány hónapja 50 ezer munkahely megszűnésével számolt alapítványunk. A baj az, hogy ezek a versenyszférából fognak hiányozni. 

Búvár Géza (KITE): Lát politikai erőt egy társadalmi konszenzus megszervezésére?

Bajnai Gordon: Szavazókat látok; úgy vélem, egyre többen gondolják, hogy több dolog köt össze minket, mint amennyi elválaszt. 

Lakatos Zoltán (Hajdúgabona): Lát-e az agráriumban kitörési lehetőséget?

Bajnai Gordon: Az agrárium 22 éve szinte mindig politikai kompromisszumok konca volt. De valóban komoly tartalékok vannak benne, sokat felszívhat a szakképzetlen munkanélküliek közül, illetve az élelmiszertermelés világszerte felértékelődik. 

HBN-SzT